Alkotmányellenes iskolafoglalás

Több szempontból is alkotmányellenes volt az önkormányzati iskolák államosítása a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerint, amelyhez Csömör önkormányzata fordult jogorvoslatért.

A pert, amelynek alperese az EmberiErőforrások Minisztériuma, a bíróság egy év után felfüggesztette, mert szerintük a törvény több pontja is az Alaptörvénybe ütközik, így az Alkotmánybírósághoz fordultak, amelynek 90 napja van állást foglalni az ügyben.

A települések egy részének megkönnyebbülést jelentett, a tehetősebbek viszont kifejezetten rossz néven vették, amikor a kormány két lépésben államosította az iskoláikat. A Fidesz-kormány 2013 elején először a fenntartói jogokat vette el az önkormányzatoktól, onnantól a pedagógusok munkáltatója a (akkor még) KLIK-nek nevezett mamutintézmény lett, az üzemeltetési, működtetési feladatok maradtak a településeknél. Tavaly év elején végül ez utóbbi feladatokat is átvette az állam, és arra kényszerítették az érintett önkormányzatokat, hogy önként adják át ingatlanaikat ingyenes vagyonkezelésbe az állami fenntartónak.

Csömör vezetése ekkor fordult bírósághoz, de sok más önkormányzat, például Budaörs és Gödöllő is tiltakozott az eljárás ellen. Csak annyit kérnek, amennyit más kap A bíróság azt tartja Alaptörvényellenesnek, hogy az állam mellett egyházak, alapítványok is tarthatnak fenn iskolát, az önkormányzatok viszont akkor sem, ha szeretnének.

Ha az Alkotmánybíróság is Alaptörvény-ellenesnek mondja ki az iskolák államosítását, két lehetősége van a törvényalkotónak: visszaállítja a törvényes állapotot, vagy pedig Alaptörvényt módosít, amire most gyakorlatilag nincs esély. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a mostani bírósági határozatnak milyen következményei lennének, és hány település venné vissza az iskoláit, ha tehetné.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok szövetségének elnöke szerint a finanszírozás mára oly mértékben átalakult, hogy nagyon nehéz megmondani, mennyi olyan település lehet, amely ennyi idő után újra belevágna az iskolafenntartásba.

„Úgy gondolom, hogy az az önkormányzat, amely akarja és tudja vállalni ennek terheit, az tarthasson fenn iskolát, ugyanazokkal az anyagi feltételekkel és pénzügyi támogatással, mint például egy egyház. Nem hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben ez megvalósul, annak viszont örülök, hogy lehet még bízni a bíróságokban.
Ezt a fajta túlzott centralizációt szerintem csak akkor lehet visszafordítani, ha más vezeti az országot. Az állami iskolafenntartó első két éve teljes bukás volt, az átalakítása óta már ugyan nincsenek látványos gondok, például tartozások, de ez még mindig messze van egy jól működő iskolarendszertől” – mondja a polgármester, aki úgy gondolja, nagyon elhibázott az a rendszer, amiben az önkormányzatoknak nincs közük az iskolákhoz, mert így a helyi közösség igényei teljesen háttérbe szorulnak. „Az iskola a szülőkkel, diákokkal, tanárokkal fontos tényezője a közösségnek, amelynek így az összetartó ereje sérül” – teszi hozzá.


Minden iskolát lehúztak

Több különböző tényező vezetett odáig, hogy az önkormányzatok egy jelentős része 2010-re, a Fidesz-kormány hatalomra lépésének idejére olyan finanszírozási válságba került, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele sok helyen megkönnyebbülést hozott. „2006 után az állam elkezdett pénzt kivonni az önkormányzati finanszírozásból, ezért a települések arra kényszerültek, hogy hiteleket vegyenek fel, és eladósodtak.

Részben azért, hogy meglegyen az önrészük a különböző EU-s pályázatokhoz, másrészt, mert az állami támogatások nem fedezték a folyó kiadásaikat. Ez a nagyobb önkormányzatok esetében – amelyeknek volt elég saját bevétele – nem okozott nagy törést, viszont drámai következményei voltak a kistelepülésekre nézve. Az nem fordulhatott elő, hogy ne fizessék ki a pedagógusok bérét, inkább brutálisan eladósodtak” – vázolja a körülményeket Radó Péter oktatáskutató, aki szerint fontos kiemelni, hogy jellemzően nem a települések gazdálkodásával volt a baj, hanem azzal: a kormány a központi költségvetés hiányának egy részét az önkormányzatokra hárította tovább.

Vagyis tulajdonképpen ez a helyzet ágyazott meg a Fidesz által meglépett kétlépcsős államosításnak. Amelynek indoka az volt, hogy Magyarország összes iskolája hasonló magas színvonalon működhessen, ehhez képest a jól működő intézményeket is rosszabb szintre nyomta le az állami fenntartás.

Elég csak a KLIK első két évében felhalmozott tartozásokra, be nem fizetett közüzemi számlákra, eszközhiányra gondolni. De továbbra is gondot jelent, hogy a szükséges karbantartásokra, felújításokra, fejlesztésekre nem költenek eleget, az iskolák így jobb híján alapítványaikon keresztül, a szülőktől kuncsorognak pénzért. „Az állami iskolák működtetésére már az ötödik éve folyamatosan körülbelül a harmadát-negyedét költik annak az összegnek, amire a szinten tartáshoz szükség lenne. Folyamatosan amortizálódik az épület- és eszközállomány, amit csak az uniós források és a szülők hozzájárulásai enyhítenek” – mondja Radó Péter.


Rossz a vegyes modell

Az viszont az előzmények ismeretében egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezt a rosszul működő, túlcentralizált rendszert egy esetleges kormányváltás esetén hogyan lehetne visszarendezni. Radó Péter szerint ugyanis tragikus következményei lennének annak, a sokszor az MSZP oktatáspolitikusa, Hiller István által is hangoztatott ötletnek, amely szerint azok az önkormányzatok tarthassanak fenn iskolát, amelyek szeretnének, a többi pedig maradjon az államnál.

„A jelenlegi iskolahálózat már így is szétszakadt jól finanszírozott egyházi intézményekre és rettenetesen alulfinanszírozott államiakra, amelyek sok helyen a szegény, hátrányos helyzetű gyerekek lerakataivá váltak. Az egyháziak ezzel szemben szelektálnak, és kiszorítják az alsóbb társadalmi rétegek gyerekeit. Ha megengednék, hogy gazdagabb önkormányzatok is tarthassanak fenn iskolát, ez a kétfelé szakadt rendszer háromfelé válna. Mivel a tehetősebb településeken nagyobb arányban laknak magasabb státuszú, középosztálybeli szülők, ők járnának az önkormányzati iskolákba, és a szegények, romák ezekből is kiszorulnának” – mondja az oktatási szakértő, aki szerint a vegyes modell mindenhogy szörnyű körülményekkel jár, és kiszorítja a társadalomból az alsóbb rétegeket. Éppen ezért úgy gondolja, a jó megoldás az lenne, ha az iskolákat egy az egyben visszaadnák az önkormányzatoknak, illetve azok társulásainak. Radó Péter szerint akár járásonként is összetömörülhetnének ezek az önkormányzatok, amelyek teljes közoktatást működtethetnék. Egy azonban biztos: az államnak minden esetben több pénzt kellene az oktatásra költenie ahhoz, hogy az ország iskolái mindenhol magas színvonalon működhessenek, és ne csússzanak le gyerekek tömegei a társadalom legaljára.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!