Mikor összeadás, mikor kivonás?... - Soha nem volt ilyen magas a választ megtagadók aránya. - Fideszes szavazók áramlanak a Jobbik felé. - A magas részvétel az ellenzéknek kedvez.

 
A Nemzeti Választási Iroda vezetője a szavazólap-mintákkal - Fotó: Kovács Tamás, MTI

Lapuljanak narancshegyek mögött, balra dobogó szívüket rejtsék Fidesz-kitűzők mögé, és csakis a fülke magányába váljanak harcos kormányváltókká, kommandírozta a balos szimpatizánsokat Bajnai Gordon. És a jelek szerint sokan követik is az ukázt.

A Medián arra panaszkodik, hogy a korábbi 30 százalékról márciusra 40 százalékosra izmosodott a válaszmegtagadók aránya. Az Ipsos is azt „nehezményezi”, hogy ugyan vizsgálatban különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, miszerint a kérdezők olyan bizalmi légkört teremtsenek az interjúra való felkérés során, ám 2800 felkeresésből így is csak 1000 érdemi válasz született.

A Medián az elzárkózókat is megpróbálta szóra bírni, és több mint a felük mondott is valamit – a kertkapukban vagy a félig nyitott lakásajtókban az derült ki, hogy a „küszöb előtti” válaszadók többsége a Fideszt szereti.

Ám így is elég sokan vannak, akikről semmit nem tudni, a Medián úgy számol: az ő voksaik 2-3 százaléknyi többletszavazatot is hozhatnak a baloldalnak, sőt valószínűleg a Jobbik eredményeit is szépíthetik. Továbbá az is nehezíti a becslést, hogy 18 párt tolong a startvonalnál. A Medián úgy becsüli: az össznépesség 5 százaléka ikszelné be az újsütetű politikai formációkat – nagy részük vélhetően tévedésből.

Az Ipsos arra jutott, hogy ha csak a biztos pártválasztók ballagnának el az urnáig, akkor 50 százalékos részvétel mellett a Fidesz–KDNP 46 százaléknyi vokssal tarolna, a kormányváltók összefogása 26 százaléknyi szavazatot söpörne be, a Jobbik következne 19 százalékot kapna,az LMP pedig 4-et. Ám a közvélemény- kutató a korábbi tapasztalatokból okulva úgy sejti 55-60 százalék körül alakulhat a részvétel, így a Fideszt 40-45 százalék támogatja majd, a kormányváltók 26-31 százalék közötti eredményt mutathatnak fel, a Jobbik pedig 19-23 százalékot tudhat a magáénak. Az LMP inog: 4-6 százalék közé várják.

Az Ipsos úgy találta, hogy a Fidesz támogatói közül 250 ezren elképzelhetőnek tartják, hogy a Jobbik felé mozdulnak el, ugyanakkor 100 ezer radikális szavazó a kormánypárt esetleges támogatásában gondolkodik. Van átjárás a kormányváltó összefogás pártjai és az LMP között is: az előbbi hívei közül 150 ezren gondolkodnak az ökopárt támogatásán, az LMP-sek körében 100 ezren megemlítették április 6-i lehetőségként a baloldali összefogásra való szavazást.

Csak az az ellenzéki alapvetés tűnik többé-kevésbé biztosnak, hogyha sokan mennek el szavazni, az az ellenzéknek kedvez, ha kevesen, az a kormánypártoknak a malmára hajtja a vizet.

Ha nem is tudományos megalapozottsággal, de a Vasárnapi Hírek is megpróbál okosan spekulálni. Abból a politikai közhelyből kiindulva, hogy az időközi voksolások egyfajta előválasztásként is felfoghatók, három ilyen megmérettetés eredményét vetettük össze a parlamenti pártok területi listás produkciójával (a 2010-es országgyűlési választásokon).

Salgótarjánban, március végén a 7. választókörzetben 28,9 százalékos részvétel mellett nyert a kormányváltó erők jelöltje – a szavazatok 41 százalékát besöpörve. A Fidesz által támogatott, függetlenként induló ellenfelét 19 szavazattal utasította maga mögé. Ahhoz képest mindenképpen meggyőző eredmény, hogy 2010-ben a területi listás szavazáson a Fidesz még majdnem dupla annyi voksot gereblyézett össze, mint a szocialisták.

Fótot a 2013. novemberi időközi választáson már behúzhatta a kormányváltó összefogás, ám a választást jobbról megóvták és a bíróságmeg is ismételtette. Fordult a kocka: 29,45 százalékos részvétel mellett első helyre gyúrta ki magát a Fidesz által támogatott jelölt – és 50,12 százalékkal tarolt. A balos ember azért szép eredménnyel szorult a második helyre: 42,41 százalékkal zárt. És tekintve, hogya 2010-es területi listákra – 68,8 százalékos részvétel mellett – csak 19,3 százaléknyi szavazatot tudott behozni az MSZP, az időközi választás reményre adhat okot, hiszen jócskán megkopott a Fidesz négy évvel ezelőtti majd’ 30 százalékos előnye.

Dunaföldváron az is kiderült, hogy a Fidesz verhető: az időközi választások esetében viszonylag magas, 42,7 százalékos szavazási részvétel mellett simán, 57 százalékkal hozta el a polgármesteri posztot az MSZP Tolna megyei alelnöke. A Fidesz embere 43 százalékot tudhatott magáénak.

Annak ellenére, hogy a 2010-es területi listán a szocialisták csak 16 százaléknyi voksot szereztek, azaz 4 százalékkal kevesebbet, mint a Jobbik. A Fidesz akkor az 56 százalékot is megugrotta.

A számlálgatások szavatossága ma este 7 órakor lejár.

Még sokan vannak, akikről semmit nem tudunk.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!