A múlt hétvégi orlandói tömegmészárlás kapcsán újra előtérbe került a melegek társadalmi elfogadottságának kérdése.
- A felvilágosult, elfogadó gondolkodást itthon is segítik színházi darabok, érzékenyítő előadások.
- Mitől válhat egy homoszexuális ember homofób gyilkossá?
Omar Mateen, az orlandói tömegmészárlás elkövetője tette előtt a 911 vonalán hűséget esküdött az Iszlám Állam terrorszervezetnek, a Facebookon pedig ezt írta: „az igazi muszlimok soha nem fogadják el a nyugati civilizáció mocskos szokásait”. Az elmúlt napokban kiderült, hogy a mészárlás helyszínén és más melegbárokban is gyakran megfordult, valószínűleg ő maga is meleg volt, ezt azonban nem vállalhatta fel abban a környezetben, amelyben szocializálódott.
A brit Sky News csatorna egyik műsorában heves vita alakult ki, hogy a gyilkolást homofóbia vagy a nyugati értékek elleni gyűlölet váltotta ki. Az egyik résztvevő, Owen Jones, a Guardian napilap meleg publicistája kivonult a stúdióból, miután vitapartnere azt mondta, a meleg közösség nevében nem sajátíthatja ki az orlandói merényletet.
Kivetített harag
„Az alapján, amiket eddig tudni lehet az elkövetőről és az esetről kimondhatjuk, hogy homofób gyűlölet-bűncselekmény történt” – véli Dombos Tamás, a Háttér Társaság munkatársa, aki szerint gyakori, hogy az erős homofóbia mögött a személyes érintettség feldolgozatlansága áll.
Magyarországon az orlandóihoz
akár megközelítően súlyos, melegek
elleni támadás még nem
történt, de 2012 nyarán Sz. Norbert
több mint 20 késszúrással
ölt meg egy debreceni gyógyszerészt,
akit melegtárskereső
oldalon választott ki és már megvoltak
a következő „jelöltjei” is.
Az elkövető életfogytiglant kapott.
Dombos Tamás azt mondja,
az utóbbi napokban a 7-es buszon,
egy újpesti bolt előtt és egy
pápai lakótelepen bántalmaztak
melegeket, minden napra jut
valamilyen támadás. A Háttér
Társaság 2010-es felmérése
szerint a melegek 15 százalékát,
a transzneműek 26 százalékát
éri atrocitás. Ugyanakkor Dombos
Tamás állítja: az inzultusok
csupán 13-15 százalékát jelentik
a rendőrségen, tehát jóval
több bántalmazás történik, mint
amennyire fény derül. Ráadásul
a hatóságok sok esetben nem
gyűlölet-bűncselekményként
regisztrálják az ilyen eseteket,
hanem „sima” garázdaságként.
A leszbikus nőket leginkább beszólásokkal
vegzálják, a meleg
férfiakat, pláne, akik feltűnőbben
öltöznek, gyakrabban éri
fizikai erőszak.
Faix-Prukner Csilla pszichológus szerint azt nem lehet mérni, hogy az évekig tartó elfojtás, a szülői megbélyegzés és elutasítás milyen gyakran okoz homofóbiát. Azonban kutatások igazolják, hogy a megbélyegzés valamilyen mértékben minden esetben internalizált homofóbiához, azaz belsővé tett előítéletekhez vezet.
Ennek különböző megnyilvánulásai vannak: negatív vélekedés a személy saját belső tulajdonságairól, viselkedéséről, vágyairól, illetve más melegekről, amelyek a társadalom negatív attitűdjeit tükrözik (például a melegek alkalmatlanok a gyereknevelésre).
„Gyakran az is probléma, hogy a személy nem tud szembenézni saját vágyaival, és az ezzel kapcsolatos haragot vetíti ki a meleg közösségre, ezért támadja annak tagjait. Ez vezethet gyűlölet-bűncselekményekhez, azonban ez inkább társadalmi probléma, mint a szülők hibája” – magyarázza pszichológus, aki szerint az elfogadást is gyerekkorban kell megalapozni.
Hogy kikopjon a „de”
Erre tesz kísérletet egy francia önéletrajzi regény (Édouard Louis: Leszámolás Eddyvel) alapján született előadás, a Showtime. „Egy meleg fiú saját története, aki egy Párizs melletti szegény, elmaradott faluban él, és »mássága« miatt a szűk családja is kiközösíti, iskolatársai állandóan zaklatják. Mindez bárhol megtörténhet és meg is történik. Ez adja az erejét. Ugyanakkor nem a sajnálatra épít, és a melegek iránti érzékenyítésen kívül az áldozattá válás bemutatása is az előadás célja. Leginkább azoknak szól, akik némán eltűrik a zaklatásokat, a csendes többségnek” – magyarázza Bakonyvári L. Ágnes, a darab rendezője, drámatanár.
„Ha csak annyit mondanak ezek a »kívülállók«, hogy nyugi, szerintem nem baj, hogy ilyen vagy, már segítik az áldozatot” – teszi hozzá Márton Gábor Csaba színész, drámatanár, ő alakítja a Showtime minden figuráját. Gábor nem saját sztoriját adja elő a Showtime-ban, hanem a francia regény főszereplőjét, de van néhány egyezés. „Szerencsés vagyok, az édesanyám tökéletesen reagált, amikor elmondtam, hogy meleg vagyok, azt mondta: mindegy, kivel vagy, a lényeg, hogy boldog legyél. Azonban a helyzet feldolgozásához és a számtalan felmerülő kérdéshez iszonyú sok idő és türelem kell. Leginkább önmagammal szemben voltam a türelmetlen, amíg nem vállaltam fel mindenki előtt. El kellett fogadnom, hogy van egy tulajdonságom, ami miatt egyesek máshogy fognak kezelni. Minden új helyen, új társaságban kezdeni kell ezzel valamit” – magyarázza Márton Gábor Csaba. Aki úgy véli, a „lebuzizást” képtelenség megszokni, bármennyiszer is történik, de fel lehet rá készülni – egy frappáns válasszal.
„Ha a nyílt homofóbiától valaki eljut odáig, hogy nincs bajom a melegekkel, csak ne lássam őket, ez már nagy dolog, de a tolerancia és az elfogadás nem itt kezdődik. Hanem ott, amikor a »semmi bajom a melegekkel, de« mondatból kikopik a de kötőszó” – állítja a darab rendezője. Az előadás többeknek okozhat aha-élményt: erőszak és kirekesztés szinte mindenkivel megtörténik. A meleg gyerekek, fiatalok eszköztelenek és lehetőség nélküliek, arra megy el az energiájuk, hogy elrejtsék identitásukat. A tervek szerint ősztől komplex színházi-nevelési foglalkozássá gyúrva középiskolákban játsszák majd a Showtime- ot, az áldozattá válásról és a bullyingról (iskolai zaklatás) is beszélgetnek majd a diákokkal.
Megszűnő titok
Nemcsak mások, hanem a saját magunk elfogadását is minél korábban meg kell alapozni, hogy ne súlyos és titkolt teherként vigye magával egy életen keresztül melegségét az, aki erre ráébred. „Ez nem egy génhiba, hanem egy adottság, mint a szemünk színe, amiért senkit nem lehet hibáztatni” – ilyesmivel és pozitív jövőkép felépítésével próbálja a pszichológus támogatni az érintetteket.
„Célszerű a coming outot megtervezni, valamennyire fel lehet készülni a reakciókra. A szülő és a gyerek oldaláról is komoly félelmek jelennek meg, ugyanis az elképzelt jövőképük kerülhet veszélybe. Felmerülhet mindkét félben, hogy elveszíti a másikat, de a hibáztatás és a bizalomvesztés is gyakori” – magyarázza Faix-Prukner Csilla pszichológus.
Sok szülőnek az is kérdés, hogyan tudja támogatni a gyermekét és hogyan lesz unokája. A szakember szerint az érintettek gyakran a rejtőzködés nagymesterei, ezért előfordulhat, hogy a szülő valóban nem vesz észre semmit, „Sokszor azért keresnek fel szülők, hogy megtudják, mi az oka, hogy a gyerek a saját neméhez vonzódik, és mit tehetnének azért, hogy ez megváltozzon” – mondja a szakember.
A gyerekek félnek a szülői szeretet elvesztésétől, a kitagadástól. Ugyanis van arra is példa, hogy valakinek nehezebb lett az élete a coming out után, mert szülei vagy a közösség, ahova tartozott, nem tudott ezzel megbirkózni.
A többségnek azonban a megszűnő titok jobbá teszi az életét. Mindenképpen nagy elszánás és sok erő kell ahhoz, hogy valaki ezt végigvigye.
A legnagyobb mészárlás
Múlt vasárnap hajnalban egy fiatal férfi lövöldözni kezdett a floridai Orlando egyik népszerű, Pulse nevű melegbárjában, ezzel kezdetét vette az amerikai történelem legtöbb áldozatot követelő mészárlása.
Az elkövető 49 emberrel végzett, és 53-at megsebesített, mielőtt a rendőrség lelőtte. Az afgán-amerikai tömeggyilkos Omar Mateen apja az NBC amerikai televíziós csatornának azt mondta, hogy fia néhány hónappal azelőtt két férfit látott csókolózni, ami nagyon felháborította, az ekkor felszínre törő homofóbiája okozhatta végzetes tettét. Volt felesége – akinek szerepe az ügyben egyelőre ellentmondásos – szerint Mateen nagyon erőszakos természetű volt, rendőr szeretett volna lenni. A férfi az imaházat és a melegbárokat egyaránt rendszeresen látogatta, sokat posztolt a Facebookon magáról, a mészárlás közben is a közösségi oldalt figyelte: vajon írnak-e róla.
A gyilkos egy héttel korábban vásárolt két lőfegyvert, bár biztonsági őrként korábban is volt neki, annak ellenére, hogy az FBI pár éve aktát nyitott róla radikális kijelentései miatt.
Barack Obama amerikai elnök a támadás utáni beszédében kitért a fegyvervásárlás, és -tartás szigorítására és korlátozására vonatkozó javaslatára. „El kell már döntenünk, hogy ilyen országot akarunk- e? De az is egyfajta döntés, ha aktívan nem csinálunk semmit sem” – fogalmazott Obama. Az elnök arról is beszélt, hogy a Pulse nevű melegbár több volt, mint egy éjszakai szórakozóhely, szerinte a meleg közösség szolidaritásának jelképe volt.
A Fehér Háznál félárbocra engedték a nemzeti lobogót és Washingtonban megerősítették a biztonságot, ugyanis – ahogy más amerikai nagyvárosban – most vasárnap tartják a Meleg Büszkeség felvonulást. Los Angelesben a vasárnapi eseményen egy a napokban letartóztatott férfi „bajt akart okozni”, autójában egész fegyverarzenált találtak. A világ vezetői közül sokan – Angela Merkeltől Putyinon át Ferenc pápáig – részvétüket fejezték ki a hozzátartozóknak és Amerikának, sok helyen megemlékezéseket tartottak a héten.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!