Kádár János eltűnt. Amikor egy hét múlva előkerült, már szovjet tankok vonultak Budapest utcáin, kitaposva az utat a legfőbb magyar vezetőnek az elkövetkező 30 évre. De merre járt, mit csinált az eltűnésekor, illetve mit tettek vele? Benedek Szabolcs regénye, a Kádár hét napja erre ad lehetséges választ. A szerzővel beszélgettünk.
– A fiumei cápa után egy másik nagyhal akadt a horgára, a fiumei születésű Csermanek János, aki később egy korszak névadójává lett. Mi volt a kiváltó oka, hogy megírta ezt az életrajzi regényt?
– A két regény között nincs összefüggés; még 2009-ben, Muszatics Péter Kádár című dokumentumfilmjét nézve felkeltette az érdeklődésem a történet: vajon hova tűnt ’56 novemberének első napjaiban, mit csinált a pártvezető? A dokumentumfilm rekonstrukciója alapján fedeztem fel az események drámaiságát, hogy ne mondjam, tragédiáját, az irodalmi formálhatóságát. De kellett hozzá jó pár év, míg ténylegesen nekikezdtem megírni – rögtön A fiumei cápa után. Ez pedig éppen egybeesett a 2016. őszi évfordulós megemlékezésekkel, az utolsó lépést talán ezek jelentették az elkészültéhez.
– Személyes élmények nem játszottak közre?
– Nem lehetetlen, ugyanis Szolnokon felnőve, ahányszor csak bementem a megyei tanácson dolgozó édesapámhoz, egy nagy márványtábla fogadott, melyen megemlékeztek arról, hogy innen indult el ’56 novemberében Kádárral az az úgymond megtisztulási folyamat, amely az ellenforradalom leverését eredményezte. Ám arról senki nem akart beszélni, mi is volt ez az egész, mi volt benne Szolnok szerepe, szóval ez a rejtély mélyen akár foglalkoztathatott is.
– Mennyire lettek végül is ismertek azoknak a novemberi napoknak a történései, mennyire támaszkodhatott történelmi tényekre, mennyire kellett a képzeletét használnia?
– Már a rendszerváltás idején beszédtéma volt Kádár egykori eltűnése, de semmi bizonyosság nem volt, és a halála után nem is nagyon volt rá remény, hogy valaha is megtudjuk, mi történt akkor vele: megzsarolták, megfenyegették, miért állt át? Aztán 1993-ban megjelent a Jelcin-dosszié, az egykori szovjet levéltári anyagokkal, amiben elég egyértelműen leírják, mit is csinált Kádár azokon a bizonyos napokon Moszkvában. De ami engem leginkább érdekelt, azok az emberi mozgatórugók voltak, miként élhette át mindezt ő, és mik voltak a személyes motivációi.
– A kiutazásakor – elrablásakor – valóban Brezsnyev kísérte és látta el őt folyamatosan cigarettával?
– Az bizonyos, hogy Kárpátaljáról ő kísérte el Moszkvába, és amikor néhány évvel később Brezsnyev már mint SZKP-főtitkár látogatott Budapestre, fel is emlegette Kádárnak ezt az utazást, hogy hiszen ők már ismerik egymást, volt egy emlékezetes közös éjszaki útjuk. Ami a dohányzást illeti: Kádár szenvedélye közismert…
– Mik voltak a legfőbb indítékok, hogy a szovjetek Kádárt és nem a szintén eléjük citált Münnich Ferenc belügyminisztert választották Magyarország első emberének?
– Nagy Imre miniszterelnök után ő volt a legnépszerűbb kommunista vezető Magyarországon. A szovjetek ingadoztak, ezért is vitették mindkettőjüket, őt és Münnichet Moszkvába. Kádár mellett szólt, hogy ő mélyebbről jött, jobban megértette a közemberek nyelvét, jobban el is lehetett adni. A jogászvégzettségű Münnich entellektüelnek számított, arról nem is beszélve, hogy a szovjet elvtársak kockázatot láttak Rákosiék után egy újabb moszkovita felemelésében.
– Ezek mellett a regényében Kádár simulékonyabbnak, gyávábbnak is tűnik. Ez is mellette szólt?
– Az életéről, tetteiről olvasva bennem egy olyan ember képe jelent meg, aki nem tud nemet mondani. Lehet, hogy van önálló véleménye, gondolata, de nem szeretne konfliktust senkivel. És ez nagyon is megfelelt Moszkvának, megvolt a népszerűsége, de nem kellett attól tartaniuk, hogy önálló utakra lép. Noha, ne feledjük, a ’68-as csehszlovák eseményeknél Kádár eleinte Dubček mellé állt, megpróbált Moszkva és Prága között közvetíteni.
– Ez volt az oka annak, hogy 30 évig, megtartották őt a hatalomban?
FOTÓ: LAKOS GÁBOR
A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
Benedek Szabolcs József Attila-díjas író élete első 18 évét Szolnokon töltötte. Huszonnyolc éve publikál, első könyve 21 éve jelent meg, azóta pedig még 21. Nagy The Beatles-rajongó és focidrukker, több könyvet is írt kedvenceiről. Legutóbb, tavaly megjelent regénye, A fiumei cápa aratott nagy sikert, hamarosan horvát nyelven is olvasható lesz. A Kádár hét napja az idei könyvhétre jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
