"Nem szabad futni az Erzsébet hídon egyedül egy miniszterelnöknek. Az ország vezetője nem lehet ilyen laza. Nem szabad így szabadon futkározni, nálunk, Nigériában már rég lelőtték volna az ilyet. Ha egy pártot annyian nem szeretnek, mint az övét, akkor a többiek alig várják, hogy lelőhessék” – figyelmeztette még 2006-ban Gyurcsányt Fekete Pákó, hogy jobb lesz, ha vigyáz magára. Persze a szocialista kormányfő soha nem egyedül futott – de az tény, hogy a miniszterelnök „kicsinálása” nem tabutéma a közbeszédben, ha bűncselekmény lenne, tömegével kellene asztaltársaságokat és mulató családokat letartóztatni.

 
MANIPULÁCIÓ FELSŐFOKON: a TEK szerecsenmosdató sajtótájékoztatóján bemutatott fegyverek muzeális darabok, semmi közük a tényleges akcióhoz - Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

Persze az is igaz, hogy a miniszterelnök testőrsége (lásd: TEK) és a belügyminiszter ritkán beszél az ország első számú vezetőjének kivégzéséről – most mégis ez történt. Az, hogy Pintér Sándor megvédte-e vagy éppen gyengítette-e a sajtó által megrángatott, bombalaborról és dzsihádista összeesküvésről beszélő Hajdú János TEK-vezért, erősen kérdéses. Annyi biztos, hogy a miniszter és „Orbán testőre” erősen rivalizál egymással, így forrásaink szerint Pintér inkább beletolta Hajdút a sztoriba – ha a TEK vezetője bukik, az Pintér szakmai becsületén nem ejt foltot, ugyanis a belső kommunikáció szerint Orbán kérésére állt ki.

Annyi biztos, hogy a TEK azt teszi, amit általában szokott: az erős kezű vezető imidzsét építi, ahogy ezt korábban a közel-keleti, szintén számos kérdést felvető túszszabadítási ügyben tette, vagy akkor, amikor a menekülteket páncélozott járművel fenyegette. De teheti nyugodtan, hiszen védi az államtitok. Hogy egyértelmű legyen: ha például Hajdú János az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottság ülése előtt felmutat egy üres papírlapokkal kitömött mappát, hogy abban található az Orbán-merénylet összes bizonyítéka, senki nem mondhatja el a bizottsági tagok közül, hogy semmi érdemi nincs a dossziéban. Ráadásul ha valaki meg is szegné a hallgatás törvényét, nincs újságíró, aki ezt lehozná, mert az államtitoksértést maximum nyolc év börtönnel büntetik – kivéve, ha ezzel bűncselekményt leplez le a zsurnaliszta.
Korábban már akkor is el lehetett kerülni a kótert, ha az újságíró azért sértett államtitkot, mert a közérdeket jobban szolgálta, ha napvilágot láttak bizonyos adatok, mintha rejtve maradtak volna.

És bizony a Fidesz előszeretettel élt a titkosítás módszerével: emiatt blöffölhette az első Orbán-kormány alatt, hogy Fidesz-vezetőket figyeltek meg, és emiatt ránthatta kémperbe 2010 után a nemzetbiztonság korábbi vezetőjét és a szocialista titokminisztert. Illetve emiatt nem tudni semmit az első Orbán-kormány ideje előtt és alatt történt robbantásokról, amelyeknek komoly szerepe volt a Fidesz népszerűség-növekedésében.

Ráadásul egy miniszterelnöki életveszélyt nem nehéz produkálni: forrásaink szerint évente több száz fenyegetés „fut be” – ebből mintegy másfél tucatnak néznek utána. A hatóságok figyelmét többek között a stílus keltheti fel (például, ha katonai, rendőri argó szavai szerepelnek a szövegben, akkor feltételezhető, hogy fegyverforgatásban jártas emberekről van szó.

Fontosak a kulcsszavak (például szélsőjobboldali szimbólumkifejezések, fegyvernevek, ismert szélsőségesek beceneve stb.). Valamint azt is nézik, ki fektet abba energiát, hogy kellően elfedje fenyegetése eredetét: például ügyel arra, hogy levele egy dél-amerikai szerverről fusson be.

Mindenesetre a komolyabbnak tűnő fenyegetéseket alaposan visszafejtik. De akkor sem probléma ilyesmit felmutatni, ha a merénylet „nem jön házhoz”. Példának okáért a szolgáltatók beszélgetés- és adatforgalmát szűrőprogramokkal pásztázzák, ha egy felhasználó túl sokat fecseg baráti körével a miniszterelnök levadászásáról, pikk-pakk a lehallgatottak listáján találhatja magát. Illetve Antall József kormányzása óta a nemzetbiztonság rutinszerűen monitorozza a szélsőjobb szervezeteket: itt bármikor lehet „kivégzős beszélgetéseket” elcsípni. Innen tudjuk, hogy 1997-ben a hungarista vezető, Ekrem-Kemál György arról beszélgetett, hogy mennyiért lehet lőszert szerezni, és hogy Horn Gyulát rögvest le kell lőni. Ám az akkori bíróság szerint ez kevés egy miniszterelnökgyilkossággyanúhoz, még akkor is, ha Ekrem- Kemálnál volt is vagy 700 töltény.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!