Görögország legfőbb hitelezői az eurózóna tagállamai: a közös pénzt használó országok összesen 130 milliárd euró értékben vállaltak garanciát a Görögországnak nyújtott uniós hitelprogramért, míg az Európai Központi Bank további 89 milliárd euróval segítette a bankrendszert. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, és feltehetően görög államkötvényekből sincs sok magyar tulajdonban, ezért ebből a szempontból nem kell tartanunk a görög csődtől.
A magyar bankrendszer jellemzően hazai tulajdonban van, és a legjelentősebb külföldi szereplők itthon osztrák és olasz bankok. Görög anyabanki tulajdonnal jellemzően a balkáni országokban – Macedóniában, Bulgáriában és Romániában – találkozhatunk.
A magyar–görög áruforgalom volumene sem túl jelentős, sőt az EU-n belül épp a görögök azok, akiknek unión belüli kereskedelme a legkisebb súlyú, 47 százalék. A magyarokat leginkább a görögországi turizmus hozza lázba Görögország hallatán, a görög csőd ebben az esetben olcsóbb nyaralást jelentene.
Viszont a deviza- és állampapírpiacon keresztül Magyarország is szenvedő alanya lehet egy esetleges görög csődnek. A nemzetközi befektetői bizalom megingása esetén a nagyobb befektetési alapok növekvő kockázatkerülése a biztosabb befektetési eszközök felé irányítja a tőkét. Ennek hatására elképzelhető a gyengülő euróhoz képest is gyengülő forintárfolyam, a hazai kibocsátású állampapíroktól pedig magasabb elvárt hozam.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
