Lord Paddy Ashdown hamarosan veszi a kalapját – és jóízűen elfogyasztja. A brit liberális demokraták egykori vezére és kampányfőnöke ezzel beváltja korábbi ígéretét, hogy ha pártja 10 mandátum alá esik a választáson, nyilvánosan megeszi a kalapját. Ashdown ezzel alighanem megelőzi majd Tony Blair volt tanácsadóját és kommunikációs igazgatóját, aki stílszerűen skót szoknyájának kulináris hasznosítását lengette be, amennyiben a Skót Nemzeti Párt az exit pollban jelzett 58 helyet szerzi meg Skóciában. Ahhoz, hogy a két különös ízlésű, ám vállalkozó kedvű úriember étrendje néhány ruhadarabbal bővüljön, szükség volt a csütörtöki brit választások kissé meghökkentő eredményére.
David Cameron miniszterelnök pártja, a Brit Konzervatív Párt (toryk) a parlament 650 képviselői helyéből, szorosan ugyan, de megszerezte az abszolút többséget. Ezzel öt év koalíciós kormányzás után egyedül is kormányt alakíthat. Az örök ellenfél Munkáspárt (Labour) 28 éve nem látott mélységekbe esett vissza.
A választás azonnali következménye a vesztes pártelnökök lemondása. Az igazi kérdés azonban, hogyan tud kormányozni ilyen kis többséggel Cameron, akinek be kell tartania ígéretét, és 2017-ben népszavazásra bocsátani Nagy-Britannia EU-tagságát.
A csütörtökön lebonyolított brit választás nemcsak az angol baloldal, de a közvélemény-kutatók Waterlooja is: még az utolsó felmérések is teljesen kiegyenlített állást, 34-34 százalékot mutattak, ehhez képest lett 36-31 a konzervatívoknak. Korábban elemzők úgy számoltak, hogy a győztes legfeljebb egy koalíciós partnerrel vagy szövetségessel tud többségi kormányt alakítani, de a kisebbségi kormányzás lehetőségét sem zárták ki. Mivel azonban a brit választási rendszerben az egyéni körzetek és „a győztes mindent visz”-elv alapján dőlnek el a képviselői helyek, a toryk 5 százalékos győzelme nagyobb többséget ér a brit törvényhozásban.
Az Ed Miliband vezette Munkáspártnak a bukás után elsősorban önmagával kell szembenéznie. Hogy folytatható-e az a politika, amely – úgy tűnik – nem találkozik az egyébként hagyományosan baloldali szavazók egy részének elképzeléseivel sem. Aligha kétséges, hogy Ed Miliband távozik a párt éléről, ám bukása az egész európai baloldal számára tanulságos. Miliband ugyanis centrista, még a Tony Blair által fémjelzett politika helyett az itthon is sokat hallott klasszikus baloldali fordulat felé vitte pártját, s ez, úgy tűnik, nem jött be. Miként hozzájárulhatott a kudarchoz az is, hogy Miliband nehezen nevezhető karizmatikus vezetőnek, személye sok munkáspárti szavazót tántorított el. Nem kizárt azonban, hogy Miliband marad a brit baloldal élén – csak az arc cserélődik. Ed Miliband legnagyobb vetélytársa ugyanis a legutóbbi elnökválasztáson alulmaradt testvére, a volt külügyminiszter David, aki sokkal közelebb áll a blairi politikához, mint fivére.
Cameronnak bár nem kell költöznie a Downing Street 10-ből, a kormányzással azért lehetnek gondjai a szűk többség és a hagyományosan önálló politikát folytató brit képviselők miatt. Már csak azért is, mert a toryk szövetségesének számító liberális demokraták tulajdonképpen megsemmisültek. Az eddigi eredmények ismeretében parlamenti székeik hetedét (mindössze 8-at) tarthatják csak meg. És ahogy ez kifinomult politikájú országban lenni szokott, az elnök, Nick Clegg is megy a levesbe.
A tavalyi EP-választási győzelme után a mostani parlamenti kampány fontos témáit is meghatározó euroszkeptikus UKIP is nagy vesztes, bár inkább a választási rendszer vesztese. Noha jóval több szavazatot kapott, mint például a Skót Nemzeti Párt, ezt mégsem tudta képviselői helyekre váltani, és várhatóan mindössze egy emberük lesz a törvényhozásban. Vezérük, Nigel Farage korábban azt ígérte, lemond, ha nem nyer egyéni mandátumot. Hát, nem nyert, az ígéretet pedig Nagy- Britanniában be szokás tartani. Kérdés tehát, mire megy majd az UKIP excentrikus vezetője nélkül, miközben már csak 3,5 millió bevándorlásellenes szavazója miatt sem hagyható figyelmen kívül a párt a brit, és tegyük hozzá, az európai politikában.
A toryk mellett a másik nagy győztes a Skót Nemzeti Párt, amely elbukta ugyan a tavalyi függetlenségi népszavazást, de most tarolt Skóciában. Az országnak járó 59 mandátumból 56-ot söpört be (a maradék három a Munkáspárté), ezzel a harmadik legnagyobb erő lesz az új törvényhozásban. Ők elvben készek lennének a Munkáspárttal összefogva megakadályozni Cameron újrázását, ám a Labour és Miliband történelmi bukása után erre kevés az esély, ezt a forgatókönyvet még a baloldali szavazók többsége is elutasítja a felmérések szerint. Észak-Írország 18 képviselővel lehet jelen a brit parlamentben, amiből 5-öt hagyományosan a Sinn Féin szokott megnyerni. Ehhez képest a Sinn Féin elbukta Fermanagh and South Tyrone-t, így csak 4 képviselőjük lesz.
A kalap- és szoknyafogyasztás emelkedése mellett a brit választások eredményei természetesen egész Európára, ezen belül is az Európai Unióra is hatással vannak. David Cameron aligha tud majd kibújni a neki választási sikert hozó ígéretének beváltása alól: ma úgy tűnik, 2017-ben népszavazást rendeznek arról, hogy az ország tagja maradjon- e az Európai Uniónak. Cameron még 2013-ban mondta, hogy ha ők nyernek, megpróbálják újratárgyalni az uniós tagság feltételeit, de egy referendumot sem tartanak elképzelhetetlennek a bent maradásról.
A konzervatívok vezetője egyébként – legalábbis nyíltan – nem támogatja a kilépést, inkább az EU reformját akarja elérni. (A legutóbbi felmérések szerint a briteknek nagyjából a fele EU-párti jelenleg, de 2017- ig még sok idő van hátra…)
A Brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az unióból nagyon súlyos következményekkel járna, amit azonnal megérezne az országba kivándorolt több tízezer magyar. Rájuk egyébként még a népszavazás előtt is nehezebb idők várnak: a választási kampány fő témájává lett bevándorlási szabályok szigorítását tervezik a toryk, évente néhány tízezerben korlátoznák a bevándorlók összlétszámát, és még az unióból érkezőknek is négy évet kellene várniuk, amíg bizonyos szociális juttatásokat vagy szociális lakhatást kaphatnak. Eltörölnék a bevándorlók munkakeresési támogatását és nem adnának szociális segélyt a Nagy-Britannián kívül élő gyerekek után sem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!