Az álom nem csak éjszakáink, hanem mesék, filmek és irodalmi művek fontos része is. Már a Bibliában is nagy szereppel bírt. Álmainkban bármi megtörténhet. Nem számít a logika, a hely és az idő. Akár elhunyt szeretteink is megjelenhetnek. Az álomszép vagy az álomból valóság nem véletlenül közkedvelt kifejezések.
A rémálom, az álmodozás és a látomás is e témakör elemei. Heller Ágnes filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, számos külföldi egyetem elismert oktatója. Szellemiségét a polgári demokratizmus gondolatszabadsága jellemzi. Az álommal tíz éve foglalkozott először, akkor szemináriumokon az Egyesült Államokban tanította Freud álomelméletét. Azóta itthon is tartott e témában előadásokat, amelyek alapján könyvet is ír. Gyerekkora óta gyakran álmodik „emlékezetest”.
– Sokszor feljegyzem őket, a figyelemreméltókkal pedig foglalkozom is – mondta a VH-nak.
– Mindenki álmodik?
– Igen. Filmrendezők gyakrabban és élményeiket fel is használják műveikben. Ennek az lehet az oka, hogy képekben látnak, könnyen meg is jegyzik a történéseket filmkockaszerűen. Például Ingmar Bergman és Federico Fellini is sokat foglalkoztak álmaikkal, meg is filmesítették saját, feljegyzett álmaikat. A filozófusok is gyakran álmodnak. René Descartes, Theodor Adorno, Walter Benjamin, sőt Vajda Mihály is beszámol erről műveiben. A 19. században például Søren Kierkegaard foglalkozott olyan álmával, amelyben a levélpapíron olvashatatlanná vált az elmosódott szöveg. Ez ugyanolyan, mint a 20. században a telefon süketté válása vagy a vonal megszakadása. A 21. században a mobiltelefon vagy az internet „lefagyása” okozhat nem éppen kellemes álmokat. Ezek mind azt szimbolizálják, hogy nem tudjuk venni a hozzánk eljuttatni próbált üzenetet.
– Mi a különbség álom, látomás és álmodozás között?
– Az álom az éjszakához kötődik, s kettős én jellemzi: az álom én és az éber én. Látomás idején nem alszunk, éber a tudatunk, ekkor nincs kettéválasztott én. Ezért sok vallásos szerző a látomást följebbvalónak helyezi. Álmaink anyaga az ébrenlétből ered, de más a logikája, mert álmunkban fantázia-logika működik. Az álom hangok és képek összessége, halott ember is megjelenhet benne, zuhanhatunk, üldözhetnek, akár meg is halhatunk. Az álomban nincs akarat, múlt, jelen vagy jövő, nincs valós és valószerűtlen. Minden és bármi megtörténhet. Az álmodozás viszont az éber tudat sajátja, vágykielégítés, ezért aztán „rémálmodozásról” nem gyakran esik szó. A Bibliában számos figyelmeztető álom szerepel. Sámson anyja sokáig nem esett teherbe, de végül egy angyal megsúgta neki, hogy hamarosan gyermeke születik, aki az Úr oltalmában fog állni. A jóslat szerint a gyermek fogja elindítani Izrael felszabadulását a filiszteusok igájából. Ezért az égi látogató arra figyelmeztette a nőt, hogy ne igyon alkoholos italt, és ne egyen tisztátalan ételt.
Problémamegoldó álmot is találunk a Bibliában: Jákob mezopotámiai álmaiban jött rá olyan megoldásokra, amelyekkel éber állapotában foglalkozott. Személyiségálmok Józsefre jellemzőek, aki előtt meghajolt 11 kéve, apját, anyját, a testvéreit jelképezve a Nap, a Hold és a csillagok is. József ezt úgy értelmezte, hogy nagyra hivatott, ezt elmondta a testvéreinek, akik amúgy is gyűlölték, s eladták rabszolgának. Így került Egyiptomba, ahol a fáraó álmának – hét kövér, hét sovány esztendő – megfejtése a magasba emelte őt. A legtöbb ilyen szimbolikus álom Egyiptommal, Józseffel és Babilóniával, Dániel prófétával kapcsolatos.
– Mi történik rémálmunkban?
– Gyakran üldöz minket valaki, például egy oroszlán, a Gestapo, a Stasi, netán éppen a feleségünk vagy a férjünk. Olyanok, akiktől éber állapotunkban félünk, vagy akik elől menekülünk.
– Máshogy álmodtak például a 19. században, mint manapság?
– Az álom logikája nem változik évszázadok alatt sem, csak az anyag, amit feldolgozunk, az lesz más. A tudatalatti dolgozza fel a tapasztalatot, s amit tapasztalunk, azt álmodjuk meg. A Bibliában Isten vagy Krisztus, esetleg angyalok szólították meg az embereket, a görög mitológiában Apollón isten, a szekuláris világban Goethe vagy Schiller. Manapság Gyurcsány vagy Orbán szólíthat meg minket, angyalok csak nagyon ritkán. Kulturális kontextusok mentén álmodunk. Például Freud álomszótárában a kulcs fallikus értelmezést kap, ugyanakkor hívő keresztények álmaiban a mennyországba való befogadást ígéri. Akinek gyenge a képzelőereje, annak az álmai szürkébbek, de nem kevésbé fejezik ki a személyiségét.
– A készülő könyvében szerepel saját, egzisztencialista álomfejtése is. Mikor olvashatjuk?
– A felénél tartok, még legalább egyévnyi munka van vele. Maga a kifejezés Jean-Paul Sartre-től származik. Ennek lényege, hogy az egyén személyisége áll a központi helyen.
– Hisz az álomfejtésben?
– Igen, de úgy vélem, csupán álmoskönyvből nem lehet álmot fejteni, hiszen kultúra- és személyfüggő is. Ismerni kell az illető személyiségét és kultúráját ahhoz, hogy az álmát meg tudjuk fejteni. A szimbólumok jelentései a kortól, a világképtől és az egyéntől függenek. A gyermekálmot könnyű megérteni, a hétéves unokám álmait már én is megfejtettem. Ám felnőttkorban már ködösítünk, Freud szerint elfojtunk, szimbólumrendszerrel álmodunk. Elvétve persze vannak direkt álmaink is. Megtanulható, hogy megjegyezzük az álmainkat, fel kell írni és a visszatérőkkel érdemes foglalkozni. Érzékeny, befogadó személy kell ahhoz, hogy töprengeni tudjon álmain és önismeretre is szükség van ahhoz, hogy megfejtse őket. Régen csak a királyok és a szentek álmait fejtették meg, ők, a környezetükkel együtt, nagy jelentőséget tulajdonítottak az álmaiknak, jóslatoknak hitték. Nagy Sándor figyelt az álomra és győzött, Julius Caesar viszont vesztébe rohant miután negligálta Calpurnia álmát, miszerint súlyos veszély fenyegeti. Régen a kisember nem foglalkozott saját álmaival. József, a galileai ács szinte kivételnek számított, mert a fiú, akinek a születését megálmodta, Jézus volt. Freud vezette be a demokratizált álom fogalmát, amikor is már mindenki álma ugyanolyan fontos. Freud szerint az álom az emlékezés, a múlt feldolgozása, az derül ki belőle, mi történt a múltban. Az ókori álomfejtők a jövőre vontak le következtetéseket. A személyiség álomban a múltnak és a jövőnek is nagy szerepe van. Az álom tehát olyan, mint egy jó portré: tükröződik benne maga az ember.
Életünk egyharmadát töltjük alvással és szinte mindig álmodunk, csak gyakran nem emlékszünk rá. Ezt vallja Krúdy Gyula is, aki Álmoskönyvében nem csak nagyanyja, a híres álomfejtő történeteit, álomfejtéseit használta fel, hanem a „szakirodalomban” is kutakodott. De leginkább saját írói zsenialitásából kölcsönzött az újabb és újabb kiadásokhoz, a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő tanácsadó könyvnek tartanak. Első megjelenésekor főként gyakorlati tanácsadó volt, később szépirodalomnak számított, napjainkban mindkét funkcióban használható mű.
„Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen ők már mindent tudnak. Tehát a legrosszabb álom sem jelenthet egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál néma kapuját; tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön. Az álmok mutatják néha balsorsunkat is, amellyel majd bátran szemközt kell néznünk; de jelentik örömeinket is, amelyek majd felváltják csüggedtségünket.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!