Ha az ember egy hétig, tíz napig nem jár Esztergomban, biztos lehet abban, hogy izgalmas események tucatjairól maradt le. Ennyi idő ugyanis bőven elég arra, hogy újabb frontok nyíljanak a küzdő felek között, miközben a városért vívott háború természetesen
egy percet sem szünetel. Folyik az anyázás, a helyiek tüntetnek – normál hétköznapjait éli a botrányok városa.

 
Tétényi Éva

Ha még mindig akadna olyan olvasó, aki nem tudná, mi zajlik tavaly október 3-a, az önkormányzati választás óta Esztergomban, azt egy gyorstalpaló segítségével legelébb is igyekszünk helyzetbe hozni.

Az történt, hogy a városlakóknak elegük lett a korábbi vezetésből, és – ahogy ez manapság illik – kétharmados forradalommal leváltották a régi polgármestert (a fideszes Meggyes Tamást), és ugyanilyen arányban megválasztották új elöljárójuknak a függetlenként indult Tétényi Évát. Ámde ugyancsak kétharmados lelkesedéssel futtatták be a Fidesz–KDNP szövetséget, így aztán az a faramuci helyzet állott elő, hogy ugyan van egy meggyőző fölénnyel megválasztott polgármester, akit azonban sakkban tart az ugyancsak meggyőző fölénnyel uralkodó, és a megbuktatott Meggyes Tamás által dirigált Fidesz-frakció.

– Hogyan lehettek ennyire amatőrök az esztergomi polgárok, hát ma kezdték ezt az új világot? – csúszik ki belőlem a belátom, nem túl tiszteletteljes kérdés.

– Ha talán nem is amatőrök, de naivak mindenképpen voltak – mondja a polgármester asszony. – Azt hitték, hogy elég megszabadulniuk a kiskirálytól, s a világ egy csapásra megváltozik.

– De miért szavaztak a Meggyes Tamást ráadásul még országgyűlési képviselői státusba is megtartó Fideszre?

– Ennek megértéséhez ismernie kellene a várost. A várost, amely hagyományosan jobboldali, konzervatív és katolikus. Itt, ha egy választáson indul a kereszténydemokrata párt, ráadásul a Fidesszel karöltve, gyakorlatilag senki másnak nincs esélye. Bár nem biztos, hogy a tárgyhoz tartozik, de a történtek egyik furcsasága, hogy én magam is jobboldali szavazó voltam és vagyok, hívő katolikus. Épp ezért azon már csak mosolyognom kell, amikor az egyik ellenem felhozott vád úgy szólt, hogy engem támogatott az MSZP is, holott egész egyszerűen az történt, hogy a Fideszen és a KDNP-n kívül az összes többi párt Meggyes ellen fordult. A tényekhez tartozik, hogy a választások után egy hónappal a KDNP is elhatárolódott a történésektől.

– Amikor legutóbb ide tartottam, az autórádióban épp arról diskuráltak, hogy a volt fideszes alpolgármester bezárt páncélszekrényéből előkerült a híres-hírhedt esztergomi feketelista, ami több papírosból áll. Az egyiken vagy félszáz név olvasható, a másikon ugyanezek kis nyilakkal, négyszögekkel kapcsolati hálóba rendezve. Ők lennének tehát a Meggyes ellen felsorakozó, országrontó komcsik?

– Dehogy komcsik – neveti el magát Tétényi Éva. – Még hogy komcsi lenne a tönkretett Szent István katolikus gimnázium tanári kara, a jobboldali Polgári Kör tagjai, vagy Völner Pál államtitkár úr, fideszes országgyűlési képviselő? Nem, nekik ennél sokkal súlyosabb a bűnük: egyszer, valamikor, valamiért árthattak Meggyes Tamásnak, vagy legalábbis ő azt hiszi, ártottak neki. Régóta rebesgetik, hogy létezik ilyen lista, én magam nem hittem el, azt gondoltam, városi legenda az egész, hiszen nem az ötvenes években élünk… De most, hogy előkerült, csak bámulom a naptárt, valójában hányat is írunk…

– A sportszerűség kedvéért tegyük hozzá, ellenlábasai szerint ez egy jól szerkesztett koholmány, szerintük bárki, bármikor elkészíthette a listát.

– A páncélszekrényt tanúk jelenlétében, jegyzőkönyv mellett nyitottuk fel, s vettük lajstromba a tartalmát… Hogy ki írta a listát, bízzuk a döntést a grafológus szakértőre.

– Mi történt a legutóbbi időben?

– Talán a legérdekesebb, hogy sikerült törvénytelenül új jegyzőt választanunk… A funkció körüli problémák 2004 óta tartanak, mióta a Meggyes-féle vezetés kinevezte jegyzőnek dr. Csomor Sándort. Vele igen hamar leszámoltak: 2007-ben követte őt dr. Marosi György. Csakhogy Csomor a törvénytelen kirúgása miatt munkaügyi bírósághoz fordult, a pert természetesen megnyerte, így attól kezdve két jegyzője volt a városnak, merthogy Meggyes természetesen nem látta be, hogy tévedett volna. Ez a mindmostanáig tartó kis kaland nagyjából 60 milliójába került a városnak. Dr. Marosi az önkormányzati választások idején lemondott, így új jegyzőt kellett választanunk, hiszen minden önkormányzat működésének törvényességéért a jegyző felel. Ahogy kell, pályázatot írtunk ki, amelyre a város ügyeit kétharmados többséggel irányító Fidesz-frakció mindössze két hetet adott, s közölték: a február 3-i ülésen kell megválasztani az új kollégát. Tán a nagy sietség az oka, nem tudom, mindenesetre a 8 pályázatból 6 érvénytelen volt, mint kiderült, azé a hölgyé is – dr. Laczó Bernadetté –, aki a fideszesek titkos favoritja volt. De egy érvénytelen pályázat nekik nem lehet probléma, tehát újabb törvénysértéseket elkövetve megválasztották Laczó Bernadettet jegyzőnek. Őt, úgy látszik, sem megválasztása körülményei nem zavarják, sem az, hogy édesapja az egyik városi tulajdonú kft. ügyvezetője, vagyis ettől kezdve a lány ellenőrzi majd apjának a tevékenységét.

– Az Állami Számvevőszék 2010 októberében kezdte el Esztergom Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzését. A jelentés tervezetét január 24-én átadták önnek. Majd azt írják: „Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés során feltárt mulasztások miatt felelősség megállapításra is sor került, a tervezetet az Állami Számvevőszék magyarázatkérés végett megküldte a felelőssé tett személynek. A felelőssé tett személy írásban nyilatkozott, hogy eltekint az írásbeli magyarázattól, tekintettel arra, hogy már nem áll az önkormányzattal jogviszonyban”. Ki lenne a „felelőssé tett személy”?

– Az időközben lemondott dr. Marosi György.

– Amúgy milyen eredményre jutott az ÁSZ?

– Eléggé szokatlan módon azt írták, hogy „Tekintettel arra, hogy az ellenőrzésről számvevői, nem pedig az Állami Számvevőszék elnöke által aláírt számvevőszéki jelentés készült, így azt az Állami Számvevőszék nem hozza nyilvánosságra”…

Olvasom az újságban, hogy a LMP az Esztergomot ért anyagi csőd miatt nyomozásba kezdett: feljelentést tett több, az előző önkormányzati ciklusban született szerződés kapcsán, hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt. Erre azért volt szükség, mert a Fidesz-frakció is létrehozott egy „alibi” bizottságot, amelynek tagjai a saját korábbi tevékenységüket szeretnék vizsgálni… Az is nyilvánvalóvá vált, írják, hogy „az országos Fidesz vezetősége, valamint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az oly sokat hangoztatott elszámoltatást a Fidesz tisztségviselőire, polgármestereire, tagjaira nézve egyáltalán nem tartja kötelezőnek”. A Lehet Más a Politika mindezeket megelégelve elkezdte felülvizsgálni az elmúlt két önkormányzati ciklus szerződéseit, az ezekhez tartozó teljesítéseket, kifizetéseket. A vizsgálatok első eredményeképpen már két ügyben tettek feljelentést hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt, a városi ügyészség az egyik esetben már el is rendelte a nyomozást.

– Mióta áll a bál Esztergomban?

– Megválasztásom éjszakáján Meggyes Tamás világossá tette: továbbra is ő itt a hatalom birtokosa, és ennek azóta is minden eszközzel igyekszik érvényt szerezni. Másnap írásba adták, hogy hat hónapig nem kívánnak velem együttműködni.

– De hogyan? Hiszen ön a polgármester!

– Csakhogy a tényleges hatalom, az önkormányzati törvénynek megfelelően a testület kezében van. Amelyet viszont kétharmados arányban ural a Meggyes-féle frakció. Gyakorlatilag minden egyes témában ők dönthetnek, mi több, ami valamiért kínos nekik, arról egész egyszerűen nem is tárgyalnak, leveszik a napirendről. Az én tönkretételemre fordított energiájuknak azonban lassan áldozata lesz a város is.

– Ezt hogy érti?

– Polgármesterségem első napján szembesültem az örökségemmel: 1,2 milliárd kifizetetlen számlaállomány, 20 milliárdos lejáró kötvény, 850 milliós belső adósság, gyanús pénzügyi konstrukciók – az újszülötteket támogató Szent Miklós Alap 600 millió forintjára például hitelt jegyeztettek be, el is vitte a bank az egész pénzt; összességében mintegy 24-25 milliárd forintos adósságállomány várt. Amivel egyébként országos elsők vagyunk: olyan település, ahol minden egyes lakosra 600 ezer forintnyi adósság jut, nincs még egy az országban. Esztergom éves bevétele alig haladja meg a 9 milliárd forintot, ebből hogyan lehetett például csak tavaly 19 milliárd forintot elkölteni?

– Hogy hogyan, azt még csak értem, de miben reménykedtek?

– A Duna tévében együtt szerepeltem Steindl Balázs frakcióvezetővel, aki olyasmiket válaszolt erre a kérdésre, hogy hát más önkormányzatok is nehéz helyzetben vannak, hogy a gazdálkodásuk helyénvaló volt, de jött a világválság, meg, hogy el lehetett volna odázni az adósságrendezést… Még hogy elodázni… Talán emlékszik, a tartozások miatt akkor már leoltották az utcai lámpákat is. Tehát előálltam egy válságköltségvetéssel, amit egyeztettem az összes érdekelttel, s amelynek révén, ugyan összehúzott nadrágszíjjal, de nekivághattunk volna a 2011-es évnek. A döntés napján a „tízek” kihúzták a zsebükből a saját válságköltségvetésüket, amelyet azon nyomban meg is szavaztak. És ennek mentén haladunk mindmáig. Mondanék ebből is néhány számot és példát. Összességében százmilliókat vontak el a város normális működését garantáló szociális, egészségügyi, oktatási, karbantartási, felújítási feladatoktól – megint sötét lesz, megszűnik a szemétszállítás, nem jut pénz az utak, a közterek, az óvodák, iskolák karbantartására, az utcaseprésre, viszont 30 millió jut a Meggyes Tamás által indított, és sorra elvesztett rágalmazási, becsületsértési perek ügyvédeinek, 90 millió pedig az eddig is százmilliókat felemésztő élményfürdő fejlesztésére.

– Hogyan lehet így dolgozni?

– Törvényesen és nyilvánosan. Én már januárban felajánlottam, hogy a képviselő-testület egységesen mondjon le, és legyen új választás a városban. És akkor a polgárok eldönthetnék, ki maradjon, és ki menjen. Ebbe Meggyesék nem egyeztek bele. Az esztergomiak is kezdeményezhetik, hogy az Országgyűlés oszlassa fel az önkormányzatot, én magam, hasonló kéréssel fordultam az Alkotmánybírósághoz, ugyanis jelenleg a város törvénytelenül működik. Ami pedig a nyilvánosságot illeti, bevezettem és azóta is „telt házak” nézik a testületi ülések élő egyenes tévéközvetítését. Itt, a hivatal előtt áll egy korábban épített sörsátor, csütörtökönként ide jönnek az esztergomiak, hogy élőben lássák-hallják, ki mit mond.

– Erről láttam videofelvételt: amikor egy-egy fideszes hozzászólás következik, felharsan a fújjolás, és ütemesen zúg a hülye vagy, hülye vagy…

– És ilyenkor a „tízek” egyike, az ablakfelelős, becsukja az ablakokat…

Immár öt éve álldogál a városháza udvarán Esztergom nagy szülöttének, a kuruc generálisnak, Vak Bottyánnak a lovas bronzszobra. Addig a főtéren feszített, de a tér felújítása során – talán a sörsátor építése miatt – az udvar sarkába állították. A megkopott hadvezér kezében ugyan ott a legendás Bottyán fejsze, amellyel egykor csatába vezette seregét, s amellyel 1683-ban sikerrel foglalta vissza Esztergomot, de immár mosolyogni való az árva generális. A mai esztergomi viadalokba beletörne a harci szekerce.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!