Egyre több a pártválasztásában bizonytalan szavazó, és a politikai uborkaszezonban csökken az aktivitási kedv is. Viszont az emberek egyre inkább azt gondolják, hogy rossz irányba mennek a dolgok. A pártok közül a Momentum gyengült, így a kétfarkúak megelőzik őket – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből.
Szinte semmilyen változást nem hozott a július a pártok támogatottságában; a nyár közepén csaknem ugyanott állnak, ahol júniusban voltak. A Fidesz a parlamenti választáson elért eredményét hozza, a biztos szavazó pártválasztók körében 49 százalékon áll. Az MSZP–Párbeszéd most ebben a csoportban tartja a 16 százalékot, a Jobbik pedig egy százalékot javítva, most 17-en áll. A felmérés szerint az LMP jutna még be a parlamentbe, a zöldpárt épp a küszöbön, 5 százalékon egyensúlyozik, viszont ez azt is jelenti, hogy a belső harcok, kizárások, kilépések fikarcnyit sem mozdítottak a népszerűségén. Az embereket vagy nem érdekli ez a huzavona, vagy annyira eltökélt a bázisuk, hogy nem fognak rajta a botrányok – bár az előbbi magyarázat talán egy kicsit életszerűbb.
A DK tartja a 4 százalékot a biztos szavazó pártválasztóknál, viszont a Kétfarkú Kutya Párt beelőzte a Momentumot. Júniusban még mind a két tömörülés 3 százalékon volt, júliusban viszont a Momentum 2 százalékra esett vissza.
A pártválasztásban bizonytalanok tábora ugyanakkor – legalábbis az utóbbi hónapokat nézve – rekordokat döntöget. Most 47 százalék tartozik ide, miközben a múlt hónapban még csak 42, májusban pedig 40 százalék volt ez az arány. Amúgy is jóval kevesebben mennének el most szavazni (ezt a választók 72 százaléka mondja biztosra és 8 százalék valószínűsíti), mint korábban. A májusi összesített adat például 86 százalék volt, ami akkor is jelentős különbség, ha tudjuk: utólag mindenki valamivel aktívabbnak szereti mutatni magát, mint amikor valóban el kell menni a szavazókörökbe.
Most egyébként az MSZP szimpatizánsai a legaktívabbak, a jobbikos szavazóknál viszont érezhető a kiábrándultság, őket még a Fidesz is megelőzi.
Az „Ön mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok?” kérdésnél egyértelmű elmozdulás látható, méghozzá az elégedetlenek irányába. Ennél az adatsornál a két tábor májusban csaknem összeért, most viszont az elégedetlenek aránya 52 százalékra nőtt, amire legutóbb a választás előtti időszakban volt példa, miközben az elégedettek tábora 43 százalékra apadt, ami március óta a legalacsonyabb adat. Az olló tehát nyílik a két csoport között, bár az is igaz, hogy ennél már volt nagyobb különbség az év elején.
Érdekesség, hogy most már majdnem minden ötödik fideszes (19 százalék) nem ért egyet az országban zajló folyamatokkal. A jobbikosok is egyre kiábrándultabbá válnak; míg májusban még a negyedük (24 százalék) állította, hogy jó az irány, ez júniusra a felére (12 százalék) csökkent, most pedig már csak majdnem minden tizedik jobbikos (11 százalék) állítja ezt. Érdekesség, hogy bár a Fidesz leginkább az alacsony iskolázottságúak és a vidéken, kistelepülésen élők között népszerű, nem csak a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők többsége látja jónak az irányt, hanem a diplomások 52 százaléka is, miközben ez utóbbi csoportnak csak a 44 százaléka nem elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
