Úgy tűnik, egyetlen bedőlt brókerház károsultjai sem számíthatnak érdemi kárpótlásra, ahogy azon pénzintézetek ügyfelei sem járnak jól, amelyeket megrántottak a bedőlő kártyavárak – s bár nem nagyon hallani róla, egy dunántúli bank ügyfelei 50 milliárd forintot bukhatnak.
A legnagyobb port felvert Quaestor-ügyben épp most döntött úgy a Fővárosi Törvényszék első fokon – mivel az egyik károsult keresetet nyújtott be –, hogy a jegybanknak nem kell anyagi felelősséget vállalnia a Quaestor-csőd utáni kártalanításban.
A kereset ugyanis azzal érvelt, hogy a brókerház azért dőlhetett be, mert az MNB nem látta el megfelelően pénzpiaci felügyeleti hatáskörét. A bíróság szerint azonban nem lehet a károsult által követelt összeget a jegybankon behajtani azzal az indokkal, hogy közvetetten az MNB okozta a kárt. A Quaestor Károsultak Szövetsége szerint viszont az MNB olyan hibákat követett el, amelyekkel nem csak lehetővé tette, de egyenesen elősegítette, hogy a brókerház több mint 200 milliárd forintot (ami 32 ezer Quaestor-károsult által ténylegesen befizetett pénz) nyomtalanul eltűnhessen. Úgyhogy a károsult az elsőfokú ítélet után fellebbez.
Nem sokkal jobb a helyzete a két és fél éve csődbe ment Buda-Cash Brókerház károsultjainak sem. Többeknek ugyan fizetett a Befektetővédelmi Alap, de akadnak olyan volt ügyfelek is, akiknek külföldi értékpapírjaik voltak, Dániában, a Buda-Cash és a dán Saxo Bank SA együttműködése nyomán. Ezek a részvények nem tűntek el, hanem egy dániai letéti helyen őrzi azokat a Saxo, de nem adja vissza az ügyfeleknek, arra hivatkozva, hogy a Buda-Cash még mindig tartozik neki. A Saxo a magyar brókercéggel volt kapcsolatban, a magyar magánszemély ügyfelekkel nem.
Az ügyben csigalassúsággal és egymást követő jogi buktatókkal „gazdagítva” döcög a peres eljárás. Így aztán a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (PSFN) hivatalos tájékoztatója szerint „a felszámolási eljárás komplex és bonyolult jellegéből adódóan a befejezés várható időpontja jelenleg nem meghatározható”.
Külön leágazás a Dél-dunántúli Regionális Bank (DRB) csődje. A Buda-Cash a DRB értékpapír-számlavezetője volt. A vizsgálat során derült fény arra, hogy a Buda-Cash több mint 100 milliárd forint ügyfélköveteléssel nem tud elszámolni, és ez jelentős mértékben érintette a DRB Bankcsoportot. A bankcsoport bankjainál kimutatott állományból több mint 70 milliárd forinttal nem tudott elszámolni a Buda-Cash. A DRB, amelynek a tevékenységét felfüggesztették, a vele szemben fennálló mintegy 50 milliárd forintnyi követelésből több mint 33 milliárd forint követelésre nem talál fedezetet. A felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy a felszámolás során várható bevételekből előreláthatólag – a tervezett kielégítési sorrendet figyelembe véve – csak az MNB hitelezői igényeinek megtérülése és a felszámolás költségeinek részbeni megtérülése várható, a további hitelezői igények megtérülésére valószínűleg nem lehet számítani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!