Számítógéppel vezérelt távsebészet, önműködő autók, emberek, akik „látják” egymás gondolatait. Mindez nem egy sci-fi, hanem tőlünk nyugatabbra már a jelen, nálunk pedig a nem is olyan távoli jövő. Haidegger Tamás 34 éves kutató, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatóhelyettese, az Óbudai Egyetem docense elárulta, mi vár ránk a következő évtizedekben.
Orvosi robotikával, diagnosztikával, távsebészettel foglalkozik, a Johns Hopkins Egyetem mellett több osztrák intézmény kutatója, volt adjunktus a BME-n, vezetett kézhigiéniás kutatást, több egyetemen is tanít. Mivel szülei mérnökök, édesapja ráadásul kutató a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében, így a praktikus gondolkodásmód gyerekkora óta természetes számára. De nem volt kötelező őket követni, egyik testvére például jogász lett, gyermekjogokkal foglalkozik. Bár sosem volt „bütykölős” típus, egyértelmű volt, hogy villamosmérnök lesz, csakhogy bejött mellé az egészségügyi vonal is – először csak hobbiként. A biológia és a gyógyászat, később az orvosi képalkotás érdekelte, majd amikor egy 2004-es újságcikkben arról olvasott, hogy űrsikló robotkarából fejlesztettek sebészeti robotműszert, rájött, hogy ötvözni szeretné a mérnökséget, a kutatást, a robotikát és az egészségügyet.
Szuperemberek
„Már a ’90-es évek közepétől kereskedelmi céllal fejlesztettek orvosi robotokat az USA-ban. Ennek a műszaki, technológiai háttere nagyon érdekelt, ezért a villamosmérnökivel párhuzamosan elvégeztem az egészségügyi mérnök képzést is” – magyarázza Tamás. Így tanult olyan orvosi tárgyakat is, mint például az anatómia, élettan, klinikai műszeres diagnosztika – a hozzájuk tartozó szaknyelvvel. Megismerte, hogy milyen eszközökkel, technológiákkal lehetne segíteni az orvosok munkáját.
„Most éppen azon dolgozunk, hogy az ultrahang diagnosztika legyen hatékonyabb. Sokszor azért nem ismernek fel időben betegségeket, mert az ultrahangképet nem megfelelően nézik vagy nem tartják jól magát a készüléket.” Az Óbudai Egyetem robottechnikai központjában tevékenykedő fiatalok a kutatásaikkal, fejlesztéseikkel elősegítik, hogy objektívvé, mérhetővé váljanak például diagnosztikai és a sebészeti beavatkozások, illetve új műtétekre, eljárásokra is képesek legyenek. Ilyen például a szemsebészeti robot, amivel hajászlvékony ereket lehet gyógyítani a retinában.
A Robotközpont is csatlakozott ahhoz az EU-s kutatáshoz, aminek egyik mérföldköveként két hete Oxfordban végrehajtották az első ilyen beavatkozást. Ezen kívül különösen érdekesek a neurális interfészek, amik révén komplett rahbilitáció lehetséges például az agyi sérülés miatt lebénultak számára. A két irányú agyi számítógép mesterséges kapcsolatok fejlődésével hamarosan rutinszerűen lehet egymás agyának „üzenni”, azaz a gondolatok egy világos köre és az megjelenik a másik agyában.
Amire Tamás most a legbüszkébb: nemrég vették meg a legújabb kooperatív robotjukat. Ez az első, amiben olyan szenzor van, ami érzékeli, ha bárminek nekimenne. Így már tud emberrel együtt dolgozni. A kutató szerint hamarabb jön el, hogy emberből készítenek távirányítású gépet, azaz szuperembert, semmint hogy a gonosz robotok leigázzanak minket. Kutatólaborjuk elsőként Magyarországon birtokolja azt az 1 millió dolláros Da Vinci-robotot, amit egy amerikai fejlesztőcégtől kaptak. A sebészrobotból 3500 darab van a világon, már több millió műtétet hajtottak vele végre, Amerikában a legkisebb kórházakban is használják, főként urológiai és nőgyógyászati laparoszkópos műtétekre. Mivel nagyjából 100 ezer dollár évente a karbantartása, így Magyarországon egyelőre nem várható, hogy „bevetik”. Igaz, van egy klinika, amely érdeklődik iránta, de a tb társfinanszírozására lenne szükség.
Önvezető autó
„A robotok most válnak az ipari alkalmazásból kiszolgáló robotokká: használjuk őket drónként, otthonainkban, de futárként is, illetve szórakoztatásra. Most jutott el odáig a technika, hogy a robotok elég ügyesek és okosak ahhoz, hogy egy változó környezetben is megállják a helyüket, már nem mennek neki az ajtónak, nem esnek el, ki tudnak lépni a gyári környezetből. Az egyik legnagyobb fejlődés, hogy megjelentek az utakon az önvezető autók, amik nagyon hasonló elven működnek, mint a szobában sétáló robotok: látórendszerük, algoritmusuk, lézerradaruk ugyanaz” – magyarázza Haidegger Tamás. S hogy mindez már a közeli a valóság, arra példát is mond: az Uber (amit Magyarországon nemrég a kormány ellehetetlenített – K. V.) – már önvezető autókat alkalmaz az amerikai Pittsburghben, igaz, még „csak” tesztüzemben, de valós utasokkal. Azaz, ha beválik, akkor az amerikai utasok hívnak egy taxit és egy sofőr nélküli jármű jön értük. „Ezzel a teljes áruszállítás is átalakul. Az önvezető kamionok időre, baleset nélkül érik el úti céljukat. Nem véletlen, hogy az összes autógyártó már elkezdte az önvezető gépkocsik fejlesztését” – állítja a kutató. Azt mondja, hamarosan a fejlesztés is automatizált lesz. A robotok magukat tudják majd továbbfejleszteni. A haditechnikában például nem kalasnyikovos katonáktól kell tartani, hanem 100 ezer önvezető repülőtől, dróntól. De Tamás megnyugtat: a technológia önmagában nem jó vagy rossz, a felhasználási mód tud jó vagy rossz lenni.
Külföldre és vissza
Attól azért nem kell tartanunk, hogy itthon egy év múlva önjáró autókkal furikázunk, a célpiac nem Magyarország. Ennek oka pedig, hogy komoly baj van a hazai mentalitással. „Ha nem tudunk könnyen alkalmazkodni a technikai újdonságokhoz, ez versenyhátrányt fog okozni. Mivel a fejlettebb világ alkalmazza ezeket, igen hamar és erőteljesen le fogunk maradni. Itthon informatikus- és mérnökhiány van és nem népszerű a műszaki pálya, pedig a következő 20-30 évben rájuk lesz a legnagyobb szükség.” Haidegger Tamás akár napi 16 órát dolgozik, reggel 4-kor kel, biciklivel közlekedik. Egy évet kutatott Amerikában, másfelet Ausztriában, évente pedig 15-20 hetet tölt külföldön. Felvetődik a kérdés, miért nem külföldön dolgozik, ott több a pénz és a szemlélet is jóval nyitottabb. „Adtam magamnak öt évet a PhD után, hogy olyan lehetőséghez jussak, ami érdekel és kihívás. Megtörtént: Rudas professzor, aki az Óbudai Egyetem rektora volt, felkért, hogy segítsek elindítani a robotikai labort. A felsőoktatási elképesztő bürokrácia persze zavar, de hát ez is a kihívás része. Akkor fogok esetleg külföldre menni, ha a gyerekemnek nem találok majd az elvárásaimnak megfelelő iskolát.”
"Ha nem tudunk könynyen alkalmazkodni a technikai újdonságokhoz, ez versenyhátrányt fog okozni."
Már 17 országban használják a Semmelweis Scanner kézhigiéniás ellenőrző eszközt, amelyet Tamás start-up cége, a Hand-In-Scan fejleszett ki, algoritmus segítségével megmutatja, a kéz mely részén nem tökéletes a fertőtlenítés. Itthon a Szegedi Egyetem klinikája ruházott be először ilyen eszközre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!