Ausztriában az államfőről döntenek – képünkön a jelöltek –, és ha hajszálnyival is, de a szélsőjobboldali Hofer tűnik esélyesebbnek a zöldpárti Van der Bellennel szemben. Olaszországban az alkotmánymódosításról tartanak népszavazást, a felmérések a baloldali miniszterelnök bukásával járó „nem” győzelmét jelzik előre, ami Rómában is populista fordulatot eredményezhet.
December 4-én este érkezett hírek az osztrák elnökválasztás eredményéről, itt olvashatók.
Bécsnek Trump és Putyin kell?
A legborúlátóbb jóslatok szerint, ha a vasárnapi elnökválasztáson a szabadságpárti Norbert Hofer nyer, akkor a Brexit után könnyen eljöhet az Öxit is, azaz az osztrákok kilépése az unióból, ami Magyarországra nézve is végzetes lehet. Izgulnivaló akad bőven: a Brexit és Trump után a jobbos Hofer adhatja a következő sallert a baloldalnak Európában.
Eleddig úgy volt, hogy a szó valós értelmében vett szociáldemokrácia Ausztriában kirobbanthatatlannak tűnt. A vasbetonból gyúrt szociális háló, az elesettek segítése, az idegenek integrációja, a szegények felzárkóztatása mind alappillérnek számított a sógoroknál. A Bruno Kreisky kancellár által a ’70-es években megteremtett jóléti állam azonban egyre több sebből vérzik, hiszen a milliós menekültáradatra senki nem számíthatott, és a jelenlegi koalíciónak nincs megfelelő válasza az új kihívásra. Ráadásul a május óta regnáló új kancellár, a szociáldemokrata Christian Kern sem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket, és a szociáldemokrata-néppárti koalíció sem mentes belső villongásoktól. Hogy ez miért fontos?
Mert a bizonytalanság, és az egyre növekvő elégedetlenség (mint mindig), a jobboldal malmára hajtja a vizet. Az FPÖ-s Norbert Hofer egyre inkább befutónak látszik a mai elnökválasztáson, bár a közvélemény-kutatók okulva az eddig történtekből, nem mernek pontos jóslatokba bocsátkozni, hogy ki lesz a nyertes: a zöldek által támogatott professzor, Alexander Van der Bellen, vagy az FPÖ-s Norbert Hofer. Csak hajszálnyi különbség érzékelhető a két osztrák elnökjelölt közti támogatottságban: míg a Unique Research 51 százalékkal Alexander van der Bellen győzelmét jósolja a legfrissebb felmérésben, a Gallup Norbert Hofert hozta ki 52 százalékra. A hibahatár viszont 3 százalék, így még találgatni sem érdemes, ki diadalmaskodik majd vasárnap.
A magyarhoz hasonló, nagyobbrészt protokolláris szerepre kárhoztatott államfő tisztségéért a két jelölt még májusban feszült egymásnak, akkor van der Bellen nyer, de csak néhány tízezer szavazattal, ezért Hofer, illetve pártja, az FPÖ újraszámlálást kért – aminek az Alkotmánybíróság helyt adott. A két régi-új jelölt számos televíziós vitán van túl, nagyobb botrány csütörtökig nem akadt. Ekkor volt ugyanis az utolsó vita az osztrák állami televízió stúdiójában, ahol alaposan egymásnak estek. Van der Bellen édesapja fotóját hozta magával, és azzal a kéréssel fordult Hoferhez, hogy ne nácizza az édesapját, merthogy nem volt az, ahogyan Hoferék állították. Hofer azzal riposztolt, hogy Van der Bellen terjeszti róla (mármint Hoferről), hogy vegytiszta náci. A másfél órás indulatos összecsapásban a hazugság kifejezés hangzott el legtöbbször, ami osztrák politológusok gyorselemzése szerint egyiküknek sem tett jót.
Hofer még a vita előtt azt is közölte: megválasztása esetén Putyin orosz és Trump amerikai elnököt is szívesen vendégül látná Bécsben, akár egyszerre is jöhetnének.
Hofer Facebook-oldalát tanulmányozva rögtön kibukik, hogy mindig ember és haza közeli szeretne lenni, a frászt azonban nem ezzel hozta az Európát szerető emberekre. Világossá tette, hogy megválasztása esetén népszavazást ír ki Ausztria EU kilépéséről (vagy bennmaradásáról).
Van der Bellen más stílus, visszafogott és választási szlogenjeiben is moderált:
„Józan ésszel a szélsőségek helyett” – áll Facebook-oldalának tetején, ám egyes osztrák szakértők szerint a kampány erőtlenebb Hoferénél. Nem tudni, mennyire szerencsés ötlet, de Van der Bellen annyira szeretné megakadályozni a jobboldal előretörését, hogy megválasztása esetén négypontos akciócsomagot léptetne életbe, amellyel letörné a magas munkanélküliséget, minden állammal (így kelet-európaival is) szorosabbra fűzné a kapcsolatot. Polgármestereknek rendezne konferenciákat, így erősítené a régiós együttműködést az országban, végül nyílt napot rendezne egy évben egyszer azoknak, akik önkéntes alapon gondoznak-ápolnak gyerekeket és időseket. Döntse el ki-ki maga, hogy ez mennyire tűnik ütőképes csomagnak.
STÉPÁN GÁBOR (BÉCS)
A december 4-i olaszországi népszavazásról Merényi Miklós írt elemzést a Vasárnapi Híreknek, az írás "A trollok Rómába mennek" címmel itt olvasható.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
