A kutatások szerint a párkapcsolatban élők lényegesen nagyobb arányban járulnak az urnákhoz, mint az egyedülállók; választási hajlandóságuk együtt mozog, politikai beállítottságuk hasonló.
Úgy tartják, a bizonytalan, a passzív szavazók legnagyobb csoportját alkotják a nők. Pedig valamennyi párt érdeke lenne mozgósításuk. Bár a változás tapasztalható, eddig egyetlen párt sem merte vállalni a kockázatot, hogy nőket célzó kampánnyal induljon.
Kis áttörést hozott a 2014-es választási kampány. Idén először szinte valamennyi párt kampánytémájává tette a nők helyzetét, programjába foglalta a nekik szóló üzenetét. A baloldalon elsősorban a női kvóta és a „helyzetbe hozásuk” a hívótéma, míg jobboldalon elsősorban anyaként, a családi fészek őrzéséhez kapnak ígéretet.
A Tárki négy párt esetében vizsgálta a szimpatizánsok táborának alakulását a férfiak és a nők körében az elmúlt tizenkét hónapban: „A Jobbik inkább a férfiak pártja, és ez a jelleg átmenetileg felerősödött a 2013. február– április közötti időszakban. A Fidesz–KDNP szimpatizánsainak táborában szembeötlő a változás: az első, még inkább »férfias« időszakhoz képest túlsúlyba kerültek a női támogatók.
Ezzel ellentétes pályát futott be az MSZP: szimpatizánsaik körébe a férfiak aránya növekedett a nőkéhez képest. Az Együtt-PM esetében csak az utolsó időszakban erősödött fel a nemek közötti különbség, mégpedig a nők javára.” Szeidl Blanka közvéleménykutató arról is beszámolt, hogy a Jobbik szimpatizánsai körében minden korcsoportban több a férfi, mint a nő, és ez különösen igaz a 23–42, illetve a 48–62 éves közöttiekre. A Fidesz–KDNP és az MSZP esetében a nemek közötti eltérés korcsoportonként változó, de míg az MSZPszimpatizánsok körében ennek mértéke viszonylag kicsi, addig a Fidesz–KDNP esetében az ingadozás mértéke igen nagy: a nők Fidesz–KDNP iránti szimpátiája leginkább a 28–32 és az 58–62 évesek, a férfiaké a 43–47 évesek körében erős.
Gregor Anikó szociológus szerint nem releváns a „női” és „férfi” szavazó fogalom. A társadalomkutató szerint a női és a férfi szavazók megszólításában egyaránt fontos szerepe lehet annak a nőképnek, amit az adott párt a választási programjaik, politikusi nyilatkozataik vagy akár a saját női képviselőiknek, képviselőjelöltjeiknek segítségével a szavazók felé kommunikál.
Pető Andrea társadalmi nemeket kutató professzor szerint igenis meg lehet szólítani a női szavazókat.
A történész úgy látja, hogy ma egyetlen magyar politikai párt sem mert kockázatot vállalni, újat mondani, változtatni a régi, bevált kliséken.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
