Több százmilliárdos lyuk tátong a büdzsén. - Matolcsyék szerint sem stimmel a GDP- és az inflációprognózis. - Veszélyben az Orbán „biztonságát” garantáló 3 százalékos hiánycél. - Főhet a feje Varga Mihálynak: nem lesz egyszerű befoltozni azt a lyukat.
Még a vártnál is kedvezőbb költségvetési hiányt vizionált Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszter 2,6-2,7 százalékos deficitet vár. A kormányzati optimizmussal azonban nem azonosul a szakma, de még a Matolcsy György vezette jegybank sem. Jelen állás szerint – ha a kabinet nem nyúl hozzá – beszakadhat a költségvetés, vélik az elemzők, és a hiány átviheti a GDP 3 százalékát. Márpedig Orbán Viktor EU-béli legitimációját az adja, hogy bármi áron az unió által megkövetelt szint alatt tartja a deficitet. Így az európai közösség – ami egyelőre csak gazdasági szankciórendszerrel rendelkezik – képtelen érdemi fogást találni rajta. Azért pedig, hogy ez a jövőben se változzon, a miniszterelnök valószínűleg sok mindenre hajlandó. Még arra is, hogy megszorításokkal, zárolásokkal stb. tüntesse el a költségvetésen tátongó lyukat – ami különböző kalkulációk szerint 300–450 milliárd forint.
Az egyik fontos eltérés a GDP növekedésének üteme: a nemzetgazdasági tárca alsó hangon is 2,5 százalékkal számol, míg az MNB és a szakma 2,3 százalékot jósol. Ez a csöppnyi eltérés mintegy 65 milliárd forint, a költségvetésben pedig mintegy 35 milliárd forint kiesést jelenthet. Ráadásul, figyelmeztet a Költségvetési Felelősségi Intézet, a 2,3 százalék is egy mesterségesen „fújt” növekedés. Egyrészt állami megrendelések pörgetik, másrészt a devizahitelek újraszámolása kapcsán a kormány abban bízik, hogy az emberek elvásárolják a megmaradó pénzüket. Az így megugró fogyasztás pedig 0,3 százalékkal izmosítaná a nemzeti összterméket. A kabinet reménye azonban kevéssé megalapozott, hiszen a 2015- től bevezetett, megemelt új adók épp a fogyasztást sarcolják.
Tovább reszelheti a bevételeket, hogy a kabinet 1,8 százalékos inflációval számol, míg a jegybank csak 0,9 százalékos pénzromlást prognosztizál. Márpedig az infláció – ha másnak nem is – a költségvetés bevételi oldalának kedvez, hiszen a forgalmi és egyéb adókat a megemelt árak után fizetik. Az 1,8 százalékos infláció mellett a kormány 30-40 milliárd forint áfabevétel-többletben reménykedett, ám a 0,9 százalékos veszteséget is eredményezhet, szintén több tízmilliárdot. Azaz a különbség tervek és valóság között 60-80 milliárd forintra is terebélyesedhet.
Szintén nem tesz jót a büdzsének, hogy a kabinet nem készített vészforgatókönyvet arra az esetre, hogyha az EU visszafizettet Magyarországgal mintegy 90 milliárd forintot. Az unió ugyanis azt nehezményezte, hogy a magyar kormány szándékoltan túl szigorúan állapította meg, mely cégek alkalmasak közutat építeni. Márpedig az EU szerint ez diszkrimináció, amit torolni kell. És végül akad egy sötét ló a költségvetésben, amiről senki sem tudja, mi a forrása – egyszeri bevételként szerepel 169 milliárd forint.
Főbb számok (milliárd forintban):
- GDP: 32 415
- Államadósság: 25 385
- Költségvetés bevételei: 16 312,87
- Költségvetés kiadásai: 17 190,277
- A büdzsé hiánya: 877,4
Így fizetünk mi – a legnagyobb sarcok 2015-ben (forintban):
- Áfa: 3077 milliárd
- Személyi jövedelemadó: 1629 milliárd
- Munkáltatói és biztosítotti járulék: 4182,8 milliárd
Majdnem 300 milliárd forint pluszsarcot szed be a kormány – közvetlenül az emberektől. Emelkednek a közvetett és közvetlen fogyasztási adók – új tételeket vetnek ki az alkoholra, a tisztálkodószerekre, majdnem minden élelmiszerre és így tovább. Megemelik a tranzakciós illetéket, a távközlési adót stb. A közgazdászszakma számításai szerint a különböző adó- és járulékterheket – hatalomra jutása óta – több mint 31 százalékkal emelte az Orbán-kormány.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
