135 milliárd forint uniós támogatás kifizetését függesztette fel az Európai Bizottság, miután a magyar pályáztatás „súlyos, rendszerszintű gyengeségeit” tárta fel egy vizsgálat. A Gazdasági Operatív Programot ért korlátozás azonban csak az első a sorban: várhatóan hat másik programnál is blokkolják a kifizetéseket. Az illetékes uniós biztos, Jyrki Katainen szerint ez csak technikai jellegű felfüggesztés. De ha a magyar kormány nem hajtja végre a kívánt változtatásokat december 31-ig, a 135 milliárd elúszhat, és a 2014– 2020-as költségvetési időszakra vonatkozó pályázatok finanszírozása is veszélybe kerülhet.
A bizottság egy hete döntött arról, hogy felfüggesztik az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2007–2013 közötti programozási időszakára szóló kifizetéseit, de a határozatot nem hozták nyilvánosságra. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán még a teljes keret 10 százalékára becsülte a bírságot, és hangsúlyozta, a „Gyurcsány–Bajnai-kormány” alatt működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által elkövetett hibákért kell most Magyarországnak felelnie. Csakhogy a politikus egyetlen állítása sem felel meg a valóságnak.
„A bizottság határozata szöges ellentétben áll Csepreghy államtitkár-helyettes nyilatkozatával: semmi nem utal arra, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány alatt elkövetett szabálytalanságokról lenne szó” – nyilatkozta Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2002–2007 közötti elnökhelyettese a Vasárnapi Híreknek. A bizottság egy elemzés során reprezentatív mintát vett a Gazdasági Operatív Program első három célkitűzése – kutatás-fejlesztés és innováció, vállalkozásfejlesztés, üzleti környezet fejlesztése – keretében jóváhagyott pályázatokból.
A vizsgálat során arra jutottak, hogy a rendszer rosszul működik: az 55 vizsgált projektből 16 elbukott, ami 29 százalékos arány. Ebből az egész rendszerre vonatkozó következtetéseket vontak le, amelyek közül a legélesebb kritika az volt, hogy a magyar hatóságok nem vették figyelembe a gazdaságosság követelményét.
A lapunk birtokába jutott határozat valóban csak 2012-es és 2013-as projekteknél említi a túlárazást. Beszámolnak például egy olyan 2012-es pályázatról, ahol 14,4 milliós havi szakértői díjazást fogadtak el egy haszonállatokról szóló tanulmány megírásáért, míg ugyanebben a projektben ennél 23-szor kisebb összeget, havi 625 ezer forintot fizettek a háziállatokról szóló dolgozatért. Három 2013-as tendernél a bérek 1,7 millió forint körül mozogtak, míg a hasonló esetekben 190–250 ezret fizettek. Egy másik projektben 208 ezer euróért akartak beszerezni egy CNC-hajlítógépet, míg annak a piaci ára az összeg negyedét sem éri el, mindössze 45 ezer euró.
A Csepreghy által 10 százalékra taksált bírság sem stimmel, hiszen a dokumentumban egyértelműen 5 százalék szerepel. „2013-ban már hasonló trükköt vetett be Lázár János. Bejelentette, hogy 25 százalékos lesz a korrekció, holott a kezükben volt a papír, hogy csak 5 százalékot kell majd visszafizetni” – hívta fel a figyelmet Heil Péter a kommunikációs trükkre. – „Megint meg vagyunk vezetve: nemcsak abban, hogy mi volt a döntés alapja, hanem abban is, hogy mi lesz a döntés következménye” – összegzett a fejlesztési szakértő.
A határozatból az is világosan kiderül, hogy az EU már tavaly októberben figyelmeztette a magyar kormányt: a pályázatok költségvetését nem értékelték kellő gondossággal, a piaci árnál 2–23-szor drágább tételeket hagytak jóvá.
Ezen túl Brüsszel azt kérte, a projektek kiválasztásánál érvényesüljenek az átláthatóság és egyenlő bánásmód alapelvei, és erősítsék meg a csalásfelderítési és -megelőzési mechanizmusokat. Azonban Magyarország tavaly decemberi válaszában lényegében megmagyarázta, hogy a projektekkel és pályáztatási rendszerrel minden rendben van. A bizottság érthető módon nem fogadta el az érvelést, ezért döntöttek úgy, a GOP 700 milliárdos keretből megmaradt 135 milliárd forint folyósítását leállítják, és Magyarországnak várhatóan 5 százalékos, azaz 3,5 milliárdos büntetést kell majd fizetnie. Heil Péter szerint a magyar hatóság kétféleképpen hibázhatott. Lehetséges, hogy az eljárásban részt vevő kollégák voltak inkompetensek, hiszen sorozatosan nem vették észre a túlárazást. „2010 után a teljes intézményrendszert lefejezték. Százával veszíti el a rendszer most is a szakértőket. Ha ilyen körülmények között hibáznak, akkor az egyáltalán nem csoda” – véli a szakember. A másik lehetőség, hogy szándékosan árazták túl a tételeket, és akkor bűncselekmény ügyében kell nyomozni.
A dokumentum a korrupció gyanúját nem veti fel, csak a magyar hatóságok felelősségét állapítja meg a túlárazott pályázatok elfogadásáért, és arra szólítja fel őket, hogy vizsgálják felül a pályáztatási rendszert.
Az elmúlt hetekben a közútfejlesztési és oktatási pályázatoknál is hibákat tárt fel a bizottság. „Könnyen lehet, hogy most beindult egy dominófolyamat, és további auditok eredményeit hozzák majd nyilvánosságra. Ha mindben hibát találni, abból átfogó botrány is lehet” – véli Heil Péter. Ezt erősíti meg a Népszabadság: értesülésük szerint hasonló okokból hamarosan hat másik operatív program kifizetéseit is felfüggesztik.
Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert nem nagyon zavarta, hogy a kormányt többrendbeli hazugságon kapták az EU-támogatások felfüggesztésével kapcsolatban.
Lázár szerint az EU 53 pályázatot vizsgált, összesen 44 milliárd forint értékben, amiből 6 beruházás bukott el, ez pedig a 42 ezer pályázathoz viszonyítva az EU-átlag feletti arány. Vagyis a kormány álláspontja nagyjából ennyi: eddig is minden jó volt, de most majd még jobb lesz.
Legutóbb az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának éves jelentéséből derült ki, hogy valami nagyon nem stimmel a magyar uniós pályázatokkal. A főigazgatóság éves, úgynevezett aktivitási jelentése szerint a magyar közbeszerzési pályázatok feltételrendszere túlságosan korlátozta azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek egyáltalán pályázhattak. Magyarán: a bizottság szerint Magyarországon eleve kiszemelt győztesek számára írnak ki pályázatokat. 2013-ban a magyar operatív programok átlagos hibaaránya a legmagasabbak közé tartozott. A közbeszerzési eljárással kapcsolatos uniós kifogás nem példa nélküli, egyedülálló viszont a költségvetési eljárással kapcsolatos kifogással érintett operatív programok nagy száma. Más országokban nem látszik olyan közbeszerzési probléma, ami a programok ennyire nagy részét érintené.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!