Orbán Viktor és a Fidesz lemondani látszik arról, hogy az új köztársasági elnök személyében is megjelenítse a nemzet egységét. Pedig az Alaptörvényben az áll: a nemzet egységének kifejezése az államfő egyik legfőbb közjogi feladata, az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés mellett.
– A nemzet egységének kifejezése elvi zsinórmértékként értelmezendő, s lényege a pártatlanság – nyilatkozta lapunknak Sonnevend Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense. Az alkotmányjogász szerint a köztársasági elnök nem állhat egy politikai párt mellett sem, de saját értékrendjét és prioritásait természetesen megjelenítheti. – A nemzet egységének kifejezése a konkrét hatáskörök gyakorlásában és a politikai megnyilatkozásokban történhet, és nem az államfő személyében. A köztársasági elnök egyik legfontosabb eszköze a szavak ereje, amivel ha jól él, a közbeszédet is befolyásolhatja. Az elnökök szerepfelfogása, prioritásai különbözőek lehetnek – fogalmazott. Példaként említette Göncz Árpádot (1990–2000), aki az eddigi legnépszerűbb elnökként magának az elnöki intézménynek a tekintélyét is növelte. Mádl Ferenc (2000–2005) az európai integrációt és a jogállam védelmét tekintette alapértéknek, míg Sólyom László (2005–2010) a jogállam védelmére, a környezetvédelemre és a határon túli magyarok érdekeire fókuszált.
– A mindenkori magyar köztársasági elnök egy parlamentáris rendszerben működő állam feje, viszonylag gyenge hatáskörrel. A legfőbb közjogi méltóság fontosabb hatáskörei lényegében öt csoportba sorolhatóak: a különféle kinevezési jogkörök, a törvényekkel kapcsolatos hatáskörök, a nemzetközi viszonyokban való eljárás, az országgyűlés megalakulásával-feloszlatásával kapcsolatos hatáskörök és a különféle jelölési jogok – sorolta Sonnevend Pál. A nemzetközi kapcsolatokban nagyon fontos a szerepe: Magyarországot képviseli a diplomáciai tárgyalásokon. A nemzetközi szerződéseket is ő köti, miután erre az Országgyűlés felhatalmazta. Külpolitikai szerepe is nagy jelentőségű: ugyan az elnöki diplomácia nem az operatív szintje a diplomáciának, mégis kiemelkedő a szerepe.
Az egyetemi docens szerint a mi alkotmányos hagyományainkban a prezidenciális rendszer ismeretlen, ezért bevezetése eddig nem is merült fel komolyan. Európában jól működik a parlamentáris rendszer, az EU két régi tagállamát leszámítva (Franciaország, Finnország) mindenhol ez az elterjedt. Példa még Románia, ahol lényegesen erősebb a köztársasági elnök szerepe, mint a parlamentáris rendszerekben szokás. – Tőlünk keletre, posztszovjet köztársaságokban léteznek elnöki rendszerű államok, ám némelyikben ez nem vált a demokrácia javára – fejtegette a docens. A prezidenciális rendszer klasszikus formája az Amerikai Egyesült Államokban működik, ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom teljesen elkülönül, ezzel növelve az elnök szerepét. Ha Magyarországon is felvetődne a prezidenciális rendszer bevezetése, ahhoz az Alaptörvényt lényegesen át kellene írni, teljes fejezeteket kellene újrafogalmazni, mindenekelőtt a köztársasági elnökről és a kormányról szóló fejezeteket. Ilyen rendszerben csökkenne a parlament szerepe, egy ember kerülne központi helyzetbe, amivel az egész működési rendszer változna meg. El kellene dönteni azt is, hogy a félprezidenciális francia típusú modellt vagy a klasszikus amerikai mintát akarnák követni az elnöki rendszert bevezetni kívánók. – Magyarországon nyilvánvalóan nem merül fel az elnöki rendszer bevezetése – összegzett Sonnevend Pál.
A köztársasági elnök, ha egy elfogadott törvényt alkotmányellenesnek talál, azt normakontrollra küldheti az Alkotmánybírósághoz, ha pedig nem ért egyet a törvénnyel, megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Megtagadhat kinevezéseket, ha azok végrehajtása súlyosan zavarná az államszervezet demokratikus működését, illetve, ha a kinevezés jogszabályi feltételei nem teljesülnek. Legtöbb hatáskörét ellenjegyzéssel gyakorolhatja, ezen esetekben a felelősség nem őt, hanem az ellenjegyző minisztert vagy a miniszterelnököt terheli. A minisztereket, a nagyköveteket, a tábornokokat, az egyetemi tanárokat és az egyetemi rektorokat ilyen ellenjegyzéssel nevezi ki az államfő. A Kúria elnökét, a Legfőbb Ügyészt és az Alapvető Jogok Biztosát pedig az ő javaslatára választja meg az Országgyűlés. Szimbolikus jelentőségű szerepkörei: kegyelmezési jog, valamint a kitüntetések, díjak adományozása. A legfőbb közjogi méltóság dönt az állampolgárságról is. Az országgyűlési és az önkormányzati választásokat is a köztársasági elnök írja ki, aki kezdeményezhet országos népszavazást is, ám erre nem volt még példa. Az Országgyűlést feloszlathatja, ha az az éves költségvetést a tárgyév március 31-ig nem fogadja el (ez az Alaptörvény egyik új eleme), illetve, ha a miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül nem választja meg a Tisztelt Ház. Miniszterelnököt egyébként szintén a köztársasági elnök jelöl.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
