Botrány által világosan – mire jó a HÖK?

Ezt még megkeserülik – valami ilyesmit mondott állítólag az ELTE Bölcsésztudományi Kara Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) két volt tagja, mikor kiderült, hogy a kari HÖK jelenlegi elnöke, Garbai Ádám feljelentette a rektornál azokat a tanárokat, akik szerinte szimpatizálnak a tiltakozó diákokkal. ELTE-s folyosói pletykák alapján a BTK HÖK feljelentése volt az a bizonyos utolsó csepp a pohárban, amely korábbi HÖK-ösöket arra késztetett, hogy borítsák a bilit. Mindenesetre egy nap múlva már az ATV.hu portálon volt olvasható a lista, amely bizonyítja: az ELTE BTK HÖK éveken át kutatta és rögzítette az első évesek szokásait, vallási hovatartozását, pártpreferenciáját és mindent, amit róluk kideríthetett. Tették ezt alpári megjegyzések és sértő utalások formájában, nem kevés politikai éllel: a jobboldali „katkók” jók, a baloldali libsik rosszak. Noha a BTK HÖK tagad, e sorok írójának is több ismerőséről olyan adatok szerepelnek a listában, amelyeket nem írhattak volna az illető személyes ismerete nélkül. Ennek alapján talán pletykánál több az egyik egyetemfoglaló állítása, miszerint a botrány kitörését követő éjszaka hosszúra nyúlt a HÖK-ösök számára: hajnalig a gépeiket „tisztították” az irodában.

Az ELTE vezetése mindenesetre felfüggesztette a hallgatói önkormányzat működését és bejelentést tett a rendőrségen. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pedig nyilatkozatában kifejti, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, ugyanakkor közölték, hogy senkit nem érhet hátrány neme, származása, politikai, vallási és világnézeti hovatartozása vagy szexuális beállítottsága miatt.

A HÖK botrányos listázása egy poénnal biztosan gazdagította az ELTE-s folklórt. A „de csúnya zsidó fejed van, Pistának azért jó leszel” köszöntés például teljesen elfogadottá vált az egyetemfoglalók körében. De a mosolyok nem őszinték. Az általunk megkérdezett diákokat felháborította, de nem lepte meg különösebben a lista nyilvánosságra kerülése. A karon már régóta pletykáltak hasonló listák létezéséről. A listán szereplő egyik, névtelenséget kérő, lány szerint kizárt, hogy a kommentárokat valaki utólag írta volna a nevek mellé. „Több évfolyamtársammal felismerjük akkori önmagunkat a jellemzésben. Az információk, az akkori – a Facebook elődjéről, a magyar iwiw-ről származó – profilunk alapján szűrhetőek le. Elképzelhetetlen lenne ezt visszafejteni utólag” – mondja. A lány jogi lépéseket fontolgat, egyelőre azonban nincs tisztában azzal, hogy erre milyen lehetőségei vannak. A legjobban az aggasztja, hogy jelenleg is az interneten kering az összes személyes adata. „Legnagyobb félelmem, hogy elbagatellizálják ezt a kérdést, ha ez megtörténhet, akkor ebben az államban én többé nem bízom.”

Az ELTE BTK-n megkérdezett diákok egyébként sincsenek túl jó véleménnyel a hallgatói önkormányzatról, bár úgy gondolják, valószínűleg máshol sem jobb a helyzet. A hallgatói önkormányzati választásokra a legtöbben úgy emlékeznek vissza, hogy szerencsés esetben a „szavazók” legalább tudnak valamit a jelöltről, a legtöbben azonban vaktában szavaznak, ha egyáltalán szavaznak. „Bejön az adott szakos jelölt az órára, és a diákok orra alá tolja a papírt, akik szolgamódon aláírnak, nem kérdeznek. Mikor azt mondtam, hogy bocs, más jelöltet támogatok, igen megdöbbentek” – meséli egy hallgató.

Tavaly a Magyar Narancs írt a botrányos listázási ügybe keveredett jelenlegi BTK HÖK-elnök, Garbai Ádám megválasztásáról. A tényfeltáró cikk szerint Garbait a szabályok kijátszásával juttatta hatalomba Nemes László, az előző, Jobbikhoz közel álló elnök. Nemest egyébként szintén az a korábbi elnök, Szávay István segítette posztjára, aki a Jobbik parlamenti képviselője. A 2011. novemberi szavazáskor az elnökség egy része nem értett egyet Garbai jelölésével, őket Nemes egyszerűen eltávolította a testületből. Az azóta sem cáfolt hírek szerint pár órával a szavazás előtt hívta vissza a nem megfelelő oldalon álló küldötteket, a delegálásról döntő fórumot pedig olyan időpontban hívta össze, amikor főleg a Garbait támogatók értek rá. A választási bizottság elnöke (aki éppen akkor Szávay István öccse volt) az alapszabály tisztázatlansága miatt levélben küldött szavazatokat is érvényesnek nyilvánította. Végül minden manipuláció ellenére is szavazategyenlőség alakult ki, így Garbai Ádámot végül csak 2012 januárjában sikerült elnökké tenni.

A diákok most azt remélik, ha másra nem is, arra legalább jó lesz ez a botrány, hogy megreformálják a választási rendszert. Az egyik hallgatói hálózatos egyetemfoglaló szerint tiltani kellene, hogy olyan diákok indulhassanak a választásokon, akik kötődnek valamely politikai párthoz. Biztos, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos szabályokat is felül kell vizsgálni, hiszen a HÖK dönt például a szociális támogatások elosztásáról is, amelyhez bekérnek többek között a szülők és a diákok anyagi helyzetére, vagy adott esetben betegségeikre vonatkozó dokumentumokat is. A másik kényes kérdés az átláthatóság: egy diák a Társaság a Szabadságjogok (TASZ) jogi képviseletével jelenleg is pert folytat az ELTE-vel szemben a közérdekű adatok kiadásáért. Ő az ELTE jogi kara hallgatói önkormányzatának zárszámadásaira, tisztségviselőinek juttatásaira volt kíváncsi. A per jelenleg is zajlik.

De hogyan fajulhatott az egyetemi önkormányzatiság idáig? A legfontosabb ok talán az, hogy sem a választási folyamat, sem a szervezet maga nem nevezhető demokratikusnak. A HÖK-elnök és elnökségének választása nem közvetlen, a hallgatók szakos hallgatói érdek-képviseleti (SZHÉK) képviselőt választanak, akik képviselik a hallgatókat az elnökválasztáson. Általában a SZHÉK-választás fizikailag nem valamilyen teremben történik előre meghirdetett módon, hanem a jelölt, akiből sokszor mindössze egyetlen van, aláírásokat gyűjt vagy a folyosón hagyott tárolóba várja a szavazatokat. A hallgatók többségét persze egyáltalán nem érdekli a HÖK, így történhetett meg például, hogy az ELTE kommunikáció szakán, ahol mindig is nagyon fontosak voltak a demokratikus értékek és a méltányosság, az a Bencsik János tudott szakos hallgatói érdekképviseletet ellátni, aki manapság a Jobbik sajtóosztályán van vezető beosztásban.

A diákok érdektelenségéből fakadó legitimitási problémát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen úgy próbálták áthidalni a legutóbbi időkig, hogy a szavazáson részt vevők év végén úgynevezett kalácspénzt kaptak, ami ugyan néhány ezer forint csupán, mégis a BME-n hosszú évek óta 50 százalék felett van a részvétel a hallgatói önkormányzati választásokon.

Mindez persze arra a kis magyar abszurdra még mindig nem ad magyarázatot, hogyan történhet, hogy az ELTE-n éppen a hallgatói érdekképviselet jelenti fel az egyetemfoglaló diákokkal szimpatizáló oktatókat. Eddig úgy tudtuk, hogy az egyetemfoglalást szervező Hallgatói Hálózat és a HÖK-ök a HÖOK-on keresztül együttműködnek. Mindannyian az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumban (OFEF) ülnek, amely beleegyezése nélkül a hallgatók nem tekintik legitimnek a kormány döntéseit. Sőt – ad absurdum – az Oktatói Hálózat révén azok az oktatók is ott ülnek, akiket a BTK HÖK feljelentett a hét elején. Megkérdeztük hát Nagy Dávidot, a HÖOK elnökét, miképpen lehetséges az, hogy a közös cél ellenére a HÖOK tagszervezete támadja saját csapattagjait. Nagy Dávid sietett leszögezni, hogy a HÖOK ernyőszervezetként nem rendelkezik hatáskörrel az egyes intézmények belügyeire nézve, nincs lehetőségük szankcionálni, esetleg fegyelmi eljárást vagy kizárást kezdeményezni a tagok ellen. Azaz nagyjából a kör bezárult, ha egy önmagát kiskirálynak képzelő HÖK-elnök valamilyen vélt politikai haszonért cserébe hajlandó a közös levesbe piszkítani, nincs megoldás. Az egyetem vezetése pedig kénytelen jóban lenni a HÖK-kel, mert a szenátusban 1/3-os többséggel bíró szervezet számtalan ügyben könnyedén tudja zsarolni mind a vezetést, mind a tanári kart. Túl sok érdek fűződik ahhoz, hogy a kisebb ügyek ne kerüljenek napvilágra.

Az ELTE BTK HÖK viselkedése azonban keserű jelzés minden hallgatónak arra, hogy az érdektelenség milyen következményekkel járhat. A Hallgatói Hálózat talán most ráébresztette a hallgatókat, hogy passzivitásukkal könnyedén hozhatnak a fejükre kiskirályt játszó, hatalomtól megrészegült és azzal visszaélő társakat.

Mit csinál a HÖK?

A Hallgatói Önkormányzatoknak számos stratégiai kérdésbe van beleszólásuk az egyetemeken és főiskolákon, az intézményi szenátusban akár 33 százalékos képviseletük is lehet, emellett egyetértési joguk van a tanulmányi és vizsga-, valamint a térítési és juttatási szabályzat kérdéseiben. Az ő feladatuk a különböző közösségépítő események, gólyatáborok, bálok és bulik megszervezése, emellett számos szolgáltatást, például nyomtatási, fénymásolási vagy számítógép-használati lehetőséget is biztosítanak a diákoknak. Nehéz lenne megmondani, hogy a HÖK-ök mennyi pénz felett diszponálnak, ez intézményenként is változik. A legtöbb helyen a hallgatói normatívát – ami fejenként 119 ezer forint/év – ők osztják szét a diákok között. Ők döntenek a hallgatók számára nyújtható szociális alapú támogatások és sok helyen a tanulmányi és egyéb sport- vagy kulturális ösztöndíjak elosztásáról is. A legtöbb intézményben a központi költségvetésből is kapnak működési támogatást. Az önkormányzatok az egyetemeknek és főiskoláknak tartoznak elszámolással, de gazdálkodási adataik nem nyilvánosak a diákok előtt. Sok intézményből hallani olyan híreket, hogy a HÖK a különböző bulik, sítáborok vagy bármilyen más rendezvény megszervezésénél ismerős (vagy akár a HÖK-ösökhöz köthető) cégeket bíz meg. Az átláthatatlanság már sokaknak szemet szúrt, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Hallgatói Önkormányzatának tevékenységével például folyamatosan foglalkozik egy blog. Az oldalt üzemeltető diákok szerint minden hallgatónak joga van tudni: mire és hogyan költi el a HÖK a rábízott közös pénzeket. Számításaik szerint csak az ELTE-ÁJK önkormányzata évente körülbelül 21 millió forint közpénz felett rendelkezik, így az ELTE összes hallgatói önkormányzata nagyságrendileg már 200 millió forintról dönt.

A HÖK és a politika

Nincs abban meglepő, hogy a hallgatói önkormányzati képviselők közül sokan később közéleti szerepet vállaltak. Így van ez már a kezdetek óta, hiszen a HÖK működése sokban hasonlít a pártokéhoz, így akár a politikai élet előszobájának is tekinthető. Talán kevéssé ismert, hogy Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere az ELTE jogi karán volt HÖK-elnök a ’90-es években. Bizonyosan minden pártban találunk néhány volt HÖK-öst, mostanában mégis a Jobbikot emlegetik, mint a hallgatói önkormányzatokkal legszorosabban összefonódó pártot. Valójában ez a szoros viszony csak az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói képviseletére igaz. De ezt a kapcsolatot nézhetjük úgy is: nem az ELTE BTK HÖK-öt foglalta el a Jobbik, hanem a hallgatói érdekképviseletből nőtt ki a szélsőjobboldali párt. Kovács Dávid, a Jobbik egyik alapítója, első elnöke ugyanis egyetemi évei alatt a BTK HÖK elnöke volt. A jelenlegi elnök, Garbai Ádám próbaidős Jobbik-tag, elődje, Nemes László és négy akkori alelnöke (Silhavy Máté, Tompa Adrienn, Bencsik János és Gergely Ádám) szintén Jobbik-tagok. Szávay István 2005 és 2008 között volt a BTK HÖK elnöke, 2010 óta a Jobbik parlamenti képviselője. Az ELTE bölcsészkarán egy ideje egymásnak adják a kilincset a Jobbikhoz kötődő fiatalok, ráadásul egymást segítik az elnöki székbe.

Legalizálná az ELTE az egyetemfoglalást. Az ELTE rektorhelyettese, Fábri György pénteken meglátogatta a Bölcsészettudományi Karon az egyetemfoglalókat és azt ajánlotta nekik, hogy az egyetem nyitva tartásához igazodó használatra termet biztosít a fórum folytatásához, egyben helyiséget az egyetemfoglalók irodai ügyviteléhez. Emellett a kormány ellen tiltakozó diákok a jövőben az intézmény online felületein is publikálhatnák az önszerveződéssel kapcsolatos közleményeiket. Fábri emellett kezdeményezte egy egyetemi fórum összehívását, ahol az intézmény vezetői és a diákok a későbbiekben egyeztethetnek a fontos kérdésekről. Elmondta, a kipattant listaügy miatt az ELTE kezdeményezi a hallgatói önkormányzatok jogi szabályozásának felülvizsgálatát és a hallgatói érdekképviseleti rendszer teljes újragondolását. „Megrendítő ütést kapott a hallgatói önkormányzatba vetett bizalom” – fogalmazott. Egészen máshogy gondolkodik ezekről a kérdésekről a leendő felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István, aki egy rádióműsorban arról beszélt, a felsőoktatási intézményekben egyetemfoglalásnak helye nincs. Arról is beszélt, hogy a listák ügyében csak akkor lesz esetleg dolga, ha kiderül, mi történt. Akkor rendezni kell majd a hallgatók jogait, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő többet.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!