Míg korábban csak balesetbiztosítást, addig idén januártól már egészségbiztosítást is köthetnek dolgozóik javára a munkáltatók, méghozzá korlátlanul, adó- és járulékmentesen. Mindezt az idei adójogszabályokat módosító salátatörvénybe iktatott egyetlen szavas változtatás tette lehetővé.

A biztosítók várakozásai szerint ez 50 milliárd forintnyi üzletet jelenthet. Szócska Miklós egészség­ügyért felelős államtitkár év végén még „rácsodálkozott” a módosításra, amellyel a kormány kitárta a kapukat a korábban elutált magánbiztosítók előtt, mert nem volt egyeztetés a javaslatról. A betegbiztosítás adó- és járulékmentessége – e „lopakodó” egészségbiztosítási modellváltás – a munkáltatókat érdekeltté teszi a magánbiztosítók felkeresésében: ez is egyfajta bónusz lehet a cafetéria mellett. A törvénymódosítás hatályba lépése óta fél év eltelt, de még mindig inkább puhatolózó, előkészítő tárgyalások vannak a cégek részéről. Egyelőre nem a munkáltatók kötnek biztosítást, hanem a magánszemélyek – ha még nem is tömegesen: eddig néhány ezren éltek a lehetőséggel, főleg Budapesten. A szolgáltatók többsége magánklinika, országos lefedettségük gyenge, így egy fővárosi vagy megyeszékhelyi beteg számára elérhetők, de egy kistelepülésen élőnek kevésbé.

Az már a biztosítási csomagtól függ, hogy csak extra szolgáltatásokra (kórházi különszoba, tévé, a la carte menü, saját ápoló) terjed-e ki vagy még jobban kettéosztja a társadalmat, megteremtve a pénzért megvásárolható kiskapukat, a várólisták megkerülését. A változással a kedvezményezettek színvonalasabb, gyorsabb, hatékonyabb ellátáshoz – ismétlődő szűrővizsgálatok, műszeres diagnosztika – férhetnek hozzá, de a díj nem váltja ki a kötelező társadalombiztosítást, azt továbbra is fizetni kell.

Bár a Magyar Biztosítók Szövetsége korábban nyolcra tippelte meg azon cégek számát, amelyek a vállalatok, és az évente külön plusz (tíz-, sőt száz)ezreket fizetni szándékozó/tudó egyének, családok számára kínálattal lépnek elő, eddig csak három cég jelent meg a piacon: a Generali, az Union és Uniqa. Ugyanakkor egy egészségügyi hálózatot fenntartó szolgáltató magáncég, a Medicover Zrt. – a Generali és az Uniqa ügyfeleit is ellátja – önállóan is beszállt a biztosítási bizniszbe saját programot is kínálva az alap- és járóbeteg-ellátásban, négyféle díjszinten. Az ötödik, exkluzív szinten VIP-jellegű kórházi ellátást, betegszállítást is nyújt.

A magán-egészségbiztosításról megoszlik az orvosszakma véleménye. A Magyar Orvosi Kamara vezetése szerint „erkölcsileg aggályos”, hogy pénzzel megvehető a sorállás kikerülése, ebben a közösségi, szolidaritásos alapon nyugvó egészségügy „elárulását”, a kétszintű egészségügy – egy a szegényeknek, egy a tehetősebbeknek – megjelenését látja. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint viszont a magánbiztosítók forrást pumpálnak az állami egészségügybe azáltal, hogy szerződés nyomán ott is finanszíroznak vizsgálatokat, műtéteket ügyfeleik számára, nem csupán magánklinikákon. A biztosítók programjaikat azzal hirdetik, hogy a hálapénz is elkerülhető, mivel az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő helyett biztosítója fizet az elvégzett beavatkozásért. Hálapénzre a biztosítók számításai szerint évente több mint 76 milliárd forintot költünk. Szaktudás terén ugyan a magánbiztosítás sem nyújt többet az államinál, ám a bánásmód gyorsabbá teheti a gyógyulást. Az időpont-egyeztetést a „betegúthoz” a biztosító végzi, akárcsak a számla rendezését.

A biztosítók korlátokat határoznak meg, hogy egy évben hány, és milyen árú vizsgálatot végeztethetünk: van, amelyik évi 6 vizsgálatban szabja meg a határt, s van olyan is, amelyik 12-ben, afölött önrészfizetési kötelezettséggel – egy „átlagpolgár” egy évben 6-szor megy orvoshoz. Két biztosítónál az alaptól az extra csomagig mindegyikben szerepel az általános szűrés mellett fogászati is, anyajegy- és melanomaszűrés viszont csupán egyetlennél. Az alapcsomagban csak ultrahang és röntgen van, teljes körű diagnosztikát – MRI, CT, PET, szív- és érrendszeri vizsgálatok – csak a magasabb szintű tartalmazza, éves limitet – 250-500 ezer forintos összegig – meghatározva.

A biztosítók tájékoztatása szerint a magánellátásban egy belgyógyászati vizsgálat 20, egy allergiateszt akár 70 ezer forint, a kardiológiai vizsgálat 8-38 ezer, egy fogkőlevétel (ilyen szolgáltatást csak két biztosító ajánl) 8-20 ezer. Aki már kötött magán-egészségbiztosítási szerződést, várakozó állásponton van, megéri-e majd: egy harmincas nő, aki nőgyógyászati betegségen esett át, nehezményezi, hogy a biztosító megtérítette a költségeit, de a következő hónapban kizárta a nőgyógyászati betegségeket a további kockázatviselésből. A 20-30 oldalas kész kínálatot szerződés-aláíráskor apró betűs, biztosítási jogi ismereteket igénylő mellékletek lepik el, amelyek kizárnak mindenféle „extrém” sportot – van, ahol a tollaslabdázás is az. Egy másik biztosított arra panaszkodott munkatársunknak, hogy egy korábbi deréktáji gerincműtétre hivatkozva valamennyi gerincdiagnosztikai vizsgálat megtérítését kizárták – de vajon mi köze egy nyaki sérülésnek egy korábbi műtéthez? „Rászántam ezt a 45 ezer forintot és négy hóna-pot, hogy kitapasztaljam a rendszert. Azért négyet, mert három hónapig csak akut esetekben és csak a belgyógyászaton jár ellátás” – indokolja kitartását.

Egy háromtagú családra vonatkoztatva megtekintettük mind a négy szolgáltató biztosítási termékeit alapszinttől az extráig.

Az anya 48, a még diák lánygyermek 25, az apa 53 éves – egy alapszintű kötvény évente 207-246 ezer forintjukba kerül, az exkluzív 407-655 ezerbe. Az alapszintűbe éppen a Medicovernél csak ultrahang és röntgen tartozik, nulla százalékos támogatással a fogászati ellátásban – kivéve egyetlen biztosítót, ahol 20 százalékost nyújtanak. Az ambuláns műtétlehetőség, a betegszállítás csak az exkluzívban van meg, az otthonápolási támogatás 200 ezer forintig műtét után szintúgy, akárcsak a házi vizit lehetősége a főváros és 60 kilométeres körzetében.

A budapesti Corvinus Egyetemen oktat egészségbiztosítást dr. Kovács Erzsébet közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár.

Elmondása szerint azért van jövője a magán-egészségbiztosításnak, mert a mai állami rendszer „halasztó típusú”: mivel várni kell a küldözgetésre is, vagy elmegy a betegség magától, vagy elmegy a beteg kedve az orvoshoz járástól, vagy elmegy – magánrendelésre. Úgy látja: nem fair, hogy az állam nem őszinte a polgáraival, s nem rögzíti, mi az, ami államilag mindenkinek jár. Ma hivatalosan senki sem mondja ki: a magánbiztosítások terjedésével kétszintű lesz az ellátás. A biztosítók pedig nyilvánvalóan makkegészséges, nem dohányzó fiatalokkal szeretnek megállapodni, akik a következő 30 évben kórház tájékára sem mennek. A szerződő legmagasabb kora 55-59 év lehet, a díj is eszerint alakul. A közgazdász szerint az egyéni szerződőnek a 30-40 éves korosztályban éri meg megkötni magánszerződését, mert az állami ellátás nem javulhat addig, amíg a GDP 5 százalékát költjük egészségügyre.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!