A mindenkori minimálbérnél is többet kénytelenek költeni a felsőoktatásban tanulók egy most közzétett felmérés szerint. A büdzsét a lakhatás terheli meg leginkább, a budapestiek hatalmas előnnyel indulnak a vidékiekkel szemben.
A diákhitel sokaknak jelent megoldást. Egy átlagos diák – ha rajta múlik – havi 155 ezer forintból tud megélni. Ez derül ki a Diákhitel Központ megbízásából a Kutatópont által készített 2016. évi EIB-kutatásból.
Az 1500 megkérdezett hallgató között a legnagyobb szórást a család anyagi helyzete és a felsőoktatási intézménytől számított távolsága jelenti.
A válaszok alapján továbbra is a hallgatók fele a szüleivel és testvéreivel él együtt. A diákok bő negyede (27%) viszont vagy kollégiumban, vagy albérletben lakik.
A lakhatásra költött átlagos havi összeg 30 ezer forint, ami jelentősen nőtt az elmúlt két évben.
(Ebben benne van a kollégiumi díj és azoknak az albérleteknek a díja is, melyeket többen vesznek ki.)
Ugyancsak 30 ezer az átlagos rezsiköltség, amit esetenként nem a diák, hanem – a felmérés adati szerint – a szülők fizetnek.
Étkezésre 25 ezer forint megy el átlagosan. Szórakozásra és élvezeti cikkekre 10-11 ezer forint. Telefonra és internethasználatra átlagosan 8300, a távolsági és helyi közlekedésre 13 000, egészségmegőrzésre, sportolásra, wellnessre 6200 forintot költenek.
A legnagyobb tétel a tandíj (a nem államilag finanszírozott képzések esetében), ami havonta átlagosan 40-41 forint.
A kutatás szerint a diákok átlagos bevétele 2016-ban 119 ezer forint volt, vagyis általában mínusszal zárták a hónapot. A legtöbb pénzt munkajövedelemmel szerzik (111-113 ezer forint), amit a szülői támogatás (45-47 ezer Ft) és az ösztöndíj (22-28 ezer Ft) követ.
Legtöbben diákhitellel pótolják a kieső részt, ami viszont hosszú távú elköteleződést jelent. A kutatás szerint a diákhitelesek között arányaiban kevesebben vannak olyanok, akik ösztöndíjat vagy szülői támogatást is kapnak. Ellenben, a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők ötödével többen vannak a diákhitelesek, mint a diákhitelt nem felvevők között.
A felmérésből kiderül az is, hogy a fővárosban tanuló fővárosiak óriási előnyben vannak a vidékiekkel szemben. Utóbbiak között sokkal nagyobb arányban vannak olyanok, akiknek munkát kell vállalniuk az egyetemi évek alatt. Ha valaki vidékiként úgy dönt, hogy Budapesten tanul tovább, akkor 15-20 évnyi, de akár élete végéig tartó anyagi hátránnyal indul azzal szemben, akinek a családja eleve a fővárosban él. A budapestiek mögött a legtöbb esetben ott áll egy támogató család, rokonok vagy örökség révén könnyebben jutnak fővárosi lakáshoz, ha nem szeretnének az egyetem alatt is a szüleikkel élni. Ha pedig mégsem tudják kifizetni az albérletet, akkor bármikor, következmények nélkül visszaköltözhetnek a családhoz.
A budapesti felsőoktatási intézmények jóval népszerűbbek a
vidékieknél. Az eduline.hu szerint 2016-ban az egyetemisták
57 százaléka, azaz tízből hatan a fővárosban tanultak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!