Elődeivel ellentétben nem buzdít választási részvételre Áder János köztársasági elnök április 8-a előtt. A korábbi államfők – Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László is – felhívást tettek közzé az akkor még létező kampánycsendre időzítve, amelyben kifejtették, hogy miért fontos a választási részvétel.
„A választás az a ritka alkalom, amikor az emberek ítéletet mondhatnak a kormány felett, a kormánypártok munkájáról és arról, hogy ellátta-e alkotmányos feladatát az ellenzék” – fogalmazott például 2006 áprilisában Sólyom László. Ezért arra kért mindenkit, menjen el szavazni, hiszen minden egyes voks számít, és „mindnek következménye van”.
Arról, hogy a részvételre buzdítás mennyire tartozik az államfői szerepkörbe, a fideszes Alaptörvény is eligazítást ad. Eszerint „a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Márpedig a demokratikus működés szempontjából aligha van fontosabb dolog, mint a szavazási jog és maga a szavazás.
Nem buzdítanak szavazásra a katolikusok sem. A szokásoktól eltérően idén se körlevelet, se felhívást nem adnak ki a választásra a katolikusok – mondta a Népszavának Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A reformátusok és az evangélikusok viszont részvételre biztatnak.
A Fideszben nyilván nem veszik rossz néven sem az államfő, sem a katolikus püspöki kar hallgatását. Az elkötelezett kormánypárti híveket már nem kell biztatni, a magas részvételi arány pedig inkább az ellenzéknek kedvez.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
