Ismét a kormány rendkívüli kreativitásáról tanúskodott ez a hét. Azt már eddig is tudtuk, hogy az egyértelmű kudarcnak bizonyult egykulcsos adó valójában igazságos és még pluszbevételt is hozott, de most az is kiderült, hogy bár „még nincsenek egyértelmű adatok, de az egykulcsos adórendszernek köszönhetően úgy tűnik, hogy nőtt a népszaporulat is.
Már 2010 nyarán megmozgatta a magyar családokban a férfiak és a nők fantáziáját az egykulcsos adó ígérete” – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetési bizottság csütörtöki ülésén. A pénteken napvilágot látott KSH-adatok szerint 2011-ben 2297-tel kevesebb gyermek született január és november között, mint 2010-ben, de a tényekkel eddig sem zavarták össze a kormányzati kommunikációt. Szijjártó Péter Az estében például úgy fogalmazott: „értem a Matolcsy György személyét érő támadásokat, hiszen egy olyan sikeres nemzetgazdasági miniszterről van szó, akinek teljesen lehetetlen körülmények között valóban rendkívüli gazdasági intézkedésekkel sikerült elérnie azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya 3 százalék alá került. A kormány eddigi gazdaságpolitikája és a miniszter, aki azt végrehajtotta, rendkívül sikeres” – fogalmazott a miniszterelnök szóvivője.
Egy másik rendkívül sikeres miniszter, Navracsics Tibor azon örvendezett a Magyar Nemzetben, hogy nem kell módosítani az alaptörvényt, és ezt arra alapozta, hogy az unió által kifogásolt, a 62. évüket betöltött bírák nyugdíjba küldéséről szóló rendelkezés nem az igazságszolgáltatás ügye, hanem „nyugdíjügy”. A nyugdíjkorhatár mindenkire vonatkozik, a bírákra úgy, mint bárki másra, így amit az unió kér, az egyenesen diszkrimináció volna. A lap ugyanakkor porig alázza Daniel Cohn-Benditet, mert úgy tudta, hogy a nyugdíjkorhatár az alkotmánybírókat is érinti. Pedig nem is: ők ezután is 70 éves korukig szolgálhatnak.
Kósa Lajos sem zavartatja magát attól, hogy nem mindenkire vonatkozik a kétmilliós plafontörvény; például Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is többet keres ennél. A Fidesz ügyvezető alelnöke a TV2-ben arról beszélt az uniós kifogások kapcsán, hogy Simor András jegybankelnök esetében a legfeljebb kétmillió forintos fizetés nem jelent egzisztenciálisan nyomásgyakorlást, és ha van egy általános szabály, hogy „a miniszterelnöktől a kettes portásig” a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek maximum kétmillió forint lehet a havi fizetésük, „akkor ez alól milyen alapon tegyünk kivételt”. Nyilván a HVG híre is erről szól: csak az kaphat a legújabb uniós támogatásból fogászata fejlesztésre, aki megveszi a kormányfő fogorvosának programját.
Tarlós István főpolgármesterré választása után is előfordult, hogy indokolatlanul kaptak prémiumot a BKV vezetői – írta az index.hu. Az Állami Számvevőszék szerint alapvető munkaköri feladatokért adtak prémiumot, utólag csökkentettek az elvárásokon, hogy járjon a prémium és a kifizetések feltételei között nem szerepelt a BKV hiányának csökkentése. Nagyságrendileg 7 millió forintot kaptak a BKV vezetői az elmúlt másfél évben, de ez csak becslés, mert a főváros személyiségi jogokra hivatkozva nem árult el összegeket.
Sokkal kreatívabb volt ennél a leköszönt felsőoktatási helyettes államtitkár. Dux László az állami támogatású keretszámok drasztikus csökkentésének indoklására elmagyarázta: „a közgazdászképzésben megtanítják a diákokat az adóelkerülési technikára. Ezután egy hallgató elmegy a NAV-hoz vagy a Pénzügyminisztériumba és ott ezeknek a kiskapuknak a bezárására használja a tudását, akkor teljesen indokolt, hogy az adófizetők pénzéből ezt visszatérítik. Ha ő elmegy egy olyan céghez, amely kihasználja ezeket a kiskapukat, az egyáltalán nem logikus, hogy azt miért kellene az adófizetőknek finanszírozni”.
Az igazi kommunikációs bravúr azonban Lázár Jánosé. A hódmezővásárhelyi polgármester a lakosságnak írt levelében az [origo] értesülése szerint a város anyagi helyzetéről írt, leszögezve: megvédi Hódmezővásárhelyt, akár a pénz hatalmával szemben is. A Fidesz frakcióvezetője a multikkal, bankokkal harcot vállaló városnak nevezi Hódmezővásárhelyt, és megemlíti: elvárják, hogy aki náluk „gazdagodik, az maga is vállaljon részt a teherviselésből”. Ezt mondták a város egyik hitelezőjének, az Erste Banknak, amikor azt kérték, hogy a svájci frank árfolyamának változása miatti növekmény egy részét vállalja át – emlékeztet a polgármester. A lap megkeresésére Lázár a következőket üzente: „semmiféle beszámolási kötelezettségem nincs sem az Origó, sem más sajtóorgánumok felé arról, hogyan tartom a kapcsolatot a hódmezővásárhelyiekkel, a választóimmal. Sajnos ma Magyarországon a lakosság közvetlen tájékoztatására van szükség, mert az Origó vagy egyáltalán nem tájékoztatja, vagy félretájékoztatja a Hódmezővásárhelyi Polgárokat a város helyzetéről. Amennyiben az Origó nem hazudna folyamatosan – többek között – Hódmezővásárhely adósságállományával kapcsolatban, nem volna szükség direkt tájékoztatásra, hanem az Origóból is megfelelően tudna informálódni a város lakossága”. Mellesleg több száz hódmezővásárhelyi közalkalmazott és köztisztviselő szüntette meg az elmúlt egy hónapban az Erste Bankban vezetett bankszámláját – értesült az Index. A lap szerint a polgármesteri hivatalból érkeztek a „kérések” és „ajánlások” minden önkormányzattól függő városi alkalmazotthoz, hogy egy helyi takarékszövetkezetben nyissanak számlát. A főjegyző ezt tagadta, mondván, most már a Magyar Államkincstár utalja a béreket, de a kincstár tájékoztatása szerint az önkormányzat intézkedik a bérkifizetésről.
Akiben pedig akár e cikk nyomán mindenféle javaslat megfogalmazódik, azokat nyugodtan el is mondhatja az érintetteknek. Ugyanis fórumot indít hétfőtől a kabinet az állam működésével kapcsolatos állampolgári javaslatok felmérésére, a www.joallam.kormany.hu címen. Időben szólunk: a fórum moderált.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
