Online aláírásgyűjtéssel kezdeményeznének népszavazást azok, akik megunták az átverős, félrevezetős, hazug álláshirdetéseket.
Sokféle módon rászedhetik az embert a munkaerőpiacon: a fokozott kiszolgáltatottság új módszerek elszaporodását eredményezte. Gyakoriak a megtévesztő hirdetések, amikor a jelentkező pár felesleges kör megtétele után jön csak rá, hogy itt bizony házalni kell. A kevés munkával sok pénzt ígérő felhívásokról pedig mindig kiderül: túl szépek, hogy igazak legyenek. Egy internetes portál nemrég online aláírásgyűjtésbe kezdett, amelynek célja, hogy az Országgyűlés végre törvényes keretek közé kényszerítse a munkaadókat. Követeléseik között a három leglényegesebb: a hirdetők kizárólag valós névvel, címmel jelenhessenek meg mindenhol, kötelesek legyenek visszajelezni minden pályázónak, valamint, hogy a hirdető cég köteles legyen adatkezelési nyilatkozatot tenni. Péter András, a petíció egyik ötletgazdája lapunknak elmondta: megelégelték, hogy a hangzatos ígéretek mögött legtöbbször semmiféle tartalom nincs, és hogy a hirdetések nem tartalmaznak olyan alapvető információkat, mint a bérezés, munkaidő, vagy épp a munkáltató neve. Utánajártunk, van-e realitása a jogosnak tűnő kezdeményezésnek. A fizetés meghatározásában gondot okozhat, hogy ha meg is egyeznének egy összegben az ajánlatot tevő cégek, legroszszabb esetben a munkára jelentkezők egymást alullicitálva próbálnák meg megszerezni az állást, bérfeszültséget okozva. A munkaidő meghatározását nehezíti a terjedő kötetlen munkaidő, vagy a távmunka, ezen esetekben nem sok értelme van a munkaidő-kötelemnek. Martis István, az egyik legnagyobb hazai álláshirdetési honlap értékesítési vezetője szerint a részletes adatok követelésnek is csak részben van létjogosultsága: ha egy cég olyan embertől kíván megválni, akit elbocsátani megfelelő utánpótlás nélkül nem lehet, nem szerencsés, ha ő saját munkahelyét látja visszaköszönni az álláskereső portálokon. Az aláírásgyűjtés elsődleges célja az adathalászás megszüntetése, az olyan eseteké, amikor a személyes adatok begyűjtése után soha többet nem jelentkeznek az állásajánlatot tevők. Pedig az önéletrajzokban szereplő adatok kezelésének szigorú szabályai vannak. A komolyabb állásközvetítőknek a munkaadókkal kötelességük elfogadtatni egy adatvédelmi nyilatkozatot. Ha valaki tehát ki szeretné kerülni a valótlan hirdetéseket, csak referenciákkal rendelkező portálok fizetett ajánlatait böngéssze. A petícióra érkezett visszajelzések alapján arra az elhatározásra jutottak a munkahelyi terror néven futó blog készítői, hogy a jövő év elején aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy egy országos ügydöntő népszavazás keretén belül dönthessenek a magyar szavazópolgárok, akarnak-e erősebb állami szabályozást. Már készül a beadvány, amelyet hamarosan benyújtanak az OVB-nek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
