Komoly tempót diktálna a hírek szerint a kormány a béremeléseknél, de úgy tűnik, ezúttal is diktátumszerűen vezényelnék le a dolgot. Az elképzelésekről nem egyeztettek a szociális partnerekkel. Az újraelosztás átalakítása ügyében egyelőre több a kérdés, mint a válasz.
Ismét a szociális partnerekkel (a munkaadók képviselői és a szakszervezetek) folytatott egyeztetés nélkül jelentek meg tervek a kormány közeli Magyar Időkben arról, hogy akár már májusban átfogó gazdaságstratégiai változtatásokról dönthetnek. A javaslatokat az MNB-vel és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozzák ki a cikk szerint. Parragh László kamarai elnök a lapnak azt mondta, mintegy kétezer vállalkozás mélyinterjús módszerrel felderített igényeit is figyelembe veszik és a májusban megalakuló Országgyűlésnek javaslatot tesznek többek közt az újraelosztás mértékének az átalakítására – bár az nem derült ki, hogy az újraelosztás növekedni vagy csökkenni fog. Parragh László ugyanakkor célzott rá, hogy a jelenleginél gyorsabb kereseti felzárkózásra van szükség, és emiatt felül is vizsgálhatják a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodást.
„Fogalmunk sincs, hogy mi az említett átfogó gazdaságpolitikai stratégia, senki nem egyeztetett velünk” – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője. A jövő évi minimálbérről viszont mindenképpen tárgyalni kellene, merthogy ez jelenleg „nincs”. Az említett hatéves megállapodásban ugyanis 2016 novemberében rögzítették a bruttó minimálbér (2017-től 127 500, 2018-tól pedig 138 000 forint), valamint a garantált bérminimum növelését a következő két évre, viszont 2019-ről már nem szól az alku. (Azért volt hatéves a megállapodás, mert ilyen távú adócsökkentési terveket tartalmazott.)
Vagyis a kormánynak a jövő évi költségvetés és adótörvények benyújtásáig, ami a korábbi években tavasz végén-nyár elején volt esedékes, el kellene kezdenie a béralkut is. „Egyelőre azonban semmi nyoma nincs annak, hogy bármiféle érdekegyeztetés lenne” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Ami az újraelosztás pontos körülményeit illeti, abban legfeljebb tippelni lehet. Elképzelhető olyan megközelítés, hogy a tőkének kevesebbet kellene profitálnia a beruházásokból, a munkavállalóknak meg többet. De ha az állami újraelosztásról van szó, akkor a beszedett adókból való elosztást, a szociális transzfereket is lehet érteni ezalatt.
Kordás László a gyorsabb kereseti felzárkózással teljes mértékben egyetért, hiszen az érdekképviseletek is ezt sürgetik, de nem mindegy, ez hogyan valósul meg, illetve az állam ebben mekkora szerepet vállal. Gazdaságpolitikai fordulat viszont szerinte mindenképpen kell, az az eddigi gyakorlat ugyanis, hogy a béremelések árát a minimálbér és a garantált bérminimum esetében az állam a munkáltatókkal fizettette ki, nem járható út. Ez akkora költségnövekedést eredményez, ami munkahelyeket veszélyeztet és a versenyképesség rovására is megy.
A tervezett béremelésekkel kapcsolatban egyébként pénteken olyan hírek jelentek meg, miszerint átlagosan 12-13 százalékos növekedés lesz idén a versenyszférában.
Kicsiknek keveset Az említett 2016-os, hatéves bérmegállapodásban szerepel, hogy a társaságiadó-kulcs mértéke 2017 januárjától egységesen 9 százalék. Ez a kis- és közepes vállalkozások esetében, amelyek nagy része 500 millió forint alatti árbevétellel rendelkezik, mindössze egy százalékpontos csökkentést jelentett, hiszen 10 helyett 9 százalékkal adóznak. Eközben az 500 millió árbevétel feletti nagyvállalkozások esetében 19-ről csökkent 9 százalékra ennek az elvonásnak a mértéke. Ez az adat annak fényében figyelemre méltó, hogy a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják a hazai munkavállalói szektor majdnem kétharmadát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
