Attól, hogy a gazdaság zsugorodik, a GDP pedig töpörödik, még lehetünk boldogok. Sok európai politikus sürgeti is, hogy gazdasági mutatók helyett boldogságindexeket használjanak. Rajtunk, magyarokon azonban ez sem segít. Boldogság ügyében az európai sor végén kullogunk, pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumban már Boldogságkutató Műhely is létesült. Ők talán már tudják azt, ami Amerikában most kiderült: a boldogság U-alakú.
A 2008-as gazdasági sokk óta egyre inkább erősödik a nézet, hogy nem a GDP-nek, vagyis egy ország adott idő alatt előállított gazdasági termelésének mérőszámát kellene a politikai teljesítmény egyetlen mércéjének lennie, hiszen a rideg számok és az emberek szubjektív hogy-léte időnként szöges ellentétben állnak egymással. Az új hangok ráadásul nem is csak a mindig mindent megújítani vágyó alternatív műhelyekből érkeznek, hanem az Európai Unió komoly vezetőitől és gazdasági szaktekintélyektől. Nicolas Sarkozy, volt francia miniszterelnök úgy fogalmazta ezt meg: „semmi sem rombolóbb, mint a különbség az emberek mindennapi jólléte és a politikusok által hangoztatott gazdasági statisztikák között”. A brit miniszterelnök, David Cameron szerint pedig „eljött az ideje, hogy elismerjük, több dologért érdemes élni, mint a pénz, és ne csak a GDP-re koncentráljunk, hanem az általános jóllétre”.
Kísérletek, indikátorok és boldogságindexek már szép számmal vannak, és a boldogságkutatás is elismert tudomány. Maga José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is egy ilyen mérőszám létrehozását sürgeti a Beyond GDP nevű EU-s honlapon. A nemrég elhunyt Kopp Mária, az élettan és a pszichológia határterületeit kutató pszichológus és orvos hozzávetőleg egy éve kezdeményezte Magyarországon a Nemzeti Összjóllét Index bevezetését. Az Index.hu portál fotójából derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium úgynevezett Tervezéskoordinációs Államtitkárságán belül már létezik Boldogságkutató Műhely, csak azt nem tudni még, mivel is foglalkozik az ott dolgozó két ember. A tárcának amúgy a gazdasági teljesítmény növelése lenne a feladata, e munka pillanatnyi sikertelensége, a magyar gazdaság kóros gyengesége azonban nem az egyedüli magyarázat a hazai boldogság több felmérésben is kimutatott hiányára. Ahogy Szondy Máté, pszichológus és boldogságkutató elmondta lapunknak: „az anyagi javak hiánya sokkal szorosabban kapcsolódik a boldogtalansághoz, mint az anyagi javak jelenléte a boldogsághoz”. Azaz, ha elértünk egy átlagos keresetszintet, akkor ne várjuk, hogy a jobb anyagi helyzet boldogabbá tesz. Szondy Máté szerint a boldogságot a másokkal való tartalmas kapcsolatok, a tartalmas, hasznos és örömteli tevékenységek növelhetik.
Az Eurobarometer 2012-es európai boldogságkutatása szerint is a legfontosabb az egészség, a család, a jó munkahely, és csak ezeket követi az anyagi boldogulás. A mindenkori kormányzatok ügyködése pedig általában a lista végén kullog, vagyis a boldogsághoz nem sok köze van, még ha akad is helyzet, amikor másként éljük meg. Az OECD internetes alkalmazásában saját magunk állíthatjuk be a nekünk fontos sorrendet, ami alapján aztán megtudhatjuk, hol lenne érdemes élnünk. Ha a munka-élet optimális aránya fontos nekünk, akkor irány Dánia, a legjobb közoktatásért pedig Finnországba érdemes költözni. A civil aktivizmus kiéléséhez egészen Ausztráliáig kell utazni, legalábbis az OECD, az ENSZ és a nemzeti statisztikai intézetek adatai alapján.
Mi viszont inkább maradunk, még akkor is, ha Magyarország minden nemzetközi jóllét- és boldogság-összehasonlítás szerint a lista utolsó harmadában-negyedében végez. (Az infografikán bemutatott Eurobarometer kérdőíven a kérdésre, hogy „Ön boldog?” Európában csak az olaszok válaszoltak nálunk kevesebbszer igennel.) Ezt magyarázhatja a katasztrofális egészségi állapotunk, de az alacsony foglalkoztatási ráta is. Szondy Máté szerint ennek egyik legfontosabb oka a társadalmi bizalom rendkívül alacsony a szintje. Mifelénk ugyanis nagyon magas a közintézményekkel szembeni bizalmatlanság, ami a kutatások szerint rossz lelki egészséggel jár együtt.
Boldogság ügyében azonban nem csak az számít, hol élünk, hanem az is: éppen hány évesek vagyunk. Az amerikai Huffington Post a héten tett közzé egy újabb érdekes kutatást, melyet az Amerikai Nyugdíjasok Szövetsége két évtizeden át, négyezer felnőtt bevonásával készített, és amelyből kiderül: a boldogság U-alakú pályát ír le az életünkben. A húszas éveink elején vagyunk a legboldogabbak, középkorúként a legboldogtalanabbak, majd minél tovább élünk, annál boldogabbak leszünk. Míg Amerikában az ötvenes évek elejére tehető a mélypont, Európában korábban, már a negyvenes éveink közepén elérjük ezt. Ennek hátterében nem csak a munkahelyi stressz, a nyomasztó hitelek, vagy a gyerekek elköltözése fölött érzett szomorkodás állhatnak: ekkor szembesülünk valóra nem váltott álmainkkal is. „Az élet közepén felszínre törnek a fiatalság meg nem valósult vágyai” – vélik a kutatók. A kutatás azt is megállapította, hogy a nők kicsivel boldogabbak, mint a férfiak, az aktívan dolgozók pedig boldogabbak, mint a nyugdíjasok. A képzettség is fontos a boldogságérzethez: az egyetemet-főiskolát végzettek között kevesebb a boldogtalan, mint az érettségizettek között. Míg a pénz hiánya sokakat boldogtalanná tesz, bősége nem hoz egyértelműen boldogságot, hasonlóan az egészséghez, ami nem tesz bennünket automatikusan boldoggá, ám enélkül aligha érezhetjük teljesnek az életet.
A boldogságrecept nyolc összetevôje az amerikai kutatás szerint
1. Egészség. A kutatásban részvevők szerint az egészség a legfontosabb a boldogsághoz.
2. Kapcsolatok. A házasok és a kapcsolatban élők boldogabbnak érzik magukat, mint az egyedülállók. Ez a kutatás kitért a részletekre is: a kapcsolatok legnagyobb adománya a szeretetteljes ölelés és a puszi, majd a gyermekeinkben, unokáinkban és párkapcsolatunkban lelt örömünk, és csak ezek után következik a barátokkal vagy társaságban kellemesen töltött idő. Az is kiderült, hogy a valódi kapcsolatok számítanak igazán, az internetes (virtuális) közösség fele ennyi örömöt sem tud adni az embereknek.
3. Egyszerû örömök. A megkérdezettek felét töltik el boldogsággal az olyan egyszerű örömök az életben, mint a természeti szépségek élvezete (például egy naplemente végignézése), egy nem várt figyelmesség, vagy egy hobbi.
4. Sikerélmény. Tízből négy ember számára rendkívül fontos a sikerélmény a boldogságoz. A siker lehet emberi, szakmai, vagy akár sportteljesítmény is.
5. Értelmes élet és tevékenység. Bármit is értsünk ez alatt, az emberek 38 százalékának számít, hogy értelmesen és tevékenyen éljen. Ezen belül is kiemelték a vallásos hitet, mely az emberek felének fontos a boldogsághoz.
6. Pénz. Valójában nem a pénz, hanem egyrészről az anyagi biztonság, másrészről a pénzzel megvehető élmények tesznek bennünket boldoggá. A boldogságérzet ugyanis nem nő tovább egy bizonyos jövedelmi szint felett – Amerikában évi 75 ezer dollár már elég a beteljesüléshez.
7. Ha hisszük, hogy a boldogságunk rajtunk múlik. Az anyagi kiszolgáltatottság eleve csökkentik a boldogság esélyét, de még ezzel együtt is jóval boldogabbak azok, akik úgy hiszik, a boldogságuk csak rajtuk múlik, mint akik mást tesznek felelőssé ezért.
8. Háziállatok. Különösen az idősek és az egyedülállók számára jelent boldogságot egy háziállat – több mint kétharmaduknak fontos ez, legfőképp pedig a 66 év feletti nőknek. A macskás nénik tehát tudnak valamit.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
