…Az emberi kapcsolatok szervezetlennek, esetlegesnek tűnhettek a folytonos újrakezdéshez, zűrzavarhoz, fordulatokhoz szokott tizenéves Assange számára. Ezzel szemben a számítógépek világa kiszámítható volt. Az algoritmusok – Assange későbbi kódolási készségének kulcsa – megbízhatóak.
Az emberek nem. Később úgy nyilatkozott a New Yorkernek, hogy a komputerekkel való interakció „szigorúsága” jelentette számára a kihívást. „Ez olyan, mint a sakk… Itt nincs véletlen.” Az 1996-os hackelési tárgyalásán védőügyvédje, Paul Galbally azt hozta fel enyhítő körülménynek, hogy a számítógép lett Assange „egyetlen barátja”. Amikor iskoláról iskolára vándorolt, idegenként durva zaklatások célpontja volt: – Az életben egyetlen igazi mentsvára, életének egyetlen szilárd pontja a komputer volt… Valójában anyja is bátorította, hogy használja a számítógépet. Nagyon fiatal korában függővé vált ettől az eszköztől. Galbally „szuperintelligens”-nek nevezte Assange-t, aki nem valami bunkó hacker, hanem különös, rendkívül színes egyéniség.
…„Valóságos” életében Assange-t lehetett kudarcos, sikertelen embernek tekinteni. Még levelező tanfolyamon se szerezte meg a középiskolai végzettséget. Számítástechnikát és fizikát is csak egy nem túl meggyőző felnőtt-továbbképzésen tanult. Elektronikus életében azonban Assange isten volt.
Az Underground: mesék a hackelésről, az őrület és a szenvedély elektronikus határvidékéről 1997-ben jelent meg… Az 1990-es évek nemzetközi számítógépes undergroundját mutatja be: „elfátyolozott világ, amelyet a szürkületből szürkületbe ki-be surranó szereplők népesítenek be. Ez nem az a hely, ahol az emberek a valódi nevüket használják”. Assange Oscar Wilde-tól kölcsönözte a mottóját: „Az ember legkevésbé önmaga, ha saját személyében beszél. Adjatok neki álarcot, és az igazat fogja mondani”.
…1988-ban Assange (Mendax) azzal van elfoglalva, hogy betörjön a Minervába, az állami tulajdonú Overseas Telecommunications Comissionhoz (OTC) tartozó központi számítógéprendszer hatalmas gépeibe. A számítógépes underground számára egyfajta kötelező rítus volt meghackelni az OTC-t.
Az Undergroundban benne van a történet. Mendax sydneyi operátornak kiadva magát, felhívott egy OTC-tisztviselőt Perth-ben. Hogy hitelesebb legyen, hivatali háttérzajt imitál, felveszi otthoni nyomtatójának zörgését, sőt néhány elmotyogott bekezdést a Macbethből. A tisztviselő gyanútlanul elárulja a jelszavát: LURCH. Mendax már benn is van! Ez egyike a könyv drámai pillanatainak. Tinédzserként véghezvitt hacker hőstetteit felidézve, 2010-ben Assange ezt mondta: – Fiatal vagy. Semmi bűnös előnyre nem teszel szert. Az érdekesség, a kihívás és némi politikai aktivitás miatt csinálod. Semmit sem tettünk tönkre. Egy melbourne-i külvárosi tinédzser számára ez intellektuálisan hihetetlenül felszabadító dolog…
1989-ben a melbourne-i hackerek látványos mutatványt vittek véghez: számítógépes férget telepítettek az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA weboldalára. A NASA elképedt személyzete a következő üzenetet olvashatta: „A rendszeretek hivatalosan meg lett WANKolva”. A rövidítés a Worms Against Nuclear Killers (Féreg a nukleáris gyilkosok ellen) kifejezést jelentette. Assange lett volna a WANK mögött? Lehetséges. Ám sohasem bizonyosodott be, hogy köze volt a dologhoz. 1991-re valószínűleg már ő volt Ausztrália legelismertebb hackere…
Részlet a Guardian által kiadott, a Geopen kiadó gondozásában rövidesen magyarul is megjelenő könyvből, amely a WikiLeaks leleplező weboldal történetét dolgozza fel, benne az alapító Julian Assange sorsát is. Assange jelenleg házi őrizetben él Angliában és a jövő héten kellene a londoni fellebbviteli bíróság elé állnia, ahol döntenek sorsáról: kiadják-e Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal gyanúsítják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
