Aki teheti, külföldön tanul

Az utóbbi években egyre több középiskolából, különösen az elit gimnáziumokból az osztályok jelentős része tudatosan külföldi egyetemre készül – ezekből az iskolákból akár a végzősök fele is elhagyhatja az országot. Ők jellemzően az idegen nyelveket jól beszélő, jó tanuló gyerekek.

Megerősíti ezt Diószegi Endre gimnáziumi tanár is, akinek tavalyi végzős diákjai közül többen is tanulnak külföldön. „Elsősorban a nyelveket beszélő, jó képességű tanulóknak vannak meg azok a kompetenciái, amelyek egy külföldi egyetemre kellenek. Egy átlagos képességű osztályban körülbelül a diákok harmada foglalkozik komolyan ezzel a lehetőséggel, de a vezető gimnáziumokban akár 70 százalékot is elérheti ez az arány” – mondja a pedagógus, aki szerint ez a tendencia azért is erősödik, mert itthon sok olyan képzés van – például a jogász vagy a közgazdász –, ahol a korlátozott keretszámok miatt a diákoknak kevés esélyük van az állami ösztöndíjas, vagyis ingyenes képzésre bekerülni.

A későbbi boldogulás szempontjából pedig többet érhet külföldi diplomába fektetni a pénzt. Emellett sokan vannak azok is, akik a hároméves alapképzést még itthon végzik el, de mesterképzésre már más országba jelentkeznek.

13 ezren külföldön

A külföldön tanulókról keveset tudunk, pontos adatok ugyanis nem állnak rendelkezésre, az állam nem vezet ilyen statisztikát, és a középiskoláknak is csak egy része követi nyomon egykori diákjai későbbi tanulmányait. Az Engame Akadémia, amely a külföldi felvételire való felkészítésben nyújt segítséget a diákoknak, idén is összesítette a nemzetközi statisztikákban rendelkezésre álló adatokat. Becslésük szerint 2017-ben 13 300 diák tanulhatott külföldön teljes képzésben, ami 1500-zal több, mint az egy évvel korábbi adat. És bár idei számok még alig állnak rendelkezésre, Lévai Balázs, az akadémia vezetője szerint valószínű, hogy a korábbi évek növekvő tendenciája idén sem szakad meg.

„Amit biztosan tudunk, hogy az Egyesült Királyságba jelentkezők száma idén meghaladja a korábbi évekét. A hozzánk érkező, külföldi továbbtanulás iránt érdeklődő diákok száma évről évre nő, és sok budapesti középiskolával állunk kapcsolatban, ők is szinte kivétel nélkül egyre növekvő trendről számolnak be saját diákjaik körében” – mondja. A magyar diákok körében a legnépszerűbb célországok továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság. Előbbi két ország azért is lehet nagyon vonzó, mert mindkét helyen gyakorlatilag ingyenes az oktatás, a családoknak csak a megélhetési költségekkel kell törődniük, amit a jól kiépült diákmunka-hálózatnak köszönhetően sokszor nagyrészt a diákok maguk is elő tudnak teremteni. Ausztriában, bár az oktatás színvonala elmarad az angolszász és a német felsőoktatási intézményekhez képest, de a közelsége erős érv az itteni egyetemek mellett. Ráadásul a legtöbb képzésben felvételi sincs, bár az első év végén néhány kemény vizsga segítségével nagyon megrostálják a hallgatókat.

A Brexit sem riaszt el

Az Egyesült Királyság mindig is vonzó volt a magyar diákok számára, a helyzetet viszont jelentősen felbolygatta a 2016-os népszavazás, amelyen a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból. A Brexit hatással volt a felvételi számok alakulására is, míg 2016-ban 930-an felvételiztek itthonról angol egyetemre, a következő évben valamivel kevesebben. De miután a brit kormány tavaly bejelentette, hogy a tanulmányaikat a 2018/19-es évben megkezdők továbbra is az elmúlt években megszokott támogatásokra és kedvező tandíjra jogosultak, idén ismét fellendült a jelentkezési kedv – a márciusi határidőig 950 diák adta be a jelentkezését valamelyik brit intézménybe.

„Azok számára, akik jövőre kezdenék tanulmányaikat az Egyesült Királyságban, egyelőre nem ilyen egyértelmű a helyzet. Skócia felsőoktatási minisztere már bejelentette, hogy azok az EU-ból érkező diákok, akik a 2019/2020-as tanévben kezdik meg egyetemi tanulmányaikat Skóciában, továbbra is ingyenesen tanulhatnak egész képzésük alatt. A többi brit egyetemmel kapcsolatban várakozásunk szerint nyár elejéig érkezik tájékoztatás a jövő évi tandíjakról, a diákhitelről és az egyéb feltételekről” – mondja Lévai Balázs, aki szerint ugyanakkor a német és osztrák jelentkezések hirtelen megugrása valószínűleg összefüggésben van a Brexittel.

A németül is beszélő diákok számára jó alternatívát jelenthetnek az ottani képzések, mert amellett, hogy az oktatási rangsorban egyre erősödnek a német egyetemek, a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbbá váltak az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalansággal szemben.

A három „dobogós” ország mellett a magyar fiatalok szívesen mennek az Egyesült Államokba, Olaszországba, Franciaországba és Svájcba is – ezek is elszívnak évről évre néhány száz diákot a magyar intézmények elől. Emellett egyre népszerűbb Hollandia és Dánia is. Előbbiben alap- és mesterképzések is, utóbbiban inkább csak mesterképzések érhetők el széles kínálatban angolul. A kíváncsiság mind több ország iránt éled fel – a diákok Írország, Ausztrália és Kanada irányába is érdeklődnek. Sokan akkor sem esnek kétségbe, ha érettségi után nem sikerül rögtön továbbtanulniuk, sőt. Itthon is egyre népszerűbb a külföldön már bevett gap year gyakorlata, vagyis az, hogy a diákok kihagynak minimum egy évet a továbbtanulás előtt, amelyet élmény és tapasztalatszerzésre, orientációjuk megalapozására, önmaguk megismerésére fordítanak. 

Tárt karokkal várják őket

Ma még megtippelni is nehéz, hogy milyen hatása lesz, ha a magyar kormány 2020-tól valóban csak azokat engedi be a hazai felsőoktatásba, akik középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Nem véletlen, hogy a magyar egyetemek és a szakértők is tiltakoznak a tervezett intézkedés ellen. A nyelveket jól beszélők számára ugyanis folyamatos vonzerőt jelentenek a külföldi intézmények, és ha a nyelvvizsgával nem rendelkezők kiszorulnak a magyar egyetemekről, a létszám jelentősen csökkenhet.

Nem segít, hogy a hazai felsőoktatásban az időről időre felülről meghozott intézkedések és a mesterségesen alakított keretszámok miatt folyamatos a bizonytalanság. Ehhez képest valóban jó perspektívának tűnik Nyugat-Európa vagy akár Amerika, hiszen a legtöbb célországban az oktatás gyakorlatközpontú, és a technikai feltételek is jobbak. Emellett a sok kint tanulónak köszönhetően egyre könnyebb az információszerzés, és később a beilleszkedés is – sok egyetemi városban már magyar közösség várja a kivándorlókat. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!