Az oroszokkal tolták el - A reprezentatív Publicus-kutatás adatai!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A pániknak, a paranoiának nem ura többé a kormány, pillanatnyilag biztos nem. Pedig a létféltésre építő, bűnbakra vadászó kommunikáció sikeres: a magyarok körkörös félelemre rendezkedtek be.

Csakhogy ezt a félelmet nem lehet becsatornázni.

Az odáig rendben van – kormányzati szemszögből mindenképpen –, hogy a népi érzékelés szerint hazánkra egyre komolyabb potenciális veszélyt jelent az Egyesült Államok és az Európai Unió. Persze a legfőbb sátán Soros György: tőle a fideszesek 64 százaléka óvná az országot, míg a jobbikosok esetében ez az arány 45 százalék. Ráadásul a jelek szerint a Soros-topik jól építhető a bizonytalanok körében is – e rétegnek 28 százaléka tart az amerikai üzletembertől.

Csakhogy amint ezt a Publicus Intézet – a Vasárnapi Hírek megrendelésére készített – kutatása kimutatta, az átlagpolgár nem elégszik meg a készen kapott bűnbakokkal, hanem maga is gyárt ilyet: így – minden kormányzati szándék ellenére – elkezdett tartani Oroszországtól, illetve megcsappant a kabinetbe vetett bizalom is. És ez a két megállapítás szorosan összefügg. Alig fél éve erősen tartotta magát a mítosz, hogy a magyar külpolitika hazánk érdekeit szolgálja. A „bízók” aránya azonban november óta 57-ről 45 százalékra apadt, miközben már háromszor annyian gondolják azt, hogy a honi külügy Putyin elnök javáért dolgozik. (Most az MSZP-sek 40, a jobbikosok 36, a bizonytalanok 29 százaléka hiszi ezt. Egyedül a Fidesz-bázis tűnik vaknak a külpolitikai valóságra: a kormánypárt híveinek csak 7 százaléka tartja oroszbérencnek a kabinetet, míg 69 százalékuk vallja, hogy a rezsim a hazát szolgálja.)


A Nyugat, az Nyugat

Ezt viszont nem nyeli be az ország. Egyrészt a lakosság többsége szerint Oroszország veszélyt jelent hazánkra – a baloldal szavazóinak 60 százaléka érzi így, a Jobbik-híveknek és a bizonytalanoknak majdnem a fele vallja ezt. Sőt: a Fidesz-tábor 21 százaléka sem „komálja” Moszkvát. A magyarok többsége még mindig „nyugatos” – ezt bizonyítja, hogy több mint 60 százalékuk ma is üzembiztosan csatlakozna az európai közösséghez. (Az EU csak a fideszesek és a jobbikosok mintegy 40 százaléka szerint jelent veszélyt hazánkra, és az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány közepén ez nem is olyan rossz eredmény.) Így a többség egyfajta értékárulásnak tekintik, hogy a kabinet becsicskult Moszkvának. Hiszen még a Jobbik-szavazók 74 százaléka is úgy gondolja, hogy Magyarországnak jó viszonyt kell ápolnia az Egyesült Államokkal – a többi párt (és a bizonytalanok esetében) ez az arány megugorja a 80 százalékot. Arról pedig szinte kétharmados nemzeti konszenzus van (a jobbikosok és a fideszesek esetében is), hogy hazánknak a Nyugathoz kell tartoznia. Ez valószínűleg a realitások el- és beismerése, ugyanis a fideszesek 60 és a jobbikosok 57 százaléka azt is le tudná képzelni, hogy Magyarországnak nem kell se a Kelethez, se a Nyugathoz tartoznia, önállóan is boldogul. Egy dolgot nem hisz senki érdemben: azt, miszerint Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.


Kellenek a civilek

Ezt látszik alátámasztani, hogy mióta egyre nyilvánvalóbb a kormány oroszfüggősége, azóta egyre kritikusabbak belföldi tevékenységével kapcsolatban.

Itt van például a civilek ügye. Miközben a kabinet számos szervezetet külföldi ügynöknek bélyegezne, az emberek szerint egyre fontosabb, hogy legyen egy, a kormányt kontrollálló erős civil szféra. Ezt most az emberek 74 százaléka gondolja így, míg januárban csak 68 százalék vélekedett hasonlóképpen. (Erre az állításra a kormánypártok szimpatizánsainak 61 százaléka is rábólint, a többiek esetében 80 százalék körül mozog ez az arány.) Ugyan egyelőre a többség azt gondolja, hogy külföldről támogatott szervezetek ne foglalkozzanak hazai politikával, de január óta 60 százalékról 57 százalékra gyengült az álláspontot támogatók aránya. A legelutasítóbb az ilyen társaságokkal a Fidesz-tábor: 72 százaléka eltiltaná őket a politizálástól.

Csakhogy a többségi elutasítás nem jelenti a kormány támogatását. Az emberek 66 százaléka szerint hiba lenne ellehetetleníteni a civileket (a fideszesek 43, a jobbikosoknak pedig 74 százaléka is így gondolja). Az ok egyszerű: a Fidesz kivételével az összes párt szimpatizánsai (ahogy a bizonytalanok is) hasznosnak ítélik a „nem kormányzati szervezetek” munkáját.

De a hasznosságon kívül kell lennie egy másik komponensnek is. Ami valószínűleg a szabadság vágya/tisztelete lehet, ugyanis szocialisták, jobbikosok, bizonytalanok egyöntetűen ellenzik a CEU bezárását is – és a fideszesek 35 százaléka is. Utóbbiak körében rendkívül magas azok aránya – 26 százalék –, akik nem válaszoltak érdemben a kérdésre. Miközben készséggel elfogadják azt a kormányzati állítást, miszerint a CEU Soros György bázisa lenne – 77 százalék hiszi ezt, a szocialista szavazókon kívül szinte mindenki. Ahogy az emberek 58 százaléka (az MSZP-szimpatizánsokon kívül megint csak mindenki) elképzelhetőnek tartja, hogy az egyetem törvénysértő módon működött. Illetve az az álláspont is többséget kapott, hogy az intézmény a liberálisok fészke. És mégis teljesen más következtetésre jutnak az emberek a CEU kapcsán, mint a kormány.


 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!