Súlytalanná tehetik a kormány utolsó ellensúlyát, a független bíróságokat.
- „Kormányfan” dönthet visszás közbeszerzésekről és választási csalásokról.
- Így kell meglékelni a jogállamot – jön az új közigazgatási bíróság.

 
Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI

Polt Péter kevés lett. Ügyészségével két baj van. Az egyik, hogy képes megvédeni a hatalom ügyeit a bíróságtól. A másik, hogy képtelen megvédeni a hatalom ügyeit a bíróságtól. Az előbbire jó példa, hogy az ügyészség deklarálta: Rogán Antalt semmiképp nem vesztegethette meg Portik Tamás tízmillió forintnyi euróval. (Az más kérdés, hogy a miniszterelnöki kabinetfőnök így a jogi procedúrát elkerülte, ám az ügy összes politikai kárát beszívta, ugyanis a „közolvasatban” az ügyészég Rogánt az elmarasztaló ítélet elől menekítette.) Az utóbbi állítás igazát pedig az mutatja, hogy számos ügynek egyszerűen nem részese az ügyészség – a polgárok ugyanis egyes hatóságok döntéseit követően közvetlenül a bírósághoz fordulnak. Ráadásul a bíróságok egyelőre őrzik a függetlenségüket – és az ítéleteik gyakorta nem igazodnak a hatalom szándékaihoz. Nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy éppen emiatt tervezi átalakítani a kormány a bírósági rendszert úgy, hogy beemeli a közigazgatási bíróságok hálózatát, illetve egyrészt a „kiemelt ügyek” intézésére, másrészt másodfokú fellebbviteli fórumként összekalapálja a Közigazgatási Felsőbíróságot – és ehhez nem is az összes, csak a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára van szüksége.

A tervezett Közigazgatási Felsőbíróság többek között az állami csúcszervekre szakosodik majd, így a Nemzeti Választási Iroda, a Magyar Nemzeti Bank, a közbeszerzési hatóság, illetve a NAV bizonyos esetei tartoznak majd ide. Tulajdonképpen azok a szenzitív intézmények, amelyek – legalábbis, ha rendesen működik egy demokrácia – ellentartanak a kormánynak. És amelyekkel a „bíróságnak hála”, baja lehet a kormánynak. Emlékeztetőül: a Nemzeti Választási Iroda épületében, mint ismert, „kopaszfal” akadályozta meg, hogy az MSZP jelöltje leadja pártja népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzár eltörléséről.

A Kúria szerint akadályozták a kopaszok Nyakó Istvánt demokratikus jogai gyakorlásában, ám az ügyészség megszüntette az eljárást, mondván: nem tudni, kinek a jogai sérültek. Az MNB 250 milliárd forintot tolt ki alapítványaiba, amikor a pénz sorsáról érdeklődött egy szocialista képviselő, a jegybank megtagadta az adatok kiadását, ám erre a bíróság rákényszerítette. (Az ügyészség szerint szintén minden rendben volt, de az adatigénylő MSZP-s Tóth Bertalan közvetlenül fordult a bírósághoz, így Polt szervezete utólag csak kármenteni tudott, amikor kimondta: nem talált bűncselekményt.) A Közbeszerzési Döntőbíróság kizárta Simicska Lajos Közgép Zrt.-jét a közbeszerzésekből, miután szembement a miniszterelnökkel, a bíróság visszaengedte.)

És még hosszan lehetne sorolni a példákat, ám a lényeg: az igazságszolgáltatási rendszer – a bíróságok vállán állva – képes volt ellentartani. az Orbán-rezsim kilengéseinek. Annak ellenére, hogy a rendszer többször megpróbált rátenyerelni a bírókra. Első körben 2010 után elbocsátották azokat, akik betöltötték – az akkor 62 éves – nyugdíjkorhatárt (később ezt az intézkedést az uniós jog megsértése miatt kénytelen volt törölni a kormány). Illetve felállították az Országos Bírói Hivatalt, amelyik tetszése szerint jelölhette ki, melyik ügyet melyik eljáró tanács tárgyalja. Ám a rendszer nem hozta meg a várt sikert, példának okáért „a nagy szocialista büntetőperekben” sem sikerült senkit elmarasztalni: többek között Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Molnár Gyula jelenlegi MSZP-elnököt sem.

Most viszont egy olyan „különbíróság” formálódhat, ami fölött a kormány bábáskodhat. Persze hiba lenne kétségbe vonni egy még nem is létező intézmény jövőbeni függetlenségét, ám a hírek szerint az OVB jelenlegi elnöke aspirálhat sikerrel az új közigazgatási bíróság élére: az a Patyi András, akinek működése alatt a testület csupa, a kormány álláspontját tükröző döntést hozott. Ő volt az, aki például azt találta mondani, miközben a kabineten kívül senki nem képes végigvinni egy referendumot, hogy „Magyarországon egyáltalán nem nehéz népszavazást tartani, főleg azon országokhoz képest, ahol például nincs népszavazás”.

Ez pedig meglehetősen aggasztó annak tükrében, hogy az új bíróság ítélhet majd választási visszaélések, közbeszerzési visszásságok stb. ügyében. A kormány viszont két legyet üthet egy csapásra: egyrészt számára kedvező döntések születhetnek, másrészt a jövőben hagyhatja, hogy az ügyészség bíróság elé engedje például az EU által visszásnak tartott pályázatok ügyeit. Hiszen az unió mindenek felett tiszteli a bírói függetlenséget, így soha nem dörgölné a kormány orra alá, hogy a „házi bírósága” mosta tisztára.



Választási visszaélések esetében is a Közigazgatási Felsőbíróság lesz a végső állomás – márpedig ez egy meglehetősen érzékeny helyzet, ami pár tízezer vokson múlik, hogy ki alakíthat kormányt (ez történt 2002-ben). Ha ilyenkor egy szervezet gyaníthatóan elfogult, akkor működése megkérdőjelezi a választás legitimitását.


Kerüli a Felsőbíróságot. Lázár János tagadta, hogy Patyi lehet az új bíróság vezetője, és szerinte nem is kényes ügyek kerülnek majd az eljáró tanács elé. Szerinte az új bíróság azt a célt szolgálja, hogy akinek közigazgatási ügye van (építészeti, adózási), annak minél előbb döntés szülessen a problémájában. „Azért, hogy minél előbb kiderüljön az igazság”, kommentált a Miniszterelnökség vezetője. Ám amit Lázár mondott, az csak a mezei eljárótanácsokra igaz, a Felsőbíróság teljesen más ügyekkel foglalkozik. És az sem Lázárt erősíti, hogy sajtóhírek szerint még az OBH sem támogatja az igazságügyi tárca előterjesztését.


Hogy egyes állami szervezeteknek mely adataikat kell nyilvánosságra hozniuk, ha egy újságíró, gazdasági szereplő, ellenzéki politikus kéri, azt a jövőben a Közigazgatási Felsőbíróság döntené el.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!