Új barátokra lelhet az európai porondon Orbán Viktor, miután az olasz elnök kormányalakítási megbízást adott Giuseppe Conténak, a két populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az Északi Liga (LN) miniszterelnök-jelöltjének.
A két párt kényszerházasságával lényegében létrejött az EU rémálma, és a súlyosan eladósodott Olaszországban gigantikus adósságelengedésből finanszíroznák a jóléti kiadásokat.
Amikor tavaly decemberben létrejött az új osztrák kormány, Európában megkondították a vészharangot. Az ifjú, 1986-os születésű néppárti politikus, Sebastian Kurz kancellár kabinetjébe ugyanis bekerült az az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely nyíltan bevándorlásellenes, euroszkeptikus és oroszbarát politikát folytat, vagyis olyan ideológiát képvisel, amely szinte minden tekintetben szembe megy az Európai Bizottság törekvéseivel, az Európai Unió szellemiségével.
Akik csodálják Orbánt
Az FPÖ kormányra kerülése új fejezet az EU történetében, hiszen előzőleg az EU-ban nem volt példa arra, hogy szélsőjobboldali párt legyen egy kabinet tagja. A politikai erő kormányzati szerepvállalását egyes nyugati hírmagyarázók az EU legnagyobb illiberális politikusának tartott, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egy szinten emlegetett Orbán Viktor sikerének is tartották, hiszen az FPÖ hozzá hasonlóan elutasítja a bevándorlók befogadását és kvóták szerinti elosztását. A jobboldali radikális tömörülés elnöke, Heinz-Christian Strache nem is titkolta a magyar kormányfő iránti csodálatát. „Orbán tartós és tévedhetetlen politikával szolgálja a hazáját, a népét, amit honoráltak a választók!” – üzente az április 8-i választás után.
A magyar kormányfő alighanem abban reménykedett, hogy valamiként Ausztriát is megnyerheti partnernek a kvótarendszert elutasító visegrádi államok számára. Sebastian Kurz azonban nem mutatott nagy lelkesedést a Bécs–Budapest-tengely iránt. Az igazán nagy pofont azonban bécsi vizitje során kapta a magyar miniszterelnök, amikor az osztrák kancellár kerek perec kijelentette, csökkenteni kell az EU eddigi legnagyobb haszonélvezői – beleértve Magyarorszá- got is – támogatását.
Az új olasz kabinet megalakulásával a magyar miniszterelnök megint fontos barátokra tehet szert. Létrejött ugyanis az Európai Unió rémálma, a két populista politikai erő, az Öt Csillag Mozgalom és a bevándorlásellenes Északi Liga lépett koalícióra egymással. Bár utóbbi párt elnöke, Matteo Salvini miniszterelnök nem lesz, felettébb aggasztó hír BrüszA populizmus lavinája Új barátokra lelhet az európai porondon Orbán Viktor, miután az olasz elnök kormányalakítási megbízást adott Giuseppe Conténak, a két populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az Északi Liga (LN) miniszterelnök-jelöltjének. A két párt kényszerházasságával lényegében létrejött az EU rémálma, és a súlyosan eladósodott Olaszországban gigantikus adósságelengedésből finanszíroznák a jóléti kiadásokat. szel számára, hogy a belügyi tárcát irányíthatja majd, így megakadályozhatja az EU egy sor menekültekkel kapcsolatos döntését.
Érdemes felidézni, Salvini miként nyilatkozott a magyar miniszterelnökről. Januárban egyenesen példaképnek nevezte Orbán Viktort. „Ha egy jól kormányzott országot kell választanom, akkor az Orbán Viktor vezette Magyarországot választom” – jelentette ki akkor. A La7 olasz kereskedelmi televízió-csatorna egyik politikai műsorában kifejtette továbbá azt is, hogy az Európai Néppárton belül is a magyar, illetve az osztrák irányt tartja követendő- nek a fősodorral szemben, mert ezek az országok védik állampolgáraikat és azok munkahelyeit a külső veszélyforrásokkal (bevándorlókkal) szemben. Az Északi Liga vezetője szerint Orbán védi a hatá- rokat, a bankjait, a valutáját, senki nem kormányoz ma úgy Európában, mint ő.
Kényszerházasság
A nagy kérdés az, miként tud együttműködni egymással két olyan párt, amelyet csak az köti össze, hogy elutasítják „Brüsszel diktátumait”, ideológiai szempontból azonban teljesen különböznek egymástól. Miközben az Északi Liga azért jött létre, hogy gazdasági szempontból minél jobban függetlenítse az elmaradt déli régiótól Észak-Itáliát, az M5S éppen a dél felzárkóztatását ígérte, ezért elsősorban a „Mezziogiornónak” nevezett országrészben népszerű.
A bevándorlást illetően sem egyezik a véleményük, Salvini ugyanis kemény bevándorlás politikát képvisel, az M5S viszont nem utasítja el a menekültek befogadását. Utóbbi programja alapján Ferenc pápát tartja az egyik legfontosabb szövetségesének. A párt alapítója, az öntörvényű kijelentéseiről ismert Beppe Grillo a politikai elit, az establishment elleni fellépése kapcsán véli a pápát a párt szellemi támogatójának. Grillo egyenesen forradalmárt lát benne szociális, illetve a környezetvédelmet érintő tanítása kapcsán is. Ugyanakkor Salvini és a katolikus egyházfő viszonya fagyosnak nevezhető, semmi közös nincs bennük.
A két párt tagságát mindenesetre a legkevésbé sem zavarták ezek a nem is csekély véleménykülönbségek: nagy, kilencven százalék feletti többséggel támogatták a koalíciós megállapodást. Az sem keltett különösebb aggodalmat körükben, hogy a dokumentum realitásokra épülő szöveg helyett vágyálmok sorozatának nevezhető, amely olyan hajmeresztő kitételeket tartalmaz, hogy az euró hirtelen gyengülni kezdett, és nőtt az olasz csődkockázat esélye.
Máris zsarolnak
Brüsszeli illetékesek csak fogták a fejüket a leendő kormány azon követelése láttán, amely szerint 250 milliárd eurónyi adósság jóváírását követeli az Európai Központi Banktól (EKB). Itália a világ legeladósodottabb államai közé tartozik, a teljes adósságállomány a GDP 132 százaléka, a legsiralmasabb pénzügyi helyzetben lévő Görögország esetében ez 181 százalék. Ám akadnak más sajátos kitételek is. Jelentősen lazítanak a 2011-es nyugdíjreformon. Az Északi Liga követelésére bevezetik a 15 százalékos személyi jövedelemadót és társasági adót. Miből finanszírozzák mindezt? A leendő kormány illusztris személyiségei szerint majd az EU többi tagállamának befizetéseiből, illetve az általuk követelt adósság elengedésből. Az egész kormányprogram tehát egy irreális felvetésen alapul, amire Berlin sosem mondana igent, még akkor sem, ha Itália nagyobb zsarolási potenciállal rendelkezik, mint a szintén súlyos adósságcsapdába került Görögország.
Az új olasz kormány fura ötvözetét a miniszterelnöknek jelölt jogásznak, Giuseppe Conténak kell összefognia. Kényszermegoldásként jelölték ki őt a feladatra, hiszen eredetileg mind Salvini, mind Di Maio – az Öt Csillag vezetője – magának követelte a kormányfői bársonyszéket. Conte ideológiailag közelebb áll a „csillagosokhoz”, ám az is rejtély, mennyire kap szabad kezet a kormányzásnál, illetve mennyire szól bele a munkába az M5S, illetve az LN vezetője. Kérdés továbbá, hogyan lesz képes lavírozni a két teljesen különböző párt között. Indulása mindenesetre nem volt túl sikeres: kiderült, kissé megszépítette önéletrajzát.
Salvini Trump kampányszlogenjét másolva azt közölte: az új kormány számára Olaszország az első. Ez jól hangzik ugyan, ám félő, hogy az amerikai elnökhöz hasonlóan elszigetelik Rómát az EU többi országától. Egy felmérés szerint az olaszok 60 százaléka üdvözli az új kabinet megalakulását. Na nem azért, mert olyan sokat várnának tőle, hanem mert végre vége a várakozásnak. Az azonban, hogy mi vár Olaszországra, senki sem tudja. Amint Brüsszel sem lehet biztos abban, hogy mely uniós országot sodorja még magával a populizmus lavinája.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
