Az iskolák teljes államosításával a finanszírozás rendszere is változik, a tervek szerint az állam 50 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól az iskolák működtetéséért cserébe, ebből 21 milliárd forintot „szolidaritási hozzájárulásként”. A településeknek sávosan, az adóerőképesség (egy főre jutó havi adóbevétel) függvényében kell fizetniük, az állam azoktól az önkormányzatoktól szed be pénzt, ahol ez az összeg meghaladja a 32 ezer forintot. Erről kérdeztük Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét.
– Mit szólnak az önkormányzatok az iskolák teljes államosításához?
– Az előzmények nagyon baljósak, hiszen a 3000 fő alatti településeken már eddig is a KLIK látott el minden feladatot, és azt láttuk, hogy nem költöttek annyit az iskolákra, mint korábban az önkormányzatok, akik gondos gazdái voltak az oktatási intézményeknek. Elsősorban az amortizációt nem pótolták, így szépen lassan lerobbannak ezek az iskolák, nem beszélve arról, hogy volt, ahol a víz- és gázszámlákat sem fizették. Félő, hogy a pénzt a továbbiakban sem költik az iskolákra.
– Mennyire igazságos az új finanszírozási rendszer, amiben az egy főre jutó adóbevétel függvényében határozzák meg, hogy mely település fizessen hozzájárulást?
– Szerintem nem igazságos, hiszen ott, ahol jobb az adóerő-képesség, ott több kötelezettséget vállalnak az önkormányzatok a saját és a térség lakosságának nyújtott szolgáltatásokban. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert ezek a települések már jó ideje nemcsak a saját lakóiknak, hanem a környékbelieknek is nyújtják ezeket. Ráadásul a magas iparűzésiadó-bevételekért cserébe a befizető cégek el is várnak sok mindent. Infrastruktúrát az ipari parkok közelében is, utakat, világítást, buszjáratokat, hogy csak néhányat soroljak.
– A meghúzott 32 ezer forintos határ magasnak tekinthető?
– Nem, mert ezt az adót már rengeteg mindennel megterhelték. Az elmúlt három évben számos állami feladatot terheltek át a több iparűzési adót beszedő önkormányzatokra. Ezek az intézkedések szépen lassan egalizálnak a települések között, vagyis a gazdagabbakra annyi állami feladatot terhelnek, hogy elvész az előnyük. Budaörs például 1,5 milliárdot veszít az iskolaállamosításon, Gödöllő 300 milliót. Az már megint egy másik kérdés, hogy az adót hogy lehet tovább adóztatni, hiszen itt tulajdonképpen ez történik, bár a kormánynak erről nyilván más a véleménye.
– Mennyi településnek kell fizetnie ezt a szolidaritási hozzájárulást?
– Nagyságrendileg 300 olyan település van, ahol a határnál magasabb iparűzési adó jön be, jórészt ezek a nagyobb városok fogják állni a költségeket. Ráadásul ők azoktól a bevételektől is elesnek, amelyek az ingatlanok hasznosításából – például a tornatermek kiadásából – folynak be.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
