Beindult a szalámigyár - A héten többször is fordult a kocka

A héten többször is fordult a kocka az oktatási tiltakozások ügyében. A miskolci Herman Ottó Gimnázium levelének hatására elindult elégedetlenségi hullámra a kormányzat a korábban megszokott stratégiával reagált: meghirdette a Köznevelési Kerekasztalt, amelyre jórészt súlytalan vagy saját maga által létrehozott szervezeteket hívott meg (lásd A Köznevelési Kerekasztal résztvevői írásunkat). Az ülést követő első optimista nyilatkozatok sok pedagógus fórumon is megütközést keltettek, a csalódott tanárok ugyanis apró részengedménynek tartották a megfogalmazott tervezett változtatásokat.

Ekkor még úgy tűnt, bevált a kormány szokásos megosztó-stratégiája (lásd Időhúzás és megosztás című írásunkat), és a kerekasztallal sikerül kifogniuk a szelet az oktatás felháborodott szereplőinek vitorlájából, néhány nappal a PSZ szombatra tervezett demonstrációja előtt. Szerdán viszont ismét fordulat következett, a Herman levelének hatására indult Tanítanék Mozgalom a hozzájuk csatlakozott 737 iskola nevében nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írták: az oktatási kerekasztalon történt egyeztetés nem az érdemi tárgyalásokra, hanem a közvélemény lecsendesítésére és a szombati tüntetés ellehetetlenítésére irányul, így illegitimnek tartják. „Nem fogadjuk el a diktátumként ránk erőltetett játékszabályokat, valódi és rendszerszintű változásokat akarunk: ez a kerekasztal ezek elérésére jelen formájában alkalmatlan” – írják, amit az iskolák nevében Törley Katalin a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, valamint Pilz Olivér a miskolci Herman Ottó Gimnázium képviselője szignált – utóbbi tulajdonképpen elhatárolódva saját igazgatójának véleményétől. Az ATV szerda esti Egyenes Beszéd című műsorában Törley és Pukli azt is egyértelművé tette, hogy „ők is tanulnak”, nem érte váratlanul őket az kormányzat leszalámizó stratégiája, és van még a tarsolyukban váratlan húzás. Csütörtökön a másik megalkudni látszó „ellenálló” is visszakozott. Mendrey László (bár korábban is azt mondta, hogy a tüntetés, amelyen fel fog szólalni, nem vált okafogyottá) úgy nyilatkozott, rosszul mérte fel a lehetőségeket. „Tévedtem. Talán a pedagógiai optimizmus hitette el velem, hogy a kormány hallva az elégedetlenek hangját – érdemben akar tárgyalni (…) A hosszú ideje forrongó és most felszínre robbant elégedetlenség többet akar, mint a törvény módosítgatását” – írta a 168 Órának.

Ezzel párhuzamosan a miniszterelnök és Lázár János egymásra licitálva próbálta a tiltakozás jelentőségét csökkenteni. A szerdai kormányülésről kiszivárgott információk szerint Orbán Viktor arról beszélt, hogy „nem életszerű, hogy egy szép reggel Miskolcon Pilz Olivér felkel, rájön, hogy rendkívül elégedetlen és elkezd levelet írni, tiltakozni”. Vagyis a miniszterelnök szerint a tiltakozáshullámot külső erők gerjesztik, és bár „nem ijedtek meg”, számítanak rá, hogy hasonló történhet az egészségügyben is. „Mögöttem csak egyvalami áll: a tábla az iskolában” – reagált Pilz a nol.hu-nak.

Az is kiderült, hogy Orbán Viktor aligha érti a kialakult helyzetet, mert szerinte most nem történt semmi olyan konkrét intézkedés, ami okot adott volna erre. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a szokásos csütörtöki Kormányinfón azt mondta, felesleges tüntetni, mert eltökéltek, hogy a jelenlegi rendszert át kell alakítani, szakmai alapon, és felelőtlen szakszervezeti viselkedésnek tartja, hogy „bizonyos csoportosulások hallani sem akarnak arról, hogy az oktatási kerekasztal keretén belül a kormány partnerei legyenek”. Bár a mostani tiltakozáshullám nem is elsősorban erről szól, mégis azt mondta, hogy a 20 százalékos pedagógus béremelést nem bírja el az állam. „Ha a PSZ felelősen gondolkodik, akkor nem balhéval, hanem tárgyalásokkal tudja elérni, hogy a gyermekek helyzete, az oktatás minősége javuljon” – jelentette ki. A PSZ nyilatkozatban úgy reagált, mindig készek a tárgyalásra, ha egyenlő felek ülnek az asztal mellett: „Nem ül tárgyalási asztalhoz olyan helyzetben, amikor a sajtó útján ország-világnak, így a tárgyalófeleknek is üzenetet küld a kormány mindenhez értő tagja: ne balhézzanak a pedagógusok, és érdemi változtatásra ne is számítsanak”. Emellett visszautasították azt a vádat, hogy balhéznának, és emlékeztettek rá: a gyülekezési és a sztrájkjog nem a hatalom adománya.

Sztrájk is lehet

„A híresztelések ellenére a tüntetést megtartjuk” – hirdeti piros csíkban a PSZ honlapja már napok óta, jelezve, hogy a kormányzat hiteltelenítő kísérletei mellett a szándékos félrevezetéssel is küzdeniük kell. „A Köznevelési Kerekasztal munkájában azért nem vettünk részt, mert mi már benne voltunk egy sztrájkbizottsági tárgyalási folyamatban, amely január 1-jén indult el. A mi javaslatainkkal kapcsolatban – amelyek szinte teljesen lefedik gimnáziumok képviselői által megfogalmazottakat – kicsi volt az elmozdulás, mert a lényeges kérdések politikai döntést igényelnek. Az egész rendszer rákfenéje a túlzott központosítás és az intézményi önállóság megszüntetése, ezeknek a visszavonása a legtöbb problémát orvosolná. Az a különbség egy kerekasztal és a sztrájkbizottsági tárgyalások között, hogy az utóbbi írásban rögzített, mindkét fél által aláírt megállapodással zárul. Az előbbi viszont nem kötelez semmire” – nyilatkozta lapunknak Galló Istvánné, a PSZ elnöke akkor, amikor még nem is hallotta, mit mondott Lázár miniszter.

A következő tárgyalási körtől (amely pénteken lapzártánk után ért véget - a pénteki tárgyalásról részleteket lásd itt - a szerk.) a szakszervezeti vezető azt várja, hogy egyértelműen kiderülnek Balog Zoltán miniszter szándékai, illetve az is, mire kapott felhatalmazást a kormányülésen. A PSZ korábban 25 pontban foglalta össze a követelésit, de ha nem jutnak előrébb ezekben pénteken, akkor megfontolják a további nyomásgyakorlás lehetőségeit. Egy esetleges sztrájk lehetősége kapcsán Gallóné azt mondta lapunknak, hogy ebben megosztottak a pedagógusok: míg a középiskolákban magas a hajlandóság, egy kis településen, ahol a szülők jelentős része munkanélküli, morálisan nagyon visszás lehet a stabil állással rendelkező tanár munkabeszüntetése.

Emellett az sem tisztázott, hogy mi az elégséges szolgáltatás az oktatásban. Ennek ellenére, ha nem sikerül megegyezni, akár sztrájk is lehet, mert hosszú távon ez nem elsősorban a pedagógusokról, hanem a gyerekekről szól.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!