A titkosszolgálat vezetőjét nevezte ki helyettesévé Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Omár Szulejmán, a frissen kinevezett alelnök katonai pályán kezdte karrierjét – már itt jó kapcsolatokat épített ki amerikai kollégáival. 1991-ben lett a katonai hírszerzés feje, majd két évvel később kapta meg a Központi Hírszerző Szolgálat igazgatójának posztját. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a nyugati biztonsági szolgálatok legfőbb arab partnerévé vált. Az amerikai–egyiptomi kapcsolatok javulását egyértelműen Szulejmánnak tulajdonítják a szakértők.
Az amerikai–egyiptomi viszony hátterét némiképp árnyalják a WikiLeaks által pénteken kiszivárogtatott diplomáciai táviratok. A dokumentumokból kiderült, hogy Obama igyekezett változtatni a Bush-adminisztráció stratégiáján, amely nyilvánosan elítélte a „helytelen” dolgokat, de reformokat csak a szűk körű tárgyalásokon javasolt. Mindazonáltal Mubarak kétkedve fogadta Obama nyílt nyomásgyakorlását: meggyőződése volt, hogy az amerikai beavatkozás csak bajt okozott a térségben, beleértve az iráni sah bukását és a Hamász hatalomra jutását is.
Figyelemreméltó a Financial Times Izraelről szóló elemzése is. Oded Eran, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint a „potenciális járványveszély” miatt lehetnek veszélyesek az egyiptomi zavargások az országra nézve, ugyanis a demokratikus átalakulás fontos, de elképzelhető, hogy erőszakhullámot indít el. Az izraeli diplomaták már elhagyták Egyiptomot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!