A szervezett dolgozók több mint kétharmadát kép viselő új országos érdek-képviseleti testületet hoz létre még ebben az évben a verseny- és a köz - szférában működő három legnagyobb szakszer vezeti konföderáció. A bejelentést május 1-jére tervezik.
Információink szerint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) már meghozta a döntését. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumánál (SZEF) április 23-ig várják a tagszervezeti vezetők és a koordinátorok véleményét arról, hogy a SZEF részt vegyen-e és milyen intenzitással egy, a jelenleginél szorosabb konföderációs együttműködésben, illetve integrációban. Ami biztos: e három szakszervezeti konföderáció aláírásával jelent meg a szakszervezetek május 1-jei üzenetét összefoglaló 12 pont, amelynek lényege, hogy javítani kell a magyar munkavállalók helyzetén, és amelynek jegyében szervezik a közös demonstrációt a Városligetbe. Az aláírók között ezúttal nem szerepel az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, amelynek vezetői eddig minden évben felszólaltak a munka ünnepén a szakszervezeti színpadon. Kuti László, a főleg a felsőoktatásban és a kutatásban dolgozókat képviselő konföderáció elnöke lapunknak azt mondta: a tömörülésnek is felajánlották, hogy csatlakozzanak az új szerveződéshez, de úgy döntöttek, egyelőre kimaradnak, mert még nem látják, hogy mihez csatlakozhatnának, nem látják, hogyan tudnák megoldani a nagy konglomerátumban a tagjaik sajátos, speciális érdekeinek képviseletét. S bár az egyesülésből kimaradnak, a városligeti rendezvényen nem állnak színpadra, a demonstráción ott lesznek, ha nem is az első sorban lobogtatják majd a zászlójukat.
„Az elmúlt két évtized tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nem jó a jelenlegi szakszervezeti struktúra, hatékonyabb, jobb, a munkavállalók érdekeit érdemben képviselni és érvényesíteni tudó szakszervezeti szerveződésre van szükség Magyarországon” – nyilatkozta lapunknak az MSZOSZ elnöke. Pataky Péter szerint fontos, hogy a versenyszférában, a közüzemekben és a közszolgálatban dolgozókat egy valóban jól működő szakszervezeti szövetség képviselje, segítse, fogja össze, ezért azon dolgoznak, hogy az új formációt minél előbb létre tudják hozni azokkal, akik ebben hajlandóak együttműködni. Felvetésünkre, hogy a Liga „erős” tagszervezési stratégiája is közrejátszotte abban, hogy meghozták a döntést az integrációról, Pataky Péter annyit mondott: természetesen a Liga nyomulása nem hagyható figyelmen kívül, de a fő oka az, hogy a munka világában jelentkező kihívásokra erős, érdekérvényesítésre képes szakszervezet tud megfelelő választ adni. „Az MSZOSZ az integráció híve, amit mutat az is, hogy konföderáción belül létrejött egy erős ipari szövetség, és formálódik az élelmiszeriparban is a szakszervezetek fúziója. Az pedig szükségszerűség, hogy az integrációs folyamat a konföderációs szinten is megjelenik” – jelentette ki.
A magyar munkavállalók alig 16 százaléka tagja valamelyik szakszervezetnek, amelyek jelenleg 6 konföderációhoz tartoznak. A KSH adatai szerint a szervezett aktív dolgozók száma 550 ezer, közülük a legtöbben, 260 ezren a közalkalmazottakat és tisztviselőket képviselő SZEF-hez tartoznak. A főleg a vállalkozásoknál szerveződő MSZOSZ 205 ezer tagot tart nyilván, közöttük nyugdíjasokat is. Az autonómok az utóbbi időben ugyan kissé megfogyatkoztak, mivel több tagszervezetük is „átigazolt” a Ligához (egyebek mellett a 30 ezres taglétszámú Villamosenergia- ipari Szakszervezeti Szövetség), ám így is megközelíti a 100 ezret a nyilvántartott tagjaik száma. Ez a három konföderáció az egyesüléssel lényegesen nagyobb erőt tud majd felmutatni, mint a Fidesszel, illetve annak elnökével baráti viszonyt ápoló Gaskó István vezette Liga, amely 120 ezer tag után fizeti a tagdíjat a nemzetközi szervezeteknek. A két kisebb konföderáció, az ÉSZT és az elhíresült Békemenet első sorában menetelő, vállaltan jobboldali értékítéletű Palkovics Imre irányította Munkástanácsok alig pár tízezer taggal számolhat.
Az érdekérvényesítésére manapság – amikor kormány egyedül dönt, ha csak teheti, a dolgozók meg kiszolgáltatottak – pontosan annyi az esélyük a szakszervezeteknek, amennyi erőt és ügyességet fel tudnak mutatni. Ahhoz, hogy ezekből több legyen, kifejezetten célravezető, ha egyesítik szétforgácsolt erőiket, ha világos és támogatható programot mutatnak fel a munkavállalók számára – mondta lapunknak az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa. Tóth András szerint az összefogásnak, a szakszervezetek közötti bozótharc megszüntetésének, a hatékonyabb, nagyobb és talán tekintélyesebb szervezetnek mindenki örülne. A tagságuk is már régóta, és okkal emlegeti, hogy minek ennyi szervezet, miért nincs egység. „Andor László uniós biztos éppen a minap szólalt meg a hatékonyabb szociális párbeszéd érdekében. Ehhez önálló, a tagság érdekében határozott, erőt felmutatni képes szakszervezetek is kellenek. Különösen, ha a kormány csak a számára kedves szakszervezetekkel szeret egyeztetni. És ebből a szempontból kifejezetten hasznos lehet egy nagyobb és ezáltal erősebb, egységesen fellépő új konföderáció” – vélekedett a kutató. (V. G. P.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!