- Hogyan tud elveszni egy testrész?
- Nem csak a szentek maradványai kelendők
- XIV. Lajos szíve babbal körítve
Valahogy szeretné azt képzelni az ember, hogy a hullagyalázások, temetőket feltúró visszaeső kannibálok és szervtolvajok ideje valamikor a középkorban lejárt, és csak az a néhány kallódó testrész kering szerte a világban, ki tudja, hol, melyeket „szent maradványként”, esetleg bosszúból évszázadokkalezelőtt tulajdonított el egy-egy elvetemült ereklyetolvaj.
A középkorban, ami a közkeletű sztereotípia szerint amúgy is sötét, meg elég messze is van időben, valahogy rendben lévőnek tűnik egy-egy olyan sztori, ami arról regél, hogyan lovasítottak meg csodatévő képességekkel felruházott ősi csontokat, miként rejtegettek uralkodói szíveket, vagy miért lopkodtak koponyacsontokat, de hogy még alig 10-20 éve is megesett hasonló eset, az legalább annyira abszurd, mint a mindennél abszurdabb valóság. Elképesztőek a motivációk: a Szent Jobbot – mely a cikk apropóját is adja, hiszen május 30-án van a szentségesen szent ereklye első(!) megkerülésének 933. évfordulója – például merő ereklyegyűjtő szenvedélyből menekítette át a káptalani kincstárból bizonyos Merkúr nevű fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Ám István király sírját a szentté avatás ceremóniája végett 1083. augusztus 20-án felnyittató László királyt se ejtették a fejére: amint látta, hogy hiányzik a testről a szent joggal azonosított jobb, azonnal a kleptomán ereklyegyűjtőre kezdett gyanakodni, aki a szembesítés során mindent be is vallott, csak éppen tettét misztikus misszióként magyarázta: a kezet egy angyal bízta rá azzal, hogy – az István halálát követő zavaros időkre való tekintettel – csak alkalmas időben fedje fel, mekkora kincsnek jutott a birtokába.
László jó politikus volt, elfogadta a magyarázkodást, s ezzel a legendát is hitelesítette, sőt a helyszínen új, ereklyeőrző kőmonostort építtetett, amely a köréje épült mezővárosnak is nevet adott – a 11. századbanSzentjobb, azaz a román Sîniob lett az ereklye középkori őrzőhelye.
A gyűjtőszenvedély csak egy a sok ok közül: volt, aki dühből, más bosszúból rabolt, egyesek úgy gondolták, csakis náluk lehet biztonságban bizonyos híresség maradványa, és akadtak olyanok is, akik amulettként tiszteltek, és csodatévő tulajdonsága miatt kaparintottak meg egy-egy olykor pikáns testrészt.
Raszputyin pénisze
A cári családban egyre nagyobb befolyással bíró, Szentpétervár fürdőiben orgiákat tartó Raszputyint 1916-ban többször is el akarták tenni láb alól. A sikeres merénylet pillanata Juszupov herceg 1916. december 29-i vacsoráján érkezett el: a házigazda először ciánnal mérgezett borral és süteménnyel kínálta vendégét, ám miután a méreg láthatóan meg sem kottyant az erkölcsborzoló mágusnak, biztos, ami biztos, fejbe lőtte, majd a jeges Névába dobta a nőfaló szerzetest.
A legenda szerint a kihalászott tetemet gyilkosai kasztrálták, és a szentnek nem nevezhető férfiasságot a helyszínen dühödten elhajították. Voltak, akik látni vélték, amint egy szobalány megtalálja, és a kabátja alá rejti…
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hivatalos boncolási jelentés érintetlen genitáliákat említ, ugyanakkor egy az 1920-as években Oroszországból Párizsba emigrált női csoport határozottan állította, hogy fából készült ékszerdobozuk legnagyobb kincse Raszputyin levágott, tartósított férfiassága, melyet termékenységi amulettként tiszteltek.
Később a hímtag a szerzetes testvéréhez, Marijához került, aki 1977-ben Kaliforniában bekövetkezett haláláig őrizte a testrészt, melyről egy nem sokkal később tartott aukció során kiderült, hogy valójában csak
egy tengeri uborka.
A péniszt övező legenda ekkorra azonban már akkorára nőtt, hogy 2004-ben Igor Knyazkin, az Orosz Természettudományi Akadémia prosztatakutató központjának igazgatója nem átallott 6000 eurót fizetni egy francia műgyűjtőnek, hogy szentpétervári erotikamúzeumában kiállíthassa a közel 30 cm-es uborkát, mely külön Wikipedia-bejegyzést is kapott. Knyazkin állítja, hogy már a puszta látványa is meggyógyítja az impotenciát.
Napóleon férfiassága
A beszámolók szerint a francia hadvezér-politikus péniszét a boncolás során 17 szemtanú előtt vágta le orvosa, Francesco Autommarchi, majd egy francia apáthoz, a korzikai Anges Paul Vignalihoz került – ő adta fel az utolsó kenetet Napóleonnak.
Az ereklye sokáig a Vignali család tulajdonában maradt, mígnem 1924-ben egy amerikai könyvritkaságokat gyűjtő férfi szerezte meg.
Három évvel később a New York-i Museum of French Artban állították ki, 1977-ben pedig újra magánkézbe került – egy New Jersey-i urológus egy párizsi aukción vásárolta meg háromezer dollárért, és az ágya alatt egy dobozban tárolta. Miután meghalt, állítólag ugyanebben a fekete dobozban felvitték a padlásra, és hollétét több mint 20 évig szigorú titokban tartották.
A nagy becsben tartott – tulajdonosa a fáma szerint alig tíz embernek mutatta meg – nemi szervről 3 éve lehetett újra hallani, amikor is megmérték a hosszát: az évszázadok alatt mindössze 3,8 centiméterre zsugorodott.
A Napkirály szíve
A francia forradalom során nyitották fel és fosztották ki a hét évtizeddel korábban elhunyt XIV. Lajos francia király sírját. Ekkor lopták el a Napkirály bebalzsamozott szívét is, amely később többszöri adásvétel után jutott William Buckland angol geológus és őslénykutató birtokába.
A zoológus, aki elsőként ismertetett egy dinoszauruszfosszíliát, háza pedig tele volt élő és elhunyt állatokkal, igazi ínyencként megízlelte már a vakond, az egér, a párduc, de még a krokodil húsát is.
Állítólag egy alkalommal ezt mondta: „Sok mindent ettem már életemben, de egy király szívét még sosem”, majd mielőtt még bárki megállíthatta volna, egy karácsonyi vacsorán sok babbal körítve felfalta az értékes relikviát.
Mussolinit vegyenek
Egy 8 évvel ezelőtti sajtóhír szerint az 1945-ben kivégzett olasz fasiszta diktátor, „Benito Mussolini agyát és vérét árulják az eBayen”. Az igencsak morbid aukcióra a néhai Duce unokája, az akkor parlamenti képviselőként tevékenykedő Alessandra Mussolini (Sophia Loren unokahúga) hívta fel a figyelmet. Mussolini agya először egy milánói klinikán került a boncasztalra, majd egy részét az Egyesült Államokba vitték, ahonnan csak 1966-ban adták vissza továbbdarabolva, a Duce özvegyének.
„A honlapon fotók voltak láthatók a faládikákról az agyat és a vért tartalmazó ampullákkal” – háborgott a színészettel, a popszakmával és a celebléttel is kacérkodó politikus, aki botrányosnak nevezte a nagyapja maradványaival való üzletelést. Rendőrségi feljelentést is tett az ügyben.
A honlapról időközben eltűntek a „tételek”…
Kádár koponyája
A Magyar Szocialista Munkáspárt egykori főtitkára alig 18 éven át nyugodhatott békében: 2007 májusában ismeretlen tettesek eltávolították a Kádár házaspár sírjának előlapját, kihányták a föld egy részét, a fémkoporsót pedig kivágták. A rendőrség közleménye szerint a párttitkár koponyája, valamint néhány csontja mellett a felesége hamvait tartalmazó urnának is nyoma veszett.
A tettesek a Munkásmozgalmi Panteon falára a következő szavakat írták: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat. 1956–2006”. Egyesek szerint a felirat pusztán félrevezetés, és valamelyik, a sírnál gyakran ücsörgő nénike kredencének dísze a 9 éve eltulajdonított koponya azóta is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!