Osztályozó értekezlet egy Fejér megyei általános iskolában: ketten már megbuktatták a 15 éves Gábort, épp egy harmadik tanárt kapacitálnak. Ha ráveszik, akkor a fiút átirányíthatják egy másik iskolába. Problémás gyerek, nehéz kezelni. Feszült a hangulat az értekezleten, mert nagy a tét. Érzi ezt a pedagógus is, aki nem akarja megbuktatni Gábort, és nemcsak azért, mert angolból megvan a kettese. Hanem azért is, mert ha elmegy az iskolából, semmi sem garantálja, hogy befejezi a nyolc általánost.
Ma Magyarországon a felnőtt lakosság nagyjából 20 százaléka funkcionális analfabéta. Ha a jelenlegi tendencia marad, és egyre többen buknak meg, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Sokan ugyanis addig-addig ismétlik az éveket, míg elérik a 16 éves tankötelezettségi korhatárt. És kiesnek az iskolából.
A pedagógusok eszköztelenek: a problémás gyerekeket jobb híján más iskolákba irányítják, hogy a gondot eltolják maguktól. A helyzet ráadásul az ország amúgy is nehéz helyzetben lévő területein súlyos, csak Borsod megyében közel 4500 diák ismételt tavaly évet.
„Nehéz döntés volt, éreztem, hogy a többiek dühösek rám, mert nem akartak tovább foglalkozni Gabival. Én magam is utáltam, amit az óráimon csinált, szó szerint. De azt gondoltam, hogy így-úgy legalább befejezi majd itt az iskolát, ha figyelünk rá. Egyszerűen féltem elengedni” – mesélte a pedagógus, aki utólag sem bánja, hogy nem buktatta meg Gábort, viszont tisztában van vele, hogy a saját és a gyerek következő évét is jelentősen megnehezítette.
Rémisztő adatokat olvashatunk ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet statisztikáiból. Kifejezetten magas az évfolyamismétlő diákok száma. Az általános iskolákban főként az északi megyékben (Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar) gyakori a buktatás, ezeken a területeken négyezer körül mozog a megbuktatott gyerekek száma. Kritikus pontja az évismétlés az oktatásnak: az általános iskolában az újra és újra megbuktatott diákok könnyen abban a helyzetben találják magukat, hogy úgy jutnak el a tankötelezettségi korhatárig, hogy nincs meg a nyolc általánosuk. A szakiskolákban sem jobb a helyzet, mint azt L. Ritók Nóra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációjával foglalkozó pedagógus mesélte: ismer olyan intézményt, ahol felére csökkent az osztálylétszám, miután a diákok betöltötték a 16 éves kort. Az OFI adatai szerint a szakiskolák 9. évfolyamán tavaly minden 5. tanuló évet ismételt.
„Ez az eszköztelenség, a tehetetlenség fokmérője. A pedagógusok nincsenek felkészülve arra, hogy a problémásabb tanulókkal is foglalkozzanak, miközben egy egész osztályt kell tanítaniuk, így megpróbálhatnak megszabadulni tőlük. A másik lehetőség, hogy takargatják a problémát, mert attól tartanak, ha a diákok rosszul teljesítenek, akkor őket vonják felelősségre. Így fordul elő, hogy valaki úgy kerül ki az általános iskolából, hogy funkcionális analfabéta marad” – magyarázza L. Ritók Nóra. És akkor a magántanulókról még nem beszéltünk: ők is azért hullanak ki a rendszerből, mert problémás gyerekként az az egyszerűbb, ha az otthoni tanulás irányába tolják őket. Így viszont jóval kevesebb az esélyük arra, hogy valóban be tudják fejezni az iskolát. Hosszú távon pedig mindez egy meglehetősen esélytelen jövő felé mutat: a gyengébb tanulók először iskoláról iskolára vándorolnak, majd kihullanak az oktatásból, és egyből a munkanélküliség világába lépnek be. A folyamat ráadásul fokozottan megfigyelhető a szegregátumokban.
„Nagyobb és összetettebb a probléma, mint elsőre látszik. A buktatások, a magántanulók számának emelkedése és a szegregált oktatási forma mind a lemorzsolódás irányába mutat. Mindez pedig egyenes út a közmunka világába, 16 éves gyerekek otthon ülve várják, hogy bekerüljenek a programba, ahonnan sem jövőképük, sem tisztes megélhetésük nem lesz soha. Ebből a helyzetből kikerülni pedig szinte lehetetlen. És a probléma egyre nő, és a jövőben nőni is fog, mert úgy tűnik, nincs megfelelő, összehangolt stratégia a probléma kezelésére” – fogalmazott L. Ritók Nóra.
11,4%
az aránya a korai iskolaelhagyóknak, vagyis azoknak a 18–24 éves fiataloknak, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek.
Késik Orbán Viktor évértékelője – a miniszterelnök több mint egy hónapja jelezte, minisztereivel leül tárgyalni, és levonják az elmúlt évekből a következtetéseket. Azt sem titkolta: személycserék várhatóak, bár nem a miniszterek sorait tervezik megritkítani. „Nekem is vannak javaslataim, és a miniszterektől is kaptam olyan jelzéseket, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy az államtitkárok között lesznek cserék” – jelentette ki Orbán. Nos, úgy tűnik, szakmai körökben már ismerik is az első lecserélendő személy nevét. Állítólag Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár lassan kezdhet csomagolni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!