„Az embernek néha szégyellnie kell magát Orbán miatt. Ő olyan ember, aki sok mindent tönkretett Magyarországon, és sok mindent tönkretett, ami az Európai Unió értékeit illeti” – nyilatkozta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az európai állam- és kormányfők csütörtöki menekültügyi csúcsát követően. Erre magyar kollégája, Szijjártó Péter azzal válaszolt, hogy „egyes európai vezetők erejéből csak az ilyen szánalmas és hazug kirohanásokra és személyeskedésekre futja, miközben Európa a közelmúltbeli történelmének egyik legsúlyosabb kihívását éli át”.

 
Orbán és Junckers - Fotó: Eric Vidal, Reuters

Rebecca Harms, az Európai Parlament (EP) zöldfrakciójának a társelnöke pénteken szintén megszólalt az üggyel kapcsolatban: a Keleti pályaudvarnál tartott sajtótájékoztatóján a magyar kormány és az EU szégyenének nevezte a Budapesten kialakult menekülthelyzetet.

Csütörtökön a magyar miniszterelnök Brüsszelben zárt ajtók mögött tárgyalt az európai vezetőkkel a menekültkérdésről. A hangulatot megalapozta, hogy éppen aznap jelent meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német napilapban Orbán Viktor vendégkommentárja, amelyben az EU-t elhibázott bevándorláspolitikával vádolta, és felelőtlennek nevezte politikustársait, akik a jobb élet reményével kecsegtetik a migránsokat, és nem akarják megvédeni az unió határait. Majd feltette azt a költői kérdést: nem aggasztó-e, hogy „a keresztény európai kultúra már arra is alig képes, hogy saját keresztény értékrendjében tartsa Európát?”.

Szúrtak jobbra, balra

Így aztán mindannyiuk számára kínos perceket hozott a sajtótájékoztató, amelyet a tárgyalás után Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével, illetve Donald Tuskkal, az Európai Tanács fejével közösen tartott. Orbán azzal verte ki a biztosítékot, hogy a menekültválságról kijelentette, az „nem európai, hanem német probléma”. A mellette álló német Schulzot csak a jólneveltség tarthatta vissza attól, hogy belevágjon a magyar miniszterelnök beszédébe, de a videón jól látszik, amint megremeg az arca. Mikor szóhoz jutott, felidézte, hogy a tárgyalás során is hasonlókat mondott Orbán, amellyel nehéz helyzetbe hozta a partnereit. „Azt mondani, hogy menekültek vannak mindenütt Európában, de mindannyian Németországba akarnak menni, ezért mi ezzel nem foglalkozunk, hatékony hozzáállás, de elhibázott” – szögezte le. Az adok-kapok a nap végén is folytatódott, mikor Schulz a német ZDF televízióban is beszélt az Orbánnal folytatott tárgyalásokról. „Te vagy a jó példa arra, hogy az európai kormányok nem tudják megfelelően kezelni a menekültválságot” – foglalta össze a magyar miniszterelnökhöz intézett szavait.

Meglepő módon, egykori szövetségese felől is nyílt kritika érte Orbánt, mikor Donald Tusk volt lengyel kormányfő a FAZ-cikkre utalva elmondta, „a kereszténység azt jelenti: kötelezettségeink vannak a testvéreink felé, akik segítségre szorulnak, attól függetlenül, hogy milyen vallásúak vagy honnan jönnek”.

Később a magyar miniszterelnök kijelentéseit másik szövetségese, Angela Merkel német kancellár is visszautasította a német dpa hírügynökségnek adott nyilatkoztában. Hangsúlyozta, Európa egy értékközösség, a probléma mindenkit érint, és „Németország azt teszi, amit erkölcsileg és jogilag meg kell tennie. Nem többet és nem kevesebbet.”

A kancellár korábbi bejelentését, miszerint minden szíriainak megadják a menekültstátust, sokan – közöttük a magyar kormány is –, félreértelmezték. Merkel ezzel arra akarta ösztönözni az európai vezetőket, hogy a példáját követve ők is fogadják be a menekülteket, nem pedig azt sugallni, hogy az uniós jogot megsértve küldjék az összes embert Németországba. Werner Faymann osztrák kancellár is az emberséget és szolidaritást hiányolja a magyar kormány intézkedéseiből – áll a kancelláriahivatal csütörtökön kiadott közleményében, amelyben a menekültek jogait garantáló genfi egyezmény betartására is emlékeztetnek. Egyúttal a kancellár pénteken bekérette a magyar nagykövetet.

Fogynak a szövetségesek

A csúcstalálkozón Merkel és François Hollande francia elnök újra kiállt amellett, hogy a menekültáradat jelentette problémára közös európai megoldást kell találni, és ennek megfelelő eszköze lehet a menekültek elhelyezését biztosító kvótarendszer. Mellettük áll még Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Svédország, ami önmagában nem elég ahhoz, hogy a rendszert kötelezővé tegyék, de komoly fölényt jelent.

Úgy tűnik, az uniós kvótarendszer másik nagy ellenzője, David Cameron miniszterelnök a társadalom nyomására kezd ráébredni Nagy-Britannia erkölcsi kötelességére. Eddig 100 ezren írták alá egy petíciót, ami azt követeli, a kormánytól, hogy az ország fogadjon be több menekültet, és Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nyíltan erre szólította fel Cameront. Szakértők szerint 10 ezer embert minden gond nélkül el tudnának látni. A brit kormányfő pénteken Madridban tárgyalt spanyol és portugál kollégáival a menekültkérdéstől, ahol – bár lapzártánkig nem történt meg – mindenki azt várta tőle, hogy bejelentse, Nagy-Britannia egyenesen a török menekülttáborokból fog szíreket befogadni. Bár Cameron szerint ez nem érinti az uniós kvótarendszert mereven ellenző álláspontját.

A Visegrádi Négyek (V4) prágai csúcstalálkozójára Orbán nagy valószínűséggel azzal a szándékkal indult pénteken, hogy megszilárdítsa az együttműködésüket.

Bár lapzártánkig nem tettek közös nyilatkozatot, úgy tűnik, hogy egyik állam sem utasítja el olyan élesen a kvótarendszert, mint Magyarország (a később kiadott közös nyilatkozatban elvetették a kvótarendszert - a szerk.). Robert Fico szlovák miniszterelnököt a múlt héten számos bírálat érte azért, mert csak keresztényeket akart befogadni, a kormány szerdán már olyan határozatot hozott, amely a kötelező kvótát elutasítja, de önkéntes vállalás alapján azért belemenne a menekültek letelepítésébe. A lengyel kormány pedig eleve nem állt olyan keményen a kérdéshez. Egyedül Csehország tűnik partnernek a magyar elképzelésekhez.

Felesleges harc

Orbán Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt Brüsszelben, de – feltehetően a délelőtti kellemetlenségek miatt – közös sajtótájékoztatót már nem tartottak. A Bizottság szóvivője, Natasha Bertaud csak annyit mondott, hogy a felek „konstruktív eszmecserét” folytattak, de konkrét részletek nem derültek ki.

Az viszont nyílt titok, hogy Juncker a jövő héten nagy évértékelő beszédében javaslatot tesz a menekültek helyzetének európai rendezésére. Ennek egyik része a korábbi 40 ezer helyett már 160 ezer menekült kötelező kvóták szerinti európai elhelyezéséről szólna. A kiszivárgott tervezet szerint Olaszország és Görögország terhein is enyhítenének, 39 600, illetve 66 400-zal kevesebb ember ellátásáról kellene gondoskodniuk. A Magyarországra nehezedő nyomás is jelentősen csökkenne: mindössze 2800 menekültet kellene befogadni, míg 54 ezret más tagállamokba helyeznének át. Ennek tükrében érthetetlen, miért ellenkezik a magyar miniszterelnök.

 

„Európában túl sok helyen látok aggasztó tendenciákat”
– jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke évértékelő beszédében kedden. A politikus Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát említette név szerint, és azt mondta, elképzelhető, hogy nemsokára a 7. cikk szerinti eljárással kapcsolatos döntéseket kell hoznia. Azaz életbe léphet a Magyarországgal kapcsolatban már öt éve emlegetett, az alapvető jogok állandó és szisztematikus megsértése miatt indítható eljárás, amely legrosszabb esetben az uniós döntéshozatalból való kizárással is végződhet.

 

Nem kaptunk az uniótól semmilyen segítséget, két hónapja ígértek 8,5 millió eurót, ez sem érkezett meg – panaszkodott Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken a TV2 reggeli műsorában. Ezzel szemben Orbán Viktor csütörtökön ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarországnak egyedül kell a menekültkérdés okozta problémát megoldani. A 444.hu hírportál információi szerint viszont nem két hónapja, hanem augusztusban kért a kormány 8 millió segítséget az Európai Bizottságtól, amelyről a jövő héten döntenek. Ráadásul, ha Orbán belemenne, hogy uniós irodákat (úgynevezett hot spotokat) állítsanak fel a menekültek regisztrációjához, akkor szinte teljes egészében uniós forrásból lehetne a válságkezelést finanszírozni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!