Búcsúzunk. A hivatalos elnevezést – Magyar Köztársaság – a január elsején hatályba lépő új alaptörvény törli el, de mindazt, amit az államformán túl a köztársasági eszmény jelent, több törvénnyel iktatta ki a fideszes kormánytöbbség 2011-ben, még tegnap, az utolsó parlamenti napon született döntéseikkel is. Összeállításunkban azt igyekeztünk bemutatni, mitől vagyunk kénytelenek elköszönni és minek az újjáépítése szükséges a „feltámadáshoz".

Bächer Iván

- – Kép 1/4

Tudáshoz való egyenlõ hozzáférés

A felsőoktatásból való részesülés holnaptól már nem alanyi jogon jár, hanem azoké lehet, akik meg tudják fizetni. A mintegy 250 ezer nappali képzésben tanuló diákból mindössze 30 ezer részesülhet teljes és 15 ezer 50 százalékos ösztöndíjban.

Esélyegyenlõség az oktatásban

Nincs többé közoktatás, csak köznevelés. Bár a törvény szeptember 1-jén lép életbe, lényeges változások csak 2013-tól, fokozatosan várhatóak: állami kézbe kerülnek a köznevelési intézmények, változik a pedagógusok bérezése, életpályamodelljüket is ekkortól határozzák meg, komoly vizsgálatoknak vetik őket alá. Új kerettanterv készül, a diákok választhatnak erkölcs- és hittan közül. Változnak a csoport- és osztálylétszámok, és a tanulók és taná­raik óraszámai is, a tankötelezettség 16 éves korra csökken. Az általános iskolákban 16 óráig tartanak majd a foglalkozások. Schmitt Pál államfő már azelőtt aláírta a másfél éve bírálatok kereszttüzében álló törvényt, hogy a civil szervezetek eljuttathatták volna petíciójukat, melyben arra kérték, ne írja alá a szakmailag gyenge lábakon álló jogszabályt.

Kulturális önrendelkezés

Több mint száz színház, kétezer művész és hatezer produkció sorsa vált kétségessé az új előadó-művészeti törvény és a súlyos pénzhiány miatt, így a függetlenek és a kőszínházak is létbizonytalanságba kerültek. A színházak pályázati döntéseinél a szakmaiság helyett sokszor a fenntartó politikai akarata érvényesült: politikai kinevezettek kerültek többek között az Operaház, a József Attila, a soproni Petőfi, valamint a Turay Ida Színház igazgatói posztjára, sok, nyíltan ellenzéki érzelmű igazgató színházától összességében százmilliókat vont és von el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Nemzetközi felháborodást is kiváltott, hogy a szakmai zsűri véleménye ellenére az Új Színház igazgatójának a szélsőjobboldali Dörner Györgyöt nevezték ki, aki pályázatában valótlanságokat is állított. A filmszakma megújításáért felelős kormánybiztos Andrew G. Vajna kizárólagos hatáskörébe rendelték a filmtámogatásra fordítható 4 milliárdot, ráadásul a filmalapé a „végső vágás joga” is.

Közteherviselés

Jövőre 10 éves csúcsra kerül az adóék mértéke. Az adójóváírás teljes kivezetése miatt az alacsonyabb bérért foglalkoztatottak körében 9 százalékkal nő az adóteher, míg a magas összegekért dolgozók esetében szinte elhanyagolható, nulla százalék körüli a változás. 500 ezer forintos fizetés esetén a gyermektelenek adóéke 51,03 százalék lesz, ami a mostani arányhoz viszonyítva 0,58 százalékos csökkenést jelent. A jelenlegi minimálbér, vagyis 78 ezer forint esetén viszont az adóék 55,07 százalék lesz, ami a mostaninál 15,52 százalékkal nagyobb arány, a tervezett minimálbér (93 ezer forint) esetén pedig 52,88 százalékos lesz az adóék mértéke, ami 11,4 százalékos növekedést jelent.

Alkotmányos fék

Akinek még voltak illúziói a kormánypárti expolitikusokkal és Fidesz-közeli jogászokkal kistafírozott Alkotmánybíróság kapcsán, az szerdán leszámolhatott velük: a magánnyugdíjpénztárak vagyonának einstandolása miatt született beadványokról határozatot hozni egy év sem volt elegendő a testületnek. Holnaptól pedig már nem foglalkozhatnak a 2012 előtt beadott módosító indítványokkal.

Pártatlan igazságszolgáltatás

„Azért kell távoznom, mert kritizáltam a kormányt” – nyilatkozta a leköszönő főbíró. Baka András – számos nemzetközi szervezethez hasonlóan – az új bírósági szervezet egyszemélyi vezetési struktúráját bírálta. Azt, hogy az elkövetkező minimum kilenc évben egy személy, az Országos Bírói Hivatal elnöke (a megfelelő szakmai tapasztalatokat nélkülöző Handó Tünde, a miniszterelnök családi barátja, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) mondhatja meg, hogy ki lehet Magyarországon bíró vagy bírósági vezető, hogy hol dolgozik, és hogy melyik bíróság tárgyaljon egy ügyet. A kiemelt büntetőügyekben a legfőbb ügyész választhat bíróságot – ezt az alaptörvényben rögzítették, miután a törvényt alkotmányellenesnek találta az Ab. (Munkatársunktól)

A magántulajdon szentsége

A kormány már az idén nyilvánvalóvá tette, hogy a magántulajdonhoz való jognál sokkal fontosabbnak tartja az állam igényeit. A parlament elfogadta azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül.

Társadalmi szolidaritás

Bár az Ab alkotmányellenesnek minősítette a guberálás szabálysértéssé minősítését, egyre szűkül a hajléktalanok élettere: börtönbe kerülhetnek a „visszaeső” utcán alvók, tucatjával dózerolták el engedély nélküli kalyibáikat. A szegénység kriminalizálása bizonyítja: a Fidesz szerint az érintettek morális gyengesége okozza a hajléktalanságot, nem pedig a nem megfelelő lakhatási és gazdasági lehetőségek. A szolidaritás csupán egyetlen társadalmi rétegre terjedt ki: az erejükön felül eladósodott devizahitelesekre, különösen, ha a közszférában dolgoznak.

Vallásszabadság

A nemzetközi nyomás ellenére is csak 14 egyházat ismernek el az eddigi 358 helyett az új egyháztörvényben. A korábbi – az Alkotmánybíróság által a napokban megsemmisített – jogszabályhoz hasonlóan a mostani verzió is újradefiniálja a vallás, a vallási tevékenység és az egyház fogalmát, azonban a bíróság helyett az Országgyűlésre bízza az egyházzá nyilvánítást. Annyi engedményt ugyan tesznek, hogy a korábbi 100 év nemzetközi múlt helyett 20 év hazai működésre változtatják az egyházi elismerés egyik feltételét. A többi szervezet egyesületnek minősül, de még erre is regisztrálniuk kell, különben március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek. A törvény ellen tegnap tüntetés volt az Országház előtt (képünkön).

Szabad sajtó

Amikor egy éve létrejött a csak Fidesz-delegáltakból álló Médiatanács, kilenc évre bebetonozott elnökével, már lehetett sejteni, mi történik a sajtószabadsággal. A nemzetközi bírálatokat csak részben figyelembe vevő médiatörvény továbbra is lehetővé teszi az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések kiszabását. A közszolgálati médiában elenyésző az ellenzéki szereplés. A Klubrádió elveszíti frekvenciáját, decemberben az Indexet kitiltotta a Parlamentből a házelnök. A sajtó- és szólásszabadság lábbal tiprásaként értelmezik külföldön is a közszolgálati televízióban zajló retusálási, kitakarási ügyeket, riporthamisításokat, amelyek ellen három hete éhségsztrájk folyik. (Beszámolónk az éhségsztrájkról keretben.)

Független jegybank

Bár emiatt szakadtak meg az IMF-fel és az EU-val folytatott hitelfelvételi tárgyalások, a kormány nem hogy nem vonta vissza a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét korlátozó törvényt, de még az Európai Központi Bank (amely szerint a törvény szelleme ellentétes az uniós joggal) véleményének egy részét is figyelmen kívül hagyták a pénteken elfogadott jogszabályban. Az új jegybanktörvény értelmében plusz egy, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet az MNB-nek (eddig kettő volt, és a nemzeti bank elnöke tett javaslatot a személyükre), hétről kilenctagúra nőhet a Monetáris Tanács, amely az alelnökök hatásköréről is dönt, és ismét igazgatóság jön létre. Veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit a kormány által beterjesztett és az Országgyűlés kormánypárti többsége által pénteken elfogadandó új jegybanktörvény, valamint az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénynek a jegybank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonását lehetővé tévő módosítása – közölte az MNB.

Demokratikus parlamentarizmus

„Átláthatóbbá tette” az amúgy nemzetközi aggályokat is kiváltó gyorsított ütemű törvényalkotást a fideszes többség. A záróvitához a frakciók mindössze 30 percben szólhatnak majd hozzá, és a zárószavazás előtti módosító indítványok esetén „csak” a záróvita utáni ülésnapon lehet majd végszavazást tartani. Vagyis két ülésnap alatt el lehet fogadni egy előterjesztést és közvetlenül a végszavazás előtt akár az ellenkezőjére is változhat az eredeti törvényjavaslat tartalma.

A kollektív bûnösség tilalma

Alkotmányba iktatták pénteken, hogy az MSZP az (MSZMP jogutódjaként) osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítették azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám most „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”. A törvény lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is.

 

Bächer Iván

Sírfelirat

Huszonkét évet éltem, és most meghalok.
Most bedől, szétrohad, felrobban minden itt.
De ne örvendjetek, s ne búslakodjatok!
Föltámadok! Az anyátok mindenit!

 

Gerlóczy Márton

Üzenet

„Drága Fiam! A sikeres és hatalmas és ősi nemzetek mindig külön utat járnak. Szerbia, Bolívia, Angola és a többiek. Elmentem találkozni velük, majd jövök. A hűtőt kihúztam, mert nincs benne semmi.
Magyarország–Európa, a félidőben: 0-4

Apád"

 

 

Arany János

A régi panasz (részlet)

Mennyi szájhős! mennyi lárma!
S egyre sűlyedt a naszád;
Nem elég csak emlegetni:
Tudni is kell jól szeretni,
Tudni bölcsen, a hazát.

Vagy nekünk már így is, úgy is
Minden módon veszni kell?
Egy világ hogy ránk omoljon?
Kül-erőszak elsodorjon?...
Vagy itt-benn rohadni el?

(1877. július 26.)

 

Testre szabott törvény

A 2012-es év a politika oly sok területén hoz változást, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni az egyik legfontosabbról, az új választójogi törvényről. Pedig ezen a törvényen múlik, hogy megmarad-e a demokratikus korrekció lehetősége Magyarországon. Az új törvény alapján látszik, hogy az országgyűlési választások olyan meccshez lesznek hasonlatosak, ahol demokratikus szabályok alapján fognak játszani a pártok, csak a Fidesz eggyel több játékossal lép majd pályára, mint a többiek.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény hat olyan új rendelkezést tartalmaz, amelyek jelentős mértékben megváltoztatják a választások elmúlt húsz évben megszokott rendjét. Az egyik legjelentősebb változás, hogy a következő választásokon a jelenlegi 46 százalékról 53 százalékra nő az egyéni képviselők aránya, és a választások egyfordulósak lesznek, azaz egy egyéni jelöltnek nem szükséges megszereznie a szavazatok felét, relatív többséggel is elnyeri a képviselői mandátumot. Magyar választójogi „szabadalom”, hogy nem csak a vesztesek, hanem a győztesek is kapnak kompenzációs szavazatokat. Mindezek a rendelkezések a mindenkori legerősebb pártot erősítik tovább, és kifejezetten kedvezőtlenek a kispártok – tehát jelenleg az LMP és a Demokratikus Koalíció – számára, akiknek az önállóságukat feladva kell már a választások előtt koalíciót kötniük, hogy esélyük legyen egyéni mandátumszerzésre. Az utólagos koalíciók helyett a pártszövetségek kora fog eljönni Magyarországon.

A jövőben a közös jelöltek után csak akkor kap egy párt töredékszavazatot, ha van közös listájuk is. Így ha például az MSZP úgy dönt, hogy az LMP-vel közös jelöltet szeretne indítani Budapest 2. választókerületében, és a jelölt nem nyer, akkor a töredékszavazatokat csak akkor kapja meg a két párt, ha létezik közös MSZP–LMP országos lista is. Ha nincs ilyen lista, akkor a szavazatok elvesznek. Ha viszont van ilyen lista, akkor önmagában már sem az MSZP, sem az LMP nem tud töredékszavazatokat szerezni, csak a közös jelöltekre leadott szavazatok kerülnek fel az országos listára. Ez lényegében ahhoz vezet, hogy két párt vagy minden választókerületben együtt indít jelöltet, vagy egyikben sem. Minden köztes megoldás jelentős hátrányt okoz a politikai erők számára.

A határon túli magyaroknak megadott szavazójog nem szokatlan a világban. Kérdés marad ugyanakkor, hogy nem alkotmányellenes-e, hogy az országhatárokon túl csak egy szavazata van a magyaroknak, míg az országhatárokon belül kettő. Nem kérdéses viszont az, hogy a több százezer új állampolgár jelentős része a Fideszre és a Jobbikra fog szavazni 2014-ben.

Végezetül érdemes szólni az új választókerületek határairól, hiszen ez az a kérdés, ahol végképp a jobboldal felé kezd lejteni a pálya. Ha újramodellezzük a 2002-es és a 2006-os választásokat, akkor láthatóvá válik, hogy az új választókerületi beosztás szerint mindkét alkalommal több egyéni képviselője lett volna a Fidesznek, mint az MSZP-nek, annak ellenére, hogy a szocialisták mindkét választáson több szavazatot kaptak. A modellszámítások alapján azonban az is látszik, hogy az MSZP az SZDSZ-szel együtt még ebben a „jobbrahúzó” rendszerben is legyőzte volna a Fideszt, azaz bár a jobboldalt segítik az új körzethatárok, de egy jelentős szavazattöbbséget még így sem tudnak kompenzálni.

Összességében az új törvény tehát jelentős előnyhöz jutatja a mindenkori legnagyobb jobboldali politikai tömböt. A közvélemény-kutatások szerint ez a politikai tömb immár tizenkét éve a Fidesz. Vajon véletlen egyezés, hogy pont ugyanígy hívják a törvényt benyújtó pártot is?

A szerző Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója

 

Szilveszter a Kossuth téren

Krausz Viktória

Ma este a közszolgálati média hírhamisítási ügyei miatt éhségsztrájkolók megalapítják a Tiszta kezek mozgalmát egy eskütétel keretében. A budapesti Kos­suth téren 18 órakor kezdődő demonstrációra várnak mindenkit, akiknek fontos a szólásszabadság, a demokrácia és a jogállam. Fellép – többek között – Galkó Balázs, Kulka János, Tamás Gáspár Miklós, Dopeman és a Kontroll Csoport. „A mozgalom politikától független lesz, hosszú távú terveink vannak vele, minden magánember csatlakozását várjuk” – nyilatkozta lapunknak Nagy Navarro Balázs, aki huszonkettedik napja tart éhségsztrájkot kolléganőjével, Szávuly Arankával az MTVA Kunigunda utcai bázisa előtt. Annak ellenére, hogy a héten kirúgták őket.

A parkoló autókból is látszik: sokkal többen látogatják az „éhezőket”. „Van, hogy naponta kétszázan is jönnek, ami nagyon jó érzés, erőt ad” – mondja Sánta Zsuzsa, aki civilként, szolidaritásból december 25-e óta csak gyümölcsleveket, teákat és szűrt húslevest iszik. „A humorérzék fontos az őrület ellen, a beszélgetés viszi a napot, csak nagyon hideg van – teszi hozzá, miközben a szőlőcukrokat pakolja és a gyógyszereket válogatja. Van, amelyiknek dobozán biztató üzenet (veletek vagyunk, köszönjük, hajrá) vagy név, illetve szívecske szerepel. A derék köré tekert pléd, az ülés melegítő és a talp alá helyezett szivacs kötelező kellék. A kék sátor oldalán hazai és külföldi lapszemle olvasható, a nejlonnal védett cikkeket nem kíméli a szél.

„Folyamatos a vegzálás” – sóhajtja az ötgyermekes Magyar Kati, a Szolidaritás Mozgalom nyugat-magyarországi koordinátora, aki 17 napja él együtt a két szakszervezeti alelnökkel. „Állandóan takarítunk, nehogy a tévé vezetésének kifogása legyen. Szelektíven gyűjtjük a szemetet, nem dobáljuk el a csikkeket. Hiszünk a figyelemfelhívás erejében és a nemzetközi sajtóvisszhangban” – mondja.

Péntek délelőtt több MSZP-s politikus járt a Kunigunda utcában, a biztonsági főnököt keresték, aki azt mondta: amíg nem lesz balhé, addig maradhatnak az éhségsztrájkolók.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!