Hiába ígérte a kormány, hogy megoldást talál a munkanélküliségre, úgy tűnik, nem sikerült jól felmérniük, mire van szükség a munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatás 2013–2014-es oktatási programjában részt vevők alig ötöde talált magának munkát: a képzést 99 ezren kezdték el, 93 ezren tettek sikeres vizsgát, ám mindössze 15 ezren tudtak munkába állni.
A Belügyminisztérium által megrendelt és a közmunkások helyzetével foglalkozó kutatás szerint „a képzéseket a résztvevők kétharmada hasznosnak értékelte, de csupán felük vélte úgy, hogy azok hozzásegítik a munkába álláshoz”. Pedig ezeket az embereket azért ültették vissza az iskolapadba, hogy esélyt kapjanak egy olyan tudás megszerzésére, amellyel bátrabban vághatnak neki az álláskeresésnek. Úgy tűnik azonban, hogy mind a becslések, mind pedig a várakozások optimisták voltak – és a helyzet még rosszabb, ha a teljes képzési létszámot nézzük: a kutatások ugyanis legfeljebb 8 százalékra teszik azok számát, akik utat találtak a közmunkából a nyílt munkaerőpiacra.
Hogy hol a hiba? Csak egy példa: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2013–2014-es téli közfoglalkoztatási program három legnépszerűbb OKJ-s képzése a motorfűrész-kezelő (1240 fő), a mezőgazdasági munkás (318 fő) és a kisteljesítményű kazánfűtő volt (266 fő). A mezőgazdasági munkáknak lassan vége, arról nem beszélve, hogy jelenleg 1 motorfűrész-kezelőt keresnek, azt is Németországba, ám a kazánfűtőknek szóló hirdetésből is csak kilencet találtunk a különböző internetes álláskereső portálokon – közülük egy sem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érdekelt. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy az átképzett közfoglalkoztatottak tudására nincs nagy igény.
Kordás László, a Közmunkás Szakszervezet főtitkára „alibiképzéseknek” nevezte a program kínálta lehetőségeket, bár hozzátette: az elképzelés alapvetően jó és hasznos, hiszen csak úgy lehet a munkanélküliséget felszámolni, ha megadjuk az embereknek azt a tudást, amellyel képesek elhelyezkedni.
„Úgy látjuk, a képzéseket nem hangolták össze az igényekkel helyi szinten, így hiába végeztek el sokan valamilyen tanfolyamot, nem tudnak elhelyezkedni. Ezt a problémát úgy lehetne kivédeni, ha az önkormányzatokkal konzultálva indítanák a képzéseket, hiszen csak ők tudják, milyen munkaerőre van szükségük” – fogalmazott az alelnök.
És ez csak az OKJ-s végzettséget szerzett közfoglalkoztatottak problémája. Azoknak, akik alapkompetencia-fejlesztő vagy kompetenciafejlesztő képzésen, esetleg a 7-8. osztályos felzárkóztató programon vettek részt, még ennél is szűkösebbek a lehetőségeik. Márpedig 52 ezer emberről van szó. Pintér Sándor belügyminiszter szavaiból az derül ki, hogy őket az eddigi tudásukra épülő szakmai képzésekkel segítenék a továbbiakban.
A 2014–2015-ös téli közfoglalkoztatási programban 30 ezer közmunkás vehet részt novembertől. Hogy miért csak ennyien, változik-e a program az előző év tapasztalatai alapján, sikerül- e jobban összehangolni az igényeket és a lehetőségeket, azt – bár hamarosan indulnak a képzések – egyelőre nem tudni.
VÉLEMÉNY
Nem nehéz észrevenni a szándékot: idén tavasszal, amikor dübörgött a választási kampány, a közmunkások számára is ígéretekkel volt teli a padlás. Aztán elült az eufória, és április végén már azt lehetett hallani: nincs pénz a közfoglalkoztatottak állásban tartására. Most, az őszi kampányszezonban ismét sikeres a közmunka – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint –, s bár a megszorítások ezt a szegmenst is érintik, már kész a „kormányszlogen”: a jövőben sem hagyják őket az út szélén.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
