Bármikor leállhat újra Ferihegy

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret múlt pénteken dél előtt nem sokkal zárták le azért, mert a repülőtéri irányítótoronyban állítólag eltörött egy hővezeték. A műszaki hiba miatt megsérült az irányítótorony elektromos rendszere. A reptér bezárásakor 103 induló és 84 érkező járatot töröltek. A leállás pénteken több mint hétezer, szombaton majd háromezer utast érintett. A repülőtér szombat reggel hét órakor nyílt meg újra. Jelenleg is egy teherautóra rögzített generátor biztosítja az áramot az irányítótoronyban. A milliárdos üzleti károkat okozó „zavarral” kapcsolatban azóta több találgatás is elterjedt, köztük extrém és hihetőnek tűnő elméletek is. Mindenesetre, jó magyar szokás szerint, a hivatalos magyarázatok hitetlenkedést szültek sokakban. Pedig magyarázatra, mégpedig érvekkel, tényekkel alátámasztott magyarázatra nem csak a pórul járt utasok várnak, milliárdok múlnak rajta. Nem mindegy ugyanis, kit terhelnek majd a kártérítés költségei, ennek pedig kulcsa az lesz: kinek a hibája volt a fennakadás. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már levelet is írt a Budapest Airportnak, mert szerintük szerződésen kívüli károkozásért vállalnia kell az utasokkal szembeni felelősséget. Ez alól a repülőtér kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A szövetség úgy véli, hogy a hivatalos kommunikációban szereplő hővezeték megóvása egyértelműen a reptéri üzemeltetés körén belül eső alapfeladat és kötelezettség. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke, Molnár Gabriella korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a légikikötő műszaki okok miatt történt bezárása vis maiornak számít, vagyis nem kell kártérítést fizetni az utasoknak. Az Európai Parlament és Tanács vonatkozó rendelete kimondja, hogy a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ezek alapján is nyilvánvalóan kulcskérdés az okok tisztázása. A találgatások során elsőként szóba került, hogy a csőtörés miatt sérültek, áztak be a vezetékek, ez okozta az áramellátási gondokat, később pedig arról szóltak a hírek, hogy egy munkatárs óvatlan cigarettázása indította be a tűzjelző berendezést, amit aztán nem tudtak leállítani, s ennek következménye volt a hiba. A híresztelések elérték a repülőtér tervezőjét, hosszú évtizedekig annak műszaki, beruházási igazgatóját, aki szerint valamennyi találgatás légből kapott.

– A Ferihegyi irányítótorony, illetve a repülőtér leállításával kapcsolatban közzétettek nem felelnek meg a valóságnak. Valami teljesen más oka lehetett, amit nem akartak és nem is akarnak nyilvánosságra hozni. Mire alapozom a véleményemet? Ismerem a torony építésének körülményeit a tervezéstől az átadásig, üzembe helyezésig – nyilatkozta lapunknak dr. Farkas József, a műszaki tudományok kandidátusa, repülőtér építő mérnök, aki 30 évig volt Ferihegy beruházási és műszaki vezetője. – Én voltam a vezetője, felelőse a torony beruházásának is. A lényeg, hogy nem mehet át egyik szintről a másikra semmiféle gőz, gáz, füst, így víz sem. Ezt ellenőrizték is az átadáskor. De ez igaz volt a pinceszintre is, ideértve a funkciók szerint kialakított helyiségeket, ahol a gépészeti és energiaellátási központok vannak – folytatja a szakember, aki szerint az úgynevezett pilonok, vagyis az irányítótornyok lábainak funkciói átgondoltan szabályozottak. A toronylábakban lévő közművek és kábelek szigetelése kizárja a beázást. – Meggyőződésem hogy semmilyen csőtörés sem indokolná az elektromos és elektronikus rendszerek leállását azon a szinten, a gőz a már ismertetett okok miatt nem mehetett fel, a víz sem tud a lépcsőn felfelé menni. Ezt a meggyőződésem bizonyítja, hogy ilyen gyors volt a „javítás”, amely lehetővé tette az újraindulást – állítja Farkas József, aki szerint egészen más történhetett. Szerinte a szükségforrás cseréjénél lehetett a gond.

– A repülőtér körárammal működik, a szakszerű cseréhez pedig úgy kellett volna lezárni az egyik felét, hogy addig a másik működhessen. Valószínűleg ez volt a probléma, vagyis nem szeparálták a két oldalt, hanem egy mozdulattal kapcsolták szét az egészet – mondja a tervező, aki szerint a legnagyobb baj, hogy valamennyi hozzáértő szakembert elküldtek a társaságtól, így most nincs, aki átlátná és értené a reptér működését. – Korábban csak a műszaki osztályon 500-an dolgoztak, ma ennek csaknem a tizede maradt, a munkákat döntően kiszervezték olyan cégeknek, akik nem is ismerik a repülőteret. A korábbi, összeszokott csapat félmondatokból értette egymást, most százból sem jutnak előbbre – véli az egykori vezető, aki most könyvet is írt a repülőterek műszaki helyzetéről.

Az ő véleményét erősíti egyébként a Légi Közlekedési Egyesült Szakszervezet közleménye, amely szerint a múlt hét végén bekövetkezett üzemzavar és elhúzódó leállás a karbantartás „siralmas állapota” a feladatok kiszervezésének következménye. A repülőtér német tulajdonosa 2009-ben egy száz százalékban saját tulajdonú leányvállalatot hozott létre a felújítási és karbantartó feladatokra. Az így létrejött kft. azóta számtalan alvállalkozóval oldja meg a korábbi teendőket. A szakszervezet szerint állandósult a szükséges eszközök és berendezések hiánya, a felújítási ütemterv végrehajtása állandó csúszásban van, és rendszeresek a csőtörések és a beázások. A világítórendszer karbantartásának akadozása miatt novemberben visszaminősítették a repülőtér legjobban felszerelt pályabevezető rendszerét, amelyen erős ködben immár nem szállhatnak le repülőgépek.

– A Légügyi Hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja meg a műszaki meghibásodás körülményeit – szól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztályának hivatalos közleménye. Kitérnek arra is, hogy az irányítótornyot közel harminc éve adták át, az épület leromlott műszaki állapota miatt felújításra szorul, a rekonstrukció a repülőtér üzemeltetőjének feladata. A szükséges munkálatokkal kapcsolatos tárgyalások azonban az utóbbi két évben eredménytelenül zárultak a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. és a Budapest Airport között.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!