A kisfiú már egy hete a Télapóval álmodott. Kicsit szégyellte is a dolgot, hiszen így, hétévesen, már biztos volt benne, hogy a Télapó nem létezik. De ez a lappföldi készülődés megzavarta. Hallgatta anyja történeteit manókról, csodákról és a Télapóról, aki az északi sarkkörön lakik és akár akarta, akár nem, ezek a mesék beköltöztek az álmaiba.
Ahogy leszállt a gép és ők ketten kiléptek a reptérről, szemben hatalmas, fémből készült rénszarvasok fogadták. „Ez is a Télapó birodalma” – mondták a kisfiúnak, és bombabiztosnak hitt meggyőződése foszladozni kezdett. Már az erdők látványa is más volt, mint amiket eddig látott: a nap itt sosem süt pont felülről, ettől a tárgyak mindig árnyékot vetnek és a színek valami varázslatos kékbe vonják a házakat, a fákat és – ezt ő is furcsának találta – a levegőt. Hideg volt, de valahogy mégsem annyira, mint ahogyan azt várta. Ez a hideg csak a bőrét csípte, nem mászott be a ruhája alá, hiszen száraz volt és ettől sokkal barátságosabb. „Hey” – köszöntötték egymást az emberek, amikor találkoztak, „Hey hey” – mondták, amikor elbúcsúztak és ez olyan egyszerű volt és olyan kedves, hogy onnantól kezdve a kisfiú is így köszönt mindenkinek.
A varázslat reggel folytatódott, amikor a Télapó nevét viselő szálloda portájánál egy valódi manó várt rá, hegyes fülekkel, hegyes orral, furcsa, bő ruhában – ahogy később megtudta, erre azért van szükség, hogy a nagy hidegben alá tudjanak bújni az állatok, na meg azért is, mert Télapóné süteményei annyira finomak… –, szóval ott állt a manó kedvesen, mosolygósan. „Elfina vagyok” – nyújtotta a kezét, és a kisfiú hitetlenkedve nézett körbe: Elfinán egyedül ő lepődött meg. Úgy látszik, egy pukedliző manó itt mindennapos jelenség…
Ahogy Elfina autójában ült, és a csacsogó manót hallgatta, igyekezett befogadni a nem szűnő varázslatot: az egyre keskenyedő utat, a befagyott patakokat, kicsit távolabb a kristálytiszta tavat, a deres fákat, ezeket a nyúlánk, kecses fenyőket, amilyeneket eddig csak mesekönyvekben látott vagy talán ott sem. A kisfiú nem tudta, hogy ameddig ellát, sőt még jóval azon túl is, az még mindig a város. Ilyen hatalmas város nincs is azokban az országokban, amiket már látott, sőt azokban sem sok, amiket még nem.
Ez a 8000 négyzetkilométer mind idetartozik, folyókkal, erdőkkel, fenyvesekkel és csak nagyon kevés emberrel, talán ha 60 ezerrel. Itt nemcsak az emberek, de a fák is hosszú távra terveznek: a fenyők 80 éven keresztül nőnek, a hosszú idő alatt pedig kemények, ellenállók lesznek. A belőlük épült házak több száz évig is állnak, hacsak nem jön a háború, és nem égetik fel őket, mint ahogy itt is történt 60 évvel ezelőtt. Ezért kellett az egész várost újraépíteni, mert szinte semmi nem maradt meg belőle.
Persze a kisfiú mit sem tudott a háborúról, de ha tudott volna, sem gondol rá, csak csodálkozva érezte, hogy a felnőtteket mellette ugyanúgy elvarázsolja a hely, mint őt magát. Végre elérték a házat, ahova igyekeztek és hirtelen értelme lett annak a sornak, hogy „az erdő rejtekén”, amit valamelyik énekben tanult. Amikor benyitottak az ajtón, az Meseország volt a javából. Persze látott már ilyet, könyvben meg tévében, de most ő maga volt a könyvben, ő maga lépett be a mesébe és úgy érezte, hogy ilyen valódi kisfiúkkal sose történhet meg. És nemcsak megélhette, de írhatta is a mesét, hiszen a jóságmérő mutatója az ő jó gondolataitól szökött fel és a manóérzékelő az ő érintésétől lendült ki. De ott volt a történetekben is, például amiket Janne mesélt, aki rénszarvasokat tartott. A kisfiú még sose látott rénszarvast és meglepődött, hogy milyen kicsi. Nem csoda, gondolta, hogy még a torkos borz is elbánik velük.
A kisfiú azt is megtudta, hogy a varázslat a fényt is eléri, a napot, ami november végétől kezdve csak alig emelkedik a fák koronái fölé. Ötvenkét napon keresztül van elvarázsolva a nap, de még sincs teljes sötétség, hiszen ilyenkor lentről világít a hó, ami már vastagon borítja a földet. Aztán visszajön a nap, és mire eljön a május, úgy odaszokik, hogy ott is marad: heteken-hónapokon keresztül nem nyugszik le. A kisfiú még sose hallott az aurora borealisról és hamar elunta, amikor magyarázni kezdték neki, hogy hogyan hatolnak be a Föld északi sarkánál a protonok és az elektronok a légkörbe, hogy megalkossák ezt a jelenséget. Mert ő tudta, hogy azokat a különös fényeket ott fönt az égen a sarki róka festi fel a farkával.
Háromkor volt találkájuk a Télapóval, és nagyon lassan telt az idő. Pedig megnézték azt a nagy, fehér csíkot, amiről azt mondták neki, hogy ez az északi sarkkör – nagy dolog, Janne farmján is látta már és ott sokkal jobb volt –, karácsonyi lapot küldött nagymamáéknak a Télapó postahivatalából, amit éppen karácsonykor fognak megkapni, megnézte a kiállítást, hogy melyik országban hogy ünneplik a karácsonyt.
Szóval volt ott minden, mégis vánszorgott az idő egészen addig, míg végre be nem léptek az ajtón, ami mögött a nagy karosszékben, a szoba közepén ott ült Ő. Tényleg olyan volt a szemüvege, mint a könyvekben és a szakálla, amiben a leginkább kételkedett, szóval a szakálla is igazi volt, oda volt nőve az állára, a kisfiú pontosan megfigyelte, valódi, négyszáz éves szakáll volt. A Mikulás átölelte a kisfiú vállát és megkérdezte, hogy segít-e majd neki a dolgaiban, a kisfiú pedig bólintott, hiszen már a jóságmérőt is meg tudta mozdítani hevesen dobogó szívével.
Kifelé menet, amikor a felnőttek a fényképet nézegették, amin ő volt meg a Télapó, szinte oda se nézett. Hiszen ő már tudta a titkot, hogy igenis létezik, hogy a varázslatok földjén, sok minden lehetséges, amiben máshol nem hisznek.
Rovaniemi – felnõttszemmel
Lappföld szíve, a város, ahol nyolc évszak van – ez Rovaniemi, Európa legnagyobb földrajzi kiterjedésű városa, amelynek hatalmas méretei ellenére kevesebb, mint 60 ezer lakosa van. Az óriási terület nagy része erdő és víz. Lakói, a számik – vagy lappok – finnugor rokonaink, számuk 75 ezer körül mozog. Összesen négy országban (Svédország, Norvégia, Finnország és Oroszország) élnek és körülbelül tíz különböző számi nyelvet beszélnek.
Bár Rovanieminek hosszú és dokumentumokban is követhető történelme van, hiába is keresnénk a fából épült városközpontot vagy a több száz éves házakat: a második világháború végén a kivonuló németek a város javainak 90 százalékát elpusztították, a házakat felégették, a hidat felrobbantották, szinte semmi nem maradt a régiből és hagyományosból. A mai Rovaniemi inkább a modern szépségekkel büszkélkedik: az Alvar Aalto tervezte színházzal, könyvtárral és városházával, vagy a múzeum és kutatóközpont házasításából létrejött Arktikummal, amelynek 172 méter hosszú üvegfolyosója – hatalmas üvegujjként – éppen észak felé mutat.
A modern Mikulás alakja a 19. század második felében alakult ki. A New York Historical Society, ami Szent Miklóst választotta védőszentjének, 1810-es karácsonyi vacsoráján helyet kapott egy fametszet, amely Szent Miklóst ábrázolta; alatta egy holland vers volt olvasható, amely a Sancte Claus címet kapta. 1821-ben William Gilley költeményében egy bizonyos ajándékhordó „Santeclaus” óriásbundába öltözve, rénszarvas által vontatott szánkón közlekedik. 1822-ben Clement Clarke Moore lejegyzett egy másik verset, melyben megjelent a kéményen való leereszkedés toposza is. 1841-ben egy philadelphiai kereskedő, J. W. Parkinson felbérelt egy férfit, hogy jelmezben másszon fel boltja kéményére. Egy Louis Prang nevű bostoni nyomdász, az amerikai karácsonyi üdvözlőlapok atyja 1885-ben kiadott egy képeslapot, amelyen piros ruhában ábrázolja a Mikulást. Ezt az ábrázolást az 1930-as évek elején a Coca-Cola Company kanonizálta, így alakult ki a pirospozsgás, testes, szakállas és piros Mikulás képe.
A Mikulás a Miklós név szlovák változata. Szent Miklós legendájához és a december 6-i egyházi ünnephez kapcsolódóan terjedt el Európában, hogy az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe ajándékot tesz december 5-ének éjjelén. A szokás és a kifejezés 19. század legvégén érkezett Magyarországra.
Tévhit, hogy a Télapó kifejezést a kommunista diktatúra alkotta, hogy megfossza a december 6-át vallásos jellegétől. A tél és az apó szavak finnugor eredetűek, maga a szókapcsolat vélhetően a 20. század első harmadában keletkezett, és már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként. A Rákosi-korszakban valóban szándékosan erőltették a kifejezést a vallásellenesség miatt, a Kádár-korszakban azonban vegyesen használták mindkét elnevezést.
Mikulás-programok
Mikulás-ruhába öltözött gőzmozdonyok indulnak a Nyugati pályaudvarról a Vasúttörténeti Parkba, ahol az érdeklődők találkozhatnak az ünnepi díszben pompázó hajtányon érkező Télapóval is. A Télapó Expressz vasárnap 10:40-kor és 13:40-kor indul.
December 6-án és 7-én a Fővárosi Állat- és Növénykertbe is ellátogat a Mikulás. A rengeteg érdekes program mellett a Télapó 10 órától 15 óráig várja a gyerekeket, segítői mesehősök lesznek, akikkel közös fényképet is lehet készíteni.
A budapesti Szemlő-hegyi-barlangba is ellátogat a Mikulás. A szarvasok vontatta szán helyett kötélen ereszkedik le a barlang falán a krampuszokkal, és névre szóló ajándékokat ad a gyerekeknek. Vasárnap és hétfőn 10:30-tól 15:30-ig óránként indul a program.
Az Öko Mikulás is várja vasárnap a gyerekeket a budapesti Sóker Kristálysó Barlangban. A találkozás alkalmával a jóságos bölcs Télapó minden gyermekkel elbeszélget az egészséges életmódról és környezetvédelemről.
Bőszénfalván a Szarvasfarmon is találkozhatnak a gyerekek a Mikulással. Emellett megsimogathatják a rénszarvasokat és megetethetik a Télapó kisállatait a Meseszállóban. Vasárnap 10 és 15 órakor kezdődik a bőszénfalvai Mikulás-program a családoknak.
Debrecenben ingyen utazhatnak a gyerekek a Mikulással és krampuszaival a nosztalgiavillamoson. A Mikulás-villamos december 5-én, vasárnap délután 13 és 16 óra között, óránként indul a Nagyállomás megállóhelyről.
Pörbölyön a Mikulás megajándékozza az állatokat is. Vasárnap 13 órakor az Ökoturisztikai Központban találkozik a gyerekekkel, akikkel közösen visz zöldségeket és gyümölcsöket a gemenci erdő lakóinak.
Idén ismét kinyitott a szeretetposta Nagykarácsonyban. A Fejér megyei községen keresztül küldött levelekre, képeslapokra, csomagokra díszes pecsét kerül. A szolgáltatás karácsonyig vehető igénybe.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!