Volt amerikai diplomata tűnhet fel a „Simicska-rádiónál”.
- Normál esetben senki nem halász el Orbán Viktor orra elől egy halálra ítélt rádiót.
- A jelek szerint az Egyesült Államok beszállhat a médiaháborúba.
A baloldali média azért sunnyog, mert teljes egészében a Lajos irányítja; a jobboldali orgánumok azért hallgatták agyon az ügyet, nehogy kiderüljön, miképp golyózták ki Orbán Viktort – íme két szemelvény azokból az összeesküvés-elméletekből, amik az Index eladása kapcsán közszájon forognak. Ám ezek a konspirációs teóriák halovány másai a valóságnak. Annyi biztos, az online média mamutja csendben cserélhetett gazdát – az akvizíció híre, bár megjelent, nem szántotta fel a netet. Forrásaink abban megegyeznek: majdnem biztos, miszerint az Index kiköltözött a jelenleg kormányzati össztűz alatt álló Spéder Zoltán érdekeltségéből. A legtöbben vevőként a Sláger Rádió Zrt.-re tippelnek. És valószínűleg nem tévednek nagyot.
Ha valaki belebúvik a cégtárba az rögvest kiderítheti, hogy a cég fő tulajdonosa egy amerikai férfi. Michael McNuttról, bár évek óta Magyarországon él, nem tudni sokat, eddig nagyobb üzleti tranzakciók kapcsán nem tűnt fel, neve a Sláger Rádiótól elvett frekvencia miatt a magyar állam ellen indított per kapcsán vetődött fel. A hazai gazdasági híreken szocializálódott olvasó ilyenkor legyint: na, egy újabb stróman. A sztori azonban jóval bonyolultabb.
Ha az Index jövőjét szeretné valaki sejteni, a Class FM-re vesse szemét. Az adót az Advenio Zrt. működteti – a céget pedig (ha áttételesen is) Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdonolja. Pontosabban múlt idő, a két oligarcha mintegy másfél hónapja elpasszolta a rádiót. Hogy miért szabadultak meg médiabirodalmuk 2,8 milliós hallgatottságot produkáló zászlóshajójától? Nos, erre a kérdésre a válasz pofonegyszerű.
A rádió november 19-ig használhatja hullámhosszát. A frekvenciahasználati szerződés szerint lehetőség van a hosszabbításra – elvben. A gyakorlatban ugyanis a médiahatóság dönti el, újrázhat-e a Class FM. Márpedig a szervezet rendre-másra bünteti az adót, a rossz nyelvek szerint a hatalom elvárásának megfelelve. Ugyanis a párhuzamos médiabirodalmacskákat gründoló Habony Árpád, András (néhai Andy) Vajna, illetve Matolcsy György mindent megtesz azért, hogy lezúzza a Simicska- sajtót. Magyarán: naivitás azt várni, hogy a médiahatóság újabb sanszot ad a piacon egyeduralkodó Class FM-nek.
Így adódik egy másik kérdés is: miért vesz bárki egy politikailag halálra ítélt rádiót. Ilyesmit csak az tesz, aki tudja, hogy mi lehet az elsődleges valóság mögött. Persze ember nem lát bele Michael McNutt fejébe. És ez a kitétel a kormánypárti politikusokra is igaz. Utóbbiak egyben biztosak: az illető jelentősebb személy, mint egy egyszerű amerikai üzletember.
Ezt a megérzést alátámaszthatja, hogy McNutt több forrásunk szerint kitűnő kapcsolatokat ápol a Magyarországon szolgáló amerikai diplomatákkal. Ez még nem is lenne különös, hiszen a követség rutinja, hogy – persze különböző szinten – rengeteg itt működő amerikai érdekeltséggel tartja a kapcsolatot. Csakhogy több forrásunk szerint a Sláger Rádió Zrt.-ről hamarosan deklarálják, hogy különösen kedves Amerikának, ugyanis egyik vezető tisztségét egy korábbi magas rangú amerikai diplomata veheti át, a meg nem erősített hírek szerint Eleni Kounalakis volt budapesti amerikai nagykövet. Ha a hír igaz, olyan személy kerülhet a magyar médiában jelentős befolyást szerző cég vezetői közé, aki közel áll a jelenlegi Obama-adminisztrációhoz, de ennél is szorosabb kapcsolatot ápol a Clinton családdal, szívélyes vendéglátója volt öt évvel ezelőtt a Magyarországra látogató és itt többek közt a sajtószabadságot az Orbán-kormányon számon kérő akkori külügyminiszternek, mai elnökjelöltnek, Hillary Clintonnak. Egy Clinton közeli magas rangú diplomata pedig elég egyértelmű jelzés, hogy az Egyesült Államok kiemelten kezeli a céget. Igaz, ez nem kötelezi – legfeljebb a diplomáciai szabályai szerint – semmire a magyar kormányt. Az más kérdés, hogy az Egyesült Államok megmutatta korábban: nem tűri, hogy a cégeit diszkriminálják, illetve tisztességtelen eljárással rontsák pozícióikat. Emlékeztetőül: a kitiltási botrány azt követően robbant ki, hogy az étolajgyártó, amerikai Bunge étolajcég jelezte a nagykövetségnek, képtelen állni a versenyt az áfát elcsaló vállalkozásokkal – melyeket a NAV megregulázhatott volna, ám az adóhatóság nem lépett. Sőt előkerült egy ember, aki azt ígérte, 2 milliárd forintért elintézi kormányzati szereplőknél, hogy levigyék az étolaj árát.
Ebből lett az Orbán-kormány tán eddigi legnagyobb skandaluma, a kitiltási botrány, több kormány közeli személy USA-ba utazási lehetőségének megtiltása. Úgyhogy akár sikerrel tarthat védőernyőt az amerikai cég a Class FM fölé. (Nem véletlen, hogy McNutt úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a rádió automatikusan tovább sugározhat jelenlegi frekvenciáján.)
És ez a logika működhet az Index esetében, hiszen jelen állás szerint semelyik szereplő nem vihetné el a portált Orbán Viktor támogatottja orra elől – csak ha külső erő támogatja. Emlékeztetőül: a Spéder Zoltán, jelenlegi Index-tulajdonos elleni ügyészségi és lejárató hadjárat mögött is azt sejtik többek közt, hogy Orbánék szemet vetettek a legnagyobb és legbefolyásosabb online portálra.
Csakhogy a hírek szerint Simicska Lajos már korábban opciós vételi jogot szerzett Spédertől az Indexre. Forrásaink szerint ha ezt érvényesíti, nem kellett volna túl sokat költenie az akvizícióra – legfeljebb papírforma szerint –, ugyanis az opciós jog ellentételezés lehetett: a piaci pletykák szerint az egyre durvább pénzhiánnyal küzdő FHB-főrészvényes Spédert ő juttatta forrásokhoz. Ám ha Simicska maga lépne elő tulajdonosként, az alighanem azzal járna, hogy az Index munkatársainak nagy része felállna, nem is szólva arról, hogy szerepvállalása újabb kormányzati rohamot vonna maga után.
Úgy tűnik tehát, hogy egy amerikai hátterű cég a Class FM és az Index tulajdonlásával a magyar médiapiac meghatározó szereplőjévé válik. De hogy az ehhez szükséges befektetést kik biztosítják számára, az ma még bizonytalan. Nem szokatlan ez a magyar médiapiacon: alig maradt olyan szereplő, amelynek valódi tulajdonosa ismert lenne hivatalosan is. De ha amerikai kormányzati kapcsolatokkal rendelkező befektetők szerepet vállalnak az egyre durvuló és súlyosan átpolitizált magyar médiaharcban, a mögött könnyű felismerni a szándékot: az USA-nak érdeke megvédeni a legnagyobb magyar médiumokat a kormányzati einstandtól.
Tizenkétmilliárdos kölcsönt vehet fel
a Centrál médiacsoport egyik cége.
Az UniCredit által folyósítandó pénz
egy részéből a hírek szerint a társaság
a Lapker Zrt.-t veheti meg. Amennyiben
ez igaz, akkor egy akvizíció versenyjogi
kérdéseket vet fel – többek
között azt, milyen hátrányt jelenthet a
versenytársaknak, ha az újságelosztási
céget egy kiadó birtokolja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!