Az álhírek terroristái

Ha alaposabban megnézzük, a csőbombás merényletkísérletek, illetve a pittsburghi mészárlás esetében is az a felfogás tehető felelőssé, ami Trump megválasztásával járt, vagyis: az álhírek, összeesküvés-elméletek elfogadottá válása a közbeszédben és az új szélsőjobboldal előretörése.

Elvakult támadók

Pittsburghben legalább tizenegy embert megölt, több másikat pedig megsebesített egy fegyveres, mikor tüzet nyitott a város egyik zsinagógájában. A támadót Robert Bowersnek hívják, fehér, 46 éves férfi, amerikai születésű, közösségi profilja alapján fanatikus antiszemita és összeesküvés-hívő, egyes (az alt-right és a szélsőjobb köreiben népszerű Gab közösségi oldalon közzétett) bejegyzései szerint hisz a zsidó világ-összeesküvésben. A támadás előtt néhány órával, egyik utolsó posztjában kikelt azok ellen a zsidó szervezetek ellen, amelyek menekülteket támogatnak: „Megszállókat akarnak az országba telepíteni. Nem ülhetek itt tétlen. Bemegyek.” Kritikusa Donald Trump elnöknek is, részben az antiszemitizmus miatt (hiszen Trumpról sok rosszat el lehet mondani, de nem antiszemita), részben pedig, mert nem találja elég radikálisnak. A támadás közben, miután tüzet nyitott módosított AR–15-ös gépkarabélyából, azt kiáltotta: „Minden zsidónak meg kell halnia!” A rendőrök tűzharcot vívtak vele, megsebesítették és megadásra kényszerítették. Tettéért akár halálbüntetést is kiszabhatnak.

Egy másik akció a terrorcselekmény-kísérlet szintjén maradt, bár az is hatalmas visszhangot váltott ki: három nap alatt tizenhárom csőbombát küldtek szét az Egyesült Államokban, jellemzően Trump elnök és a Republikánus Párt bírálói voltak a címzettek. Nem is akárkik: kapott belőlük Hillary és Bill Clinton, Barack Obama, Soros György, Robert de Niro, Eric Holder volt igazságügy-miniszter, Maxine Waters demokrata képviselő, John Brennan volt CIA-igazgató, Joe Biden volt alelnök, Cory Booker demokrata szenátor és James Clapper, a Védelmi Hírszerző Ügynökség korábbi igazgatója. A robbanókészülékek nem „működtek el”, hogy szaknyelven fogalmazzunk, ám éles bombák voltak. A bombaküldéssel egy Floridában őrizetbe vett férfit gyanúsítanak. A Cesar Sayocként azonosított férfi egy fehér kisbuszban élt. A furgon ablakaiban Donald Trump elnököt és Mike Pence alelnököt ábrázoló képek voltak kirakva. A CNBC szerint összesen nyolcszor vették már őrizetbe tettlegesség, lopás, csalás és kábítószer birtoklása miatt. A férfit legutóbb 2014-ben tartóztatták le. 2002-ben egy bombafenyegetésben bűnösnek is vallotta magát, egy év felfüggesztettet kapott. Sayoc elég aktív volt különböző platformokon a közösségi médiában, de állítólag több Facebookposztját is eltávolították korábban, miután jelentették őket. Különös fejlemény, de fontos, hogy Sayoc letartóztatása után a CNN atlantai központja mégis kapott egy csőbombát – mégpedig pont olyant, amilyenek gyártásával az említett férfit gyanúsítják. Ez akár azt is jelentheti, hogy nem magányos őrültről, kallódó, zátonyra futott emberről van szó – vagyis lehettek akár bűntársai is.

Szalonképesek lettek

Ezek alapján tehát látunk két – vagy több – instabil, kallódó egzisztenciát, akik olyannyira bizonyosak saját értékítéletükben és az általuk vallott összeesküvés-elméletek igazában, hogy különösebb gond nélkül hajlandóak ölni is nézeteik érdekében. Nyilvánvaló, hogy nem tíz, de akár öt évvel ezelőtt is ezek a nézetek nem terjedtek volna szabadon, ugyanis mindenki tudta róluk még akkor, hogy szemenszedett hazugságok – azok is, akik ma vallják és fennen hirdetik őket. Néhány éve maximum egy ideg- és elmeosztályra kerülhetett volna be az, aki ezeket harsányan propagálja, de tán még oda sem, hiszen olyan kevesen foglalkoztak a szélsőséges paranoia gyakorlatba ültetésével. Ezek a nézetek Trump elnök választási kampánya során váltak a közbeszéd elfogadott részévé, ahogy a Breitbart és az alt-right többi szócsöve is akkor jutott el a nagyobb tömegekhez . Nem állíthatjuk, hogy Trump hinne bennük, bár nehéz megmondani, miben hisz ez az ember és miben nem: de hogy hasznot húzott belőlük, az tény. És ezáltal bizonyos mértékben elfogadta őket. Hiszen lehetett tanácsadója egy ideig még az amerikai szélsőjobb egyik vezére, Richard B. Spencer. Hogy Milo Yiannopoulost ne említsük. A Fehér Házban szalonképessé váltak a legelvadultabb radikális nézetek – csoda hát, hogy a népesség körében is?

Fegyverarzenál

A szélsőjobboldali propaganda – mely többnyire így vagy úgy, de Moszkvából eredeztethető – úgy tűnik, eléri célját, mely nem egyéb, mint az Egyesült Államok politikai destabilizálása. Épp elég nyereség a Kreml számára, ha jelentős amerikai erőket és figyelmet kell fordítani az otthoni helyzetre, ha terrortámadások zajlanak napi, heti gyakorisággal, ha a könnyen radikalizálódó, perifériára szorult rétegek hirtelen a kormányzat vagy egyes polgártársaik ellen fordulnak: míg Trump a hatalom megszilárdításával van elfoglalva, nagyjából azt tehet Putyin világszerte, amihez éppen kedve van. (Mondjuk egyébként is azt tesz – csak így nem kell számolnia minimális következményekkel sem.)

Különösen érdekes momentum az AR–15-ös gépkarabély pittsburghi felbukkanása. Ennek értékeléséhez ismernünk kell az amerikai fegyvertartási szabályokat: harci és sorozatlövő fegyvereket ott sem vásárolhat magánszemély. Az AR–15-nek is csak a félautomata változata kapható kereskedelmi forgalomban, melyet azonban nem nehéz teljesen automatává alakítani: már a Las Vegas-i mészárlás idején is ezt a könnyen beszerezhető (2016-ban törvényesen 760 dollárba kerülő) átalakított fegyvert használta Stephen Paddock, a kissé különc, de rendezett hátterűnek mondható elkövető.

Ha hozzátesszük, hogy az Egyesült Államokban 2007-ben 270 millió lőfegyver volt magántulajdonban (természetesen többnyire nem AR–15-ösök), és hogy egyes államokban minden felnőtt, szavazásra jogosult polgár vásárolhat fegyvert, amennyiben bizonyos minimális feltételeknek megfelel, elmondhatjuk: Amerikát már nem lehetne lefegyverezni. Az egyetlen megoldás a probléma gyökerének kiirtása volna, az álhírek és főként az összeesküvés-elméletek megzabolázása. Hiszen korábban is ugyanennyi fegyver volt arrafelé, mégsem volt sok terrorcselekmény. Ennyi semmiképpen sem. 

Ha Trump elnök nem győzi le azt a szellemet, amit ő maga engedett ki a palackból, az Egyesült Államokra nagyon sötét napok köszönthetnek.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!