Aki szóban vagy írásban a semlegességről beszél, az a valóság tudatos elferdítésén fáradozik – ez a hitvallása a jövő szeptembertől általános iskolákban is kötelezően tanítandó erkölcstantankönyv egyik szerzőjének. Korábbi tankönyveit már több kifogás is érte azok nyilvánvaló és egyoldalú politikai elfogultsága miatt. Miközben elkezdődött a pedagógusok felkészítése az erkölcstan oktatására, vita robbant ki az új kerettanterv ideológiai egysíkúsága miatt.
Egyre több jel mutat arra, hogy egy adott értékrend jellemezheti az iskolákban az oktatást. A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az új kerettanterv ideológiailag és világnézetileg egyoldalú, és fenyeget a veszély, hogy az iskoláknak nem lesz döntési lehetőségük, melyik tankönyvet válasszák majd. Mint azt Miklósi László, a TTE elnöke elmondta lapunknak, a Nemzeti Alaptanterv sokkal részletesebben határozza meg azt, hogy mit kell tanítani, mint korábban, a szervezet már a NAT új változatánál is kifogásolta, hogy a politikatörténet meghatározóbban van jelen, mint a hétköznapi élet eseményei. A történettudomány számára már régóta nyilvánvaló, hogy a történelmet sokkal szélesebb értelemben kell tanítani, amelynek a politika csak egy része, a mostani szabályozás azonban szakmai visszalépést jelent ebben a tekintetben. A kerettanterv egyes elemei a tudományosság szempontjából kérdésesek, továbbá számos esetben ideológiailag egyoldalú a tervezet. A három részre szakadt Magyarország témájánál a nevelési céloknál azt írja a dokumentum, hogy a nemzeti öntudatot kell erősíteni a gyermekekben. Az elnök szerint viszont kétséges nemzeti öntudatról beszélni egy olyan korban, amikor a törökök ellen harcolók elsősorban kereszténynek vagy a király alattvalóinak tartották magukat, nem magyarnak. „A nemzeti érzés fogalma, amikor valaki magyarnak gondolta magát, mintegy háromszáz évvel később, az 1800-as években jelent meg. A történelem természetesen alkalmas a gyerekek nemzeti érzésének erősítésére, de semmiképp sem vetíthető ez vissza olyan korokra, amikor ez még nem létezett, mert így tudománytalan és hamis képzeteket kelt” – mondja.
Miklósi László szerint az is probléma, ha a nemzeti érzés megjelenítése aránytalanul történik, a kerettanterv egyes részeiben ennek lehetünk tanúi. Másik példa, hogy az 5–8. osztályosok tantervében a rendszerváltás előzményeinek tárgyalásánál a lakiteleki találkozón kívül semmilyen más esemény nem jelenik meg. A középiskolai anyagban egyoldalú a dualizmus és a Horthy-korszak ábrázolása, ahol a szociális kérdések vagy a korszak ellenzéke sem szerepel a tantervben. Emellett kifogásolják, hogy a szabadság- és a politikai jogok sem jelennek meg. Ha igen, ezt írja a tervezet: „A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, amelyek diktatórikus rendszereket vezettek be.” A példákat még sokáig lehetne sorolni Miklósi László szerint, aki reménykedik benne, hogy változtatnak a kifogásolt részeken. A tankönyveket azonban hamarosan el kell kezdeni írni. Az a veszély is fenyeget, hogy jövő szeptemberben csak egyetlen tankönyv lesz évfolyamonként, nem lesz lehetőség az adott diákcsoportnak megfelelő mű kiválasztására.
Arra a kérdésre, hogyan dől el, hogy kik írhatják az új tankönyveket, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár azt válaszolta lapunknak, hogy a tankönyvkiadás nem állami feladat, ezek a kérdések döntően piaci természetűek. Az új kerettantervekhez a miniszter pályázaton választhat ki tantárgyanként néhány tankönyvet. A TTE kifogásaira pedig így reagált: „A Történelemtanárok Egylete nem mérhető reprezentativitású, ám politikai állásfoglalásaiból egyértelműen elkötelezett, objektív szakmai csoportosulásnak nem minősülő szervezet. Nem értünk velük egyet.”
Úgyszintén bizonytalan még, hogy pontosan hogyan fog folyni az erkölcstan oktatása az iskolákban. Az iskolák már kiválasztották azokat a tanárokat, akik ezt a tantárgyat oktatni fogják, egyes helyeken már a továbbképzések is elkezdődtek. Információink szerint azonban az erkölcstan oktatására való felkészítés sem ideológiamentes egyes iskolákban. Több pedagógus is jelezte lapunknak, hogy a felkészítés egyes esetekben politikai propagandává silányul. Az egyik tankönyvet Bánhegyi Ferenc történelemtanár írta, aki honlapján azt hirdeti: „Aki szóban vagy írásban a semlegességről beszél, az a valóság tudatos elferdítésén fáradozik.” A szerző tankönyveivel kapcsolatban korábban is merültek fel kifogások, információink szerint egyik hon- és népismeret könyvét vissza kellett vonni, mert politikai, etnikai és vallási alapon megkérdőjelezhető mondatok voltak benne a zsidókról, romákról és az idősekről is. Egy korábbi tankönyve kapcsán pedig a szakmai lektor azzal a kifogással élt, hogy „a szerző – szemmel láthatóan – a mai közéletben jobboldalinak, konzervatívnak nevezett nézeteket vall, melyeket nem azért tettem szóvá, mert én mindennek jó részével amúgy nem értek egyet. Hanem azért, mert a publicisztikai stílusú történelemértékeléseknek (legyenek bármilyen elfogultsá gúak) tankönyvek hasábjain nincs helyük, illetve azért, mert a szerző több esetben tévesen kapcsolt össze bizonyos adatokat oda nem tartozó, esetenként nagyon is spekulatív következtetésekkel.”
A Pedagógusok Szakszervezetének beadványára, amelyben kifejezték, hogy a köznevelési törvény elfogadásával sérül a gyermekek és a szülők világnézetileg semleges oktatáshoz való joga, az Alkotmánybíróságtól nem érkezett válasz. Pedig anyagi okokból egyre több önkormányzat dönt úgy, hogy egyházi kézbe adja iskoláját, emellett sok helyen inkább biztosítottnak látják így az intézmények színvonalának megtartását, mintha állami kézbe kerülnének. Eddig összesen 648 köznevelési intézmény került egyházi fenntartásba, és a folyamat még nem zárult le.
Az informatikatanárok egy csoportja is tiltakozik az új kerettanterv ellen. Állásfoglalásuk szerint a radikálisan csökkenő óraszámokhoz annyi anyag társul, amit képtelenség leadni a diákoknak, különösen egy ilyen gyakorlati jellegű képzésben. Szerintük az informatikaoktatás kiemelten fontos, hogy a gyerekek „digitális írástudóként” alkalmazhassák a tanultakat, azzal pedig, hogy az alsó tagozatban eltörlik a heti egy óra informatikát, tovább növelik azoknak a szegény családból származó gyerekeknek a hátrányát, akiknek nincs otthon számítógépük.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!