Ha vigyázó szemünket Brüsszelre vetjük – és mindezt Magyarországról tesszük –, különös kavarodást láthatunk, ember legyen a talpán, aki képes benne eligazodni. Pedig érthető, mi folyik éppen, és az is, miért olyan rettenetesen kellemetlen ez a magyar kormánynak – annyira, hogy még a propagandaeszközök bevetésétől sem riad vissza. Baj nincs, de még lehet.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán bemutatta a javaslatát az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetésére. Ezzel elkezdődik az a vita, ami a legfontosabb lesz az EU-ban a következő évben. Tehát még semmi sem dőlt el: a vita jó egy évig fog tartani! Csak reménykednek abban, hogy véget ér a jövő júniusi EP-választásokig. A költségvetési viták mindig nagyon fontosak, ugyanis szó szerint pénzről van szó bennük, ez a mostani pedig egy váratlan helyzet kezeléséről is szól. Ugyanis a jövő évtől kilép Nagy-Britannia az unióból, és így kiesik az a bevétel is, amit ők fizettek volna a közös kasszába.
Márpedig ez nem kevés pénz – arról szó sem lehet, hogy a tagállamok pótolni tudják ezt, bár egy részét sikerülhet. Eddig ugyanis a tagállamok a nemzeti jövedelmük egy százalékát fizették be az uniós költségvetésbe, ha ezt emelnék – fogják is –, az kedvező volna a nettó haszonélvező államoknak, mint például Magyarország is. Sőt januárban a magyar kormány be is jelentette, hogy hajlandó akár 1,2 százalékig elmenni a befizetéseknél – az EP 1,3 százalékot szeretne elérni, a vita egyik tárgya tehát ez lesz.
Alapos munka
De nem csak a bevételeket kellene növelni a mérleg egyensúlyba hozásához, hanem a kiadásokat is csökkenteni. Itt kap szerepet az a botrány, amit a magyar kormány kavargat a Sargentini jelentés körül, melyet Judith Sargentini képviselő készített, és mely vérmes indulatokat váltott ki főleg a magyar kormánypárt elkötelezett és kevéssé informált hívei körében. Ők ugyanis biztosak abban, miszerint a Sargentini-jelentés a hetedik cikkely alkalmazásának előkészítése, mely Magyarország szavazati és vétójogának megvonását jelentené egy időre. Hát alkalmas volna arra is – de nem arra lesz jó.
Minősített többség
Ez a jelentés az uniós értékek helyzetét és esetleges sérüléseit elemzi Magyarországon. Alapos munkával van dolgunk: minden érték sérülését jogi precedensekkel, ügyekkel és eljárásokkal bizonyítja az irat. Ezek közül most a legfontosabb számunkra az igazságszolgáltatás függetlenségének sérülése.
A jelentés egy száraz, diplomáciai nyelven fogalmazott tanulmány, amitől távol állnak az érzelmek. Itt esetek vannak, eljárások, határozatok és bizonyítékok. Ezt nem lehet lehurrogni, akárhogyan is próbálják. Ráadásul a végkövetkeztetése sem az, hogy Magyarország ellen azonnal alkalmazni kéne a hetedik cikkelyt, vagyis a szavazati jog megvonását, hanem jóval enyhébb. „A fentebb vázolt folyamat fényében a jelentés írója szükségesnek látja felkérni a Tanácsot, miszerint tegyen megfelelő lépéseket a demokrácia, a törvényes rend és az alapvető jogok tiszteletének helyreállítása érdekében Magyarországon.”
Szó nincs cikkelyekről, főleg nem a hetedik cikkely alkalmazásáról. De akkor miért üzent hadat a magyar külügy Sargentininek?
Azért, mert olyan javaslatot nyújtott be az Európai Bizottság, amelynek értelmében az uniós országok a jövőben minősített többségi szavazással felfüggeszthetnék a közösségi támogatások kifizetését az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok, például Magyarország vagy Lengyelország esetében. Ez tehát nem a szavazati jogra vonatkozik, szó nincs a hetedik cikkelyről, ez az uniós alapszerződés 322. cikké- re hivatkozik.
Mi a különbség? Az, hogy a szavazati jog megvonása csak Magyarország diplomáciai súlyvesztését és érdekérvényesítési képességének gyengülését jelentené, míg a 322. cikk érvényesítése sokkal jobban fájna, ugyanis az direkt a pénzről szól.
De még ez sem jelentene teljes forrásmegvonást, ugyanis az agrártámogatások folyósítása és a már megkezdett beruházások támogatása továbbra is zajlana, csak újabb pénzeket lenne nehéz – bár nem lehetetlen – kierőszakolni.
Sajnálatos, hogy ez a javaslat nem teljesen elvi alapon született, hanem a gazdasági helyzet szorításában, de így is teljesen új politikai környezetet teremt a magyar kormány számára.
Két mondat két órában
Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy az Európai Néppárt szerdán bekérette Orbán Viktor miniszterelnököt bizonyos – két órán át tartó – tárgyalásokra, melyekről a miniszterelnök sajtóirodája azt állítja, hogy pusztán a jövő évi EP-választások előkészületeiről szóltak, a német sajtó viszont egy emberként állítja, hogy az illiberális állam további kialakításának leállítását követelték a magyar kormányfőtől, láthatjuk: a jövő nem a magyar kormánynak dolgozik. Mindenképpen változások várhatóak az unió – és így Magyarország – pénzügyeiben, méghozzá hatalmas változások, de egyrészt semmiképpen sem azonnal, másrészt ezek a törekvések nem a magyar nép és állam ellen irányulnak.
Brüsszelben senki sem akar minket kisemmizni sem jogainkból, sem javainkból. De hogy a jövőben sokkal nehezebb lesz iparszerűen pénzeket lenyúlni az uniós forrásokból, az biztos. És ez okozza a magyar kormánykörök indulatát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
