Már az ókori egyiptomiak is ajándékkal jutalmazták a téli napforduló ünnepén a szolgálókat, de a római világban is hagyománya volt az ajándékozásnak: ezen a napon a gyerekeket és a koldusokat lepték meg valami aprósággal. A jutalmazó gesztus azóta őrületté dagadt, nem kevesen verik magukat súlyos adósságba a szeretet ünnepe apropóján. Mert minél nagyobb, minél drágább, annál jobb. Vagy mégsem?
Az őrület a Black Fridayjel, vagyis a Fekete Péntekkel, abrutális mértékű leárazásokkal kezdődik, és egészen a szentestéig tart – immár korántsem leárazásokkal. Vásárlásban pedig, úgy tűnik, az Amerikai Egyesült Államok verhetetlen: a vásárlók ott költenek a legtöbbet karácsonyi ajándékra. A startpisztoly a november végi hálaadást követő napon eldördül, az amerikaiak pedig komolyan veszik a mértéktelen fogyasztás küldetését. Aki kételkedne, csak nézzen meg egy-két videót, amelyeket a boltok kamerái rögzítenek, a vásárlók szó szerint ölik egymást egy-egy akciós termékért. A többi nemzet tagjai pedig – köztük a magyarok is – a közösségi oldalakon hőböröghetnek, hogy ezeknek az amerikaiaknak semmi sem szent. Ám a kiadós méltatlankodás után a fotelhuszárok is elindulnak a bevásárlóközpontok felé – ahol, persze, alig lehet mozdulni.
S ha kételkednék abban, hogy a Fekete Péntek Szelleme már a magyarokat is kísérti, rossz hírünk van: a 18 és 69 év közötti magyarok 31 százaléka vásárol ezen a napon. A Philadelphiából induló szokás 1960 óta része az USA-beliek életének; itthon egy műszaki nagyáruház 2013-ban elsőként döntött úgy, hogy súlyos akciókkal motiválja a vásárlókat.
Rekordnyi költés
A tavalyi vásárlási dömping után idén újabb karácsonyi rohamra számítanak a boltok. Az Országos Kiskereskedelmi Szövetség (OKSZ) jelentése szerint 2015 decemberében 954 milliárd forintot vertünk el az üzletekben. Miután egész évben nőtt a forgalom (átlagosan 5 százalékkal), nem kizárt, idén megdönthetjük az ezermilliárdos költési rekordot – de ez a pesszimista jóslat; a derűlátóbbak szerint jóval ráverünk a bűvös számra. Ennek némileg ellentmond az az adat, miszerint a magyarok 20 százaléka retteg a karácsonyi vásárló tömegtől, dugótól, a megnövekedett forgalomtól. De úgy tűnik, van, amiért érdemes legyőzni a rettegést…
S visszatérve az ezermilliárdos költésre: ez az összeg nem mind ajándékra megy el. Körülbelül 460 milliárd – számolgat az OKSZ – az asztalra kerül, vagyis élelmiszerre költjük a karácsonyi kiadások nagy részét, és „csupán” 425 milliárdból vásárolunk ajándékokat. A maradék pedig az ünnepek közötti családlátogatásra, vagyis üzemanyagra kell. Egyénekre lebontva ez az összeg átlagosan 30 ezer forint – derül ki a Cofidis felméréséből. A magyarok nagy része amúgy, egészen pontosan négyötöde meglepi szeretteit valamivel karácsonykor, 59 százalékuk már novemberben elkezdi a vásárlást.
Nekünk öröm, nekik teher
Karácsony előtt minden évben egyre-másra születnek a leleplező cikkek ázsiai országok gyáraiban robotoló, rabszolgasorban élő munkásokról, akik fillérekért dolgoznak azért, hogy a szerencsésebbeknek boldog ajándékozással teljen az ünnep. Nem meglepő, a világ karácsonyi dekorációinak, ajándékainak jelentős része Kínából származik. Legutóbb kínai munkásokat kizsákmányoló gyárakban nyomoztak különböző civil szervezetek, az eredményekről a brit Guardian magazin közölt beszámolót. A cikkből kiderül, hogy többségében nők dolgoznak a gyárakban. Például egy Barbie babákat előállító gyártósor mellett nem ritkán napi 11 órát robotolnak a hét hat napján. És ez még a szerencsésebb dolgozók története. Gyakori ugyanis a megengedett túlóra háromszorosa, miközben a nők a munka nagy részét veszélyes anyagok között és sokszor kíméletlen hőségben végzik. Mindezt körülbelül óránkénti 250 forintnyi munkabérért.
Égi ajándék
A legnépszerűbb ajándékok listája időről időre változik, de a leltáron jellemzően szerepelnek szépségápolási termékek (47 százalék), ruhák (46 százalék); a jó minőségű élelmiszerek és italok (42 százalék), a könyvek és játékok (41 százalék), műszaki cikkek (39 százalék). A változás leginkább ez utóbbiban érződik. Míg pár éve a tabletek (tenyérnyi számítógépek) taroltak, idén, úgy tűnik, a drón lesz a legnagyobb sláger. Az fvpshop.hu (drónok árusításával foglalkozó üzlet) arról számol be, hogy a lebegni is képes repülő szerkezet iránti kereslet évről évre exponenciálisan növekedik. Tavaly hetente még csak ötöt, ma már tíz gépet adnak el. Az egyre sűrűbben megjelenő légi gépek a hatóságok figyelmét is magukra vonták, számos helyen törvénymódosítás is született ügyükben: a tulajdonosoknak az eszközt regisztráltatniuk kell a légiközlekedési hatóságnál, a röptetés előtt pedig érdemes mindenkinek ellenőrizni azt, hogy az adott légtérben szabad-e a röptetés. Ha tilosban repkedünk, januártól a rendőr már nálunk is bírságolhat érte.
Mindemellett egyre többen vásárolunk ajándékokat online. Bár egyelőre bizalmasabbak vagyunk a hazai webboltokkal, szemben a külföldiekkel.
De hiába az online előretörés, hiába kényelmesebb az interneten való rendelés, a plázák vezetőinek még jó ideig nincs okuk félelemre: a magyarok több mint fele még mindig ezekben a bevásárlóközpontokban és hipermarketekben tapossa egymás sarkát az ajándékokért.
Szívvel, lélekkel, kézzel
Bár a többség csak vásárolt holmit pakol a fa alá, a magyarok kicsivel több mint tizede maga készít ajándékot.
Egyre népszerűbbek a workshopok is, főleg advent idején lehet ajándékkészítési szándékkal becsalogatni a kreatívokat. Reneszánszát éli a retró is: Nagy-Britanniában idén először fordult elő, hogy az ünnep előtti hetekben többet költöttek bakelitlemezre, mint a digitális hanghordozókra.
Vásárlás kifulladásig
Míg korábban szó volt róla, hogy az ünnepek előtt újra visszahozzák a vasárnapi boltzárat, most úgy tűnik, nemhogy bezárnának, de hosszabb nyitva tartással várják a vásárlókat a boltok az adventi időszakban. Bár az egyelőre rejtély, hogy a munkaerőhiánnyal küszködő kiskereskedelem hogyan oldja meg majd a dömpinget.
Művészi fogyasztás kontra tagadás
Mi sem bizonyítja jobban, hogy a fogyasztás rabjai vagyunk, főleg karácsonykor, mint hogy a nagyobb cégek már fél évvel korábban elkészítik minél ütősebbnek, meghatóbbnak, szebbnek szánt karácsonyi reklámspotjaikat. Híres rendezőket kérnek fel, világsztároknak perkálnak a szereplésért, pénz nem számít. A mértéktelen fogyasztásra ösztönzés mellett természetesen megjelenik annak elutasítása is. A Black Friday bölcsőjében, az USA-ban indult útjára a Buy Nothing Christmas, vagyis a Ne vegyél semmit karácsonyra! mozgalom is, még 1968-ban, amikor Ellie Clark és családja úgy döntött, nem áll be a sorba és nem ajándékozzák meg egymást az ünnepek alatt.
Nem sok kellett hozzá, hogy a mozgalom egyre nagyobbra dagadjon, ma már Magyarországon sem ismeretlen a Kanadából induló Ne vásárolj semmit! nap a fogyasztói kultúra ellenzői körében.
Szimbolikus, ez a nap egybeesik a Fekete Péntekkel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!