Oroszországot tartja a legnagyobb fenyegetésnek az Egyesült Államok a biztonságára nézve – derült ki Ashton Carter amerikai védelmi miniszter keddi beszédéből, melyben a 2017-es védelmi költségvetésre tett javaslatot. Ennek jegyében az USA jövőre hajlandó a jelenlegi 800 millió dollárnál (221 millió forint) négyszer többet, 3,4 milliárdot (940 milliárd forint) áldozni az európai katonai kiadásokra. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Magyarországon, Romániában és a balti államokban forgó rendszerben körülbelül 5000 harcképes amerikai katona állomásozna, illetve fegyvereket és felszerelést is szállítanának a térségbe.
Az amerikai tervekkel kapcsolatban megkerestük a magyar Honvédelmi Minisztériumot is, de nem tudtak az ügyben nyilatkozni.
Az orosz kormány álláspontját viszont nem volt nehéz megtudni, hiszen minden lehetséges fórumon nyilvánosságra hozták: a két ország közötti feszültséget fokozó lépésként értékelte a bejelentést, és azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy megsérti az Oroszország és a NATO között 1997-ben létrejött egyezményt.
Az amerikai védelmi miniszter beszédében Kínát, Iránt, Észak-Koreát is fenyegetésként említette, és fontos feladatként emelte ki a terrorizmus elleni harcot. Ugyanakkor sokat elárul az USA közel-keleti ambícióiról, hogy a fokozottabb európai jelenlétet az afganisztáni és iraki kivonulás miatt felszabaduló összegekből akarják finanszírozni.
Tény, hogy a Krím-félsziget annexiója és a kelet-ukrajnai háború, illetve a NATO légterének bizonyos részeit – például Lengyelország területének egyharmadát – érintő rakétavédelmi rendszer egyre agresszívabb orosz külpolitikáról tanúskodnak.
De korántsem biztos, hogy helyes döntés a nehezen beazonosítható és sokkal alattomosabb terrorfenyegetettség helyett az oroszokra koncentrálni a figyelmet és az erőforrásokat. Ugyanis a hidegháború alatt még jól működött ez a logika, de a 21. században, pláne az Iszlám Állam térhódítása idején sokkal bonyolultabbak a biztonsági kihívások annál, hogy pusztán egy országot kiáltsunk ki közellenségként. Ráadásul, míg nehezen lehetne elképzelni orosz katonákról, hogy NATO-célpontokat támadjanak meg, addig az iszlamistáktól ez nem áll távol.
Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az európai fejlesztések mellett az amerikai védelmi minisztérium 2017-ben 1,8 milliárd dollárt szán arra, hogy intelligens bombákat és rakétákat vásároljanak az Iszlám Állam elleni harchoz.
Ráadásul nem ők tartanak egyedül Oroszországtól. Nagy újdonság nincs abban, hogy a Lengyelországban hatalmon lévő Jog és Igazságosság pártjának Moszkva az első számú ellensége, a héten mégis meglepetést keltett, hogy a honvédelmi minisztérium bejelentette: ezentúl támogatni fogja a félkatonai szervezetek működését is, mert különösen a keleti határon létfontosságú az önvédelem fejlesztése.
Terveik szerint a jelenleg 10 ezer fős létszámot jövőre 45 ezerre duzzasztják. Stanislaw Koziej, a nemzetbiztonság korábbi vezetője pedig ennél is tovább ment, és a félkatonai szervezetek támogatását azzal indokolta, hogy fel kell készülni egy esetleges orosz villámháborúra.
De újabban a semleges Svédország is számol az orosz fenyegetéssel. Hamarosan újranyitnak egy balti-tengeri szigeten fekvő katonai bázist. A hidegháború alatt 15-20 ezer fő állomásozott a stratégiailag kulcsfontosságú Gotlandon, majd tíz éve bezárták a laktanyát. Most viszont ismét katonákat akarnak a szigetre telepíteni, ezzel üzenve az oroszoknak, velük is számolni kell – mondta az ország haderejének legfőbb parancsnoka, Micael Byde.
161 ezermilliárd Ft
átszámítva a teljes amerikai védelmi költségvetés. Ez az amerikai kormányzat kiadásainak majdnem felét teszi ki, és majdnem ötször annyi, mint Magyarország éves GDP-je, ami 33 ezermilliárd forintra rúg.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!