Nagy port kavart az Európai Bizottság e heti döntése, miszerint felfüggesztik a Kohéziós Alapból Magyarországnak 2013-ban járó összeg felét. Az indoklás szerint Magyarország nem fogja teljesíteni a három százalék alatti hiány célt. A bizottság régiós politikáért felelős osztrák, mellesleg néppárti biztosa, Johannes Hahn válaszolt a Vasárnapi Hírek kérdéseire.
– Az utóbbi időben több uniós intézmény is kritizálta a magyar kormányt. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében emelt kifogásokat magyar törvényekkel kapcsolatban, míg az Európai Parlament ellenőrző vizsgálatot helyezett kilátásba, tiszteletben tartják-e Magyarországon az Európai Unió értékeit és normáit. A mostani javaslat, amelyben a Kohéziós Alap kifizetéseinek egy részét függesztenék fel, sorozatban már a harmadik kemény döntés. A magyar kormány szerint összehangolt akcióról van szó, „egész pályás letámadást” indítottak nem is a kormány, hanem egész Magyarország ellen. Mit gondol ezekről a fejleményekről?
– Hadd bocsássam előre, hogy osztrákként nagyon jól ismerem Magyarországot, és szeretem az önök országát. Nagy örömmel rendszeresen járok arra. Én lennék az utolsó, aki meg akarná „támadni” Magyarországot. Sem én, sem bárki más az Európai Bizottságban nem táplál valamiféle magyarellenes érzelmet, de vannak olyan európai normák, amelyeket be kell tartani. Magyarország elfogadta ezeket, amikor csatlakozott az unióhoz. A szabályok minden tagállamra vonatkoznak. Hadd tegyem nagyon világossá, nincs kapcsolat az Európai Bizottság által Magyarország ellen, alkotmányos kérdések miatt indított úgynevezett kötelezettségszegési eljárás és a túlzottdeficit-eljárás között. Magyarország egyszerűen csak az első állam, amely ellen a tavaly decemberben hatályba lépett új szabályok alapján indítottak hiánytúllépési eljárást, de ez nem kapcsolódik az alkotmányos kérdésekhez.
– Nem gondolja, hogy ez a döntés csak az unióban kétkedőket erősíti Magyarországon?
– Ami a lehetséges euroszkeptikus érzelmeket illeti, hadd mondjam el, regionális politikáért felelős biztosként főleg az a dolgom, hogy a 2004 óta csatlakozott tagállamokért tegyek erőfeszítéseket. Ezért sürgettem egy olyan módszer kidolgozását, amely minden Kohéziós Alapból támogatott tagállam esetében egyformán használható, beleértve azt is, amikor szükségessé válhat a kifizetések felfüggesztésének alkalmazása. Ez végül sikerült is. E módszer értelmében az alapból a jövő évben kifizetendő összeg felét lehet felfüggeszteni. Ugyanakkor abban is megállapodtunk, hogy ennek a mértéke soha nem haladhatja meg az adott állam bruttó hazai össztermékének, a GDP-nek a fél százalékát. Ebből adódik, hogy Magyarország 2013-as kifizetéseinek valójában csak 29 százalékát függesztenék fel. Az EU Magyarország felzárkózáshoz szükséges beruházásaihoz nyújt pénzügyi forrásokat. Tudom, hogy ezek rendkívül fontosak. Azért találtuk ezt az arányos és kiegyensúlyozott megoldást, hogy ne kelljen a jövő évben a Kohéziós Alapból lehívható teljes összeget felfüggeszteni. De ha Magyarország gyorsan cselekszik, semmi nem veszik el. Erre törekszünk mindannyian.
– Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz azzal, hogy a 495 millió euró magyar támogatás felfüggesztését javasolta. Az eurózóna pénzügyminiszterei a héten szavaztak meg egy újabb 130 milliárd eurós mentőcsomagot Görögország számára. Egy eurózóna-tag többet ér, mint egy másik állam, amely nem tagja az euróövezetnek?
– Nem, egyáltalán nem. Minden tagállam ugyanolyan fontos, mint a másik, de az egyedi helyzetek egyedi megoldásokat követelnek. A két ügy nem áll kapcsolatban egymással. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Magyarország más országoktól is kapott rendkívüli pénzügyi segítséget, amikor néhány évvel ezelőtt nagyon problémássá vált a költségvetési helyzet. Sőt, Magyarország, amelynek a népessége akkora, mint Görögországé, majdnem 5 milliárd euróval többet kap a Strukturális Alapokból. Tehát Magyarország különleges igényeit is ugyanúgy figyelembe vettük.
– Hasonló szankciót még egy tagállam ellen sem alkalmaztak. A magyar miniszterelnök egy nappal a döntés előtt újabb megszorító intézkedésekről tájékoztatta a bizottságot. A magyar parlament csak szeptembertől tárgyalja a 2013-as költségvetést. Egyes szakértők szerint a kifizetések felfüggesztése jogilag aggályos, mert olyan eseményt szankcionálna, ami még be sem következett. Hogy látja ezt?
– Még nem foganatosítottunk semmiféle szankciót. Mi nem büntetjük Magyarországot. Ez egy ösztönző az ország számára, hogy az állam, hosszú távú érdekeit szem előtt tartva újragondolja a költségvetési problémákat. Csak szilárd pénzügyi és költségvetési alapokon érhető el gazdasági növekedés. Ennek rendkívüli jelentősége van. És valóban, az üzenetet meg is értették Magyarországon, amit Orbán Viktor kormányfő említett levele is mutat. A bizottság részletesen megvizsgálja majd azokat a döntéseket, amelyeket Magyarország hoz a következő hónapokban, és ha úgy ítéli meg, hogy tényleg hatékonyan cselekednek, akkor javasolni fogjuk a felfüggesztés azonnali megszüntetését.
– Hogyan lehetne fenntartható módon 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt? Pontosan milyen intézkedéseket szeretnének látni? Többkulcsos adórendszert kellene a magyar kormánynak bevezetnie, esetleg csökkenteni vagy eltörölni a bankadót?
– Nem mennék részletesen bele olyan javaslatokba, amelyek vagy napirendre kerülnek, vagy nem, de az kristálytiszta, hogy a költségvetési deficitet csökkentő intézkedéseknek tartósnak és hitelesnek kell lenniük, nem pedig egyszerieknek. Az intézkedéseknek ellensúlyozniuk kell a 2010-től egyes szektorokra (pénzügyi, energia, távközlés, kereskedelem) kivetett különadók tervezett kivezetését. A magyar kormányt arra fogjuk kérni, hogy rigorózusan hajtsa végre reformprogramját, a Széll Kálmán-tervet. További megtakarításokra is szükség lenne, leginkább a közkiadások terén. Ha a jövőben létrejön a megállapodás az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal egy újabb pénzügyi támogató csomagról, akkor ezek, a fiskális célokat alátámasztó speciális, új intézkedések az alku feltételeinek részévé válnak. Ezt aztán negyedévente ellenőrizné az EU és az IMF.
– Számos magyar szakértő szerint a bizottság döntése valójában politikai célt szolgált, mert az EU-nak nincs más módja arra, hogy a magyar kormánnyal betartassa az európai értékeket és normákat.
– Ahogy már korábban is mondtam, ezek az ügyek nem függenek össze. Az alkotmányos kérdéseket illetően a bizottságnak rendelkezésére áll a kötelezettségszegési eljárás, és élt is ezzel a lehetőséggel. A túlzott deficitre egy másik eljárás érvényes. Hadd emlékeztessek arra, hogy maga a probléma 2004 óta létezik és az ezzel kapcsolatos döntést már két évvel elhalasztottuk. Mivel minden tagállam elfogadta a hiánytúllépési eljárást Magyarország ellen, a Kohéziós Alap jövő évi kifizetéseinek felfüggesztése egyértelműen a következő lépés kellett, hogy legyen.
– Andor László biztost keményen kritizálták Magyarországon azért, mert nem vett részt a bizottság ülésén és nem ellenezte a Magyarországot érintő döntést. A szélsőjobboldali radikálisok pártja, a Jobbik hazaárulás vádjával feljelentést is tett. Mit gondol erről? Történt már ilyesmi uniós biztossal? El tudná magát képzelni hasonló helyzetben?
– Valamennyi biztosnak nagyon zsúfolt a naptára, nagyon gyakran jó előre rögzített fontos találkozókkal, amelyeket nem lehet áttenni máskorra. Ráadásul majdnem az utolsó pillanatban dőlt el, mikor lesz az az ülés, amelyen Magyarország ügyét tárgyaljuk. De László kollégám levélben fejtette ki a véleményét, amellyel fontos szerepet játszott a szerdai vitában. Biztosként európai tisztviselők vagyunk. Andor László felelős az európai Szociális Alapért, s ily módon közösen felelünk a kohéziós politikáért. Nagyon aktívan támogatta, hogy kiegyensúlyozott és arányos módszert találjunk, amely ha szükséges, minden a Kohéziós Alaphoz hozzáférő tagállamra alkalmazható legyen utolsó lépésként. Vagyis nem értem, miért is lenne itt szó bármiféle hazaárulásról.
„Senki sem akar Magyarországgal példát statuálni” – nyilatkozta Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja. A foglalkoztatásért és szociálpolitikáért felelős biztos ugyanakkor elismerte, hogy a támogatások megvonására semmilyen időpont sem szerencsés. „De az uniós eljárási szabályoknak megfelelően a döntést meg kellett hozni.” Ennek tudatában Andor azt szorgalmazta, hogy a lehető legméltányosabb döntés szülessen. A bizottsági vitában összeférhetetlenség miatt nem vehetett részt, ám levelében kifejtette, Magyarországnak „elementáris szüksége van a kohéziós forrásokra”, és arra is figyelmeztetett, hogy a magyar kormány az ülést megelőző napokban több új vállalást is tett. Mint mondta, a bizottság egy hónapon belül javaslatokat tesz Magyarországnak, mit kell tennie ahhoz, hogy a bizottsági döntés ne lépjen életbe.
(MTI)
Kohéziós Alap
A Kohéziós Alap az Európai Unió belső felzárkóztatási pénzalapjai közé tartozik, melynek rendező elve a tagállamok közti szolidaritás. Azok a tagországok vehetik igénybe, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem alacsonyabb az uniós átlag 90 százalékánál. A 2007–2013-as időszakban Bulgária, Ciprus, a Csehország, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország esik ebbe a körbe. Az időszakban Magyarországnak a kohéziós alapból 8,6 milliárd euró jut, amiből a jövő évben 1,7 milliárd euró esedékes. Olyan beruházásokat támogat az alap, mint például a vasúti pályák korszerűsítése, autópályák és közutak építése, vagy a hatékonyabb hulladék- és szennyvízkezelés, jobb minőségű ivóvíz biztosítása.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
