Akár le is húzhatná az ajánlásbotrányba keveredett pártokat az NVB a szavazólapról, de nem teszi. - Személyes adatokkal való visszaélést emlegetnek, nem választási csalást. - Ha a bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, egy hosszú-hosszú procedúra után a Kúria úgy is dönthet, hogy új választás kell.

 
Urnabontás: fotó: Ujvári Sándor, MTI

Nem minősül választási csalásnak, csak személyes adatokkal való visszaélésnek – ezt magyarázta a „távolságtartó, de rendes alezredes” Marek Bertramnak, akinek köszönhetően a 2014-es országgyűlési voksolás valószínűleg „elcsalt választásként” rögzül a köztudatban. Mindenesetre az ajánlásbizniszt bebuktató – a Magyarországi Cigánypárt (MCP) központjában asszisztensként dolgozó – politológushallgató állítja: nem a választást magát akarta illegitimmé tenni, pusztán 1,2 milliárd forintnyi közpénz lenyúlására kíván rávilágítani, illetve a csalás gyanújába keveredett pártok választási részvételét akarja ellehetetleníteni. Mert amit elkövettek, az igenis választási csalás, szögezte le Marek.

Emlékeztetőül: Marek Bertram – háta mögött a MOST nevű, eddig finoman szólva is kevéssé ismert mozgalommal – hétfőn bejelentette: bizonyítékokkal tudja alátámasztani, hogy az MCP és négy másik párt ajánlóíveket csereberélt, így biztosítva a jelöltté váláshoz szükséges 500 aláírást jelöltjeinek. Az MCP volt asszisztense – aki kvázi politikai tanácsadóként is segítette a pártot – biztos benne,hogy nem az aktivisták csencseltek egymást közt az aláírásokkal, hanem országos szinten, a vezérkarok tudtával zajlott a biznisz. A szisztéma lényege az volt, hogy azokban a választókerületekben, ahol az egyik párt „bőségesen kaszált”, átadott neveket a másik formációnak. És ahol gyenge volt,ott egy másik párt segítette állampolgári adatokkal.

Két-három fénymásolón „pörgették” az íveket, melyek sorszámát gondosan kitakarták. (Az erről szóló "oktatófilm" itt látható.)

Kezdetben egy az egyben adták tovább az íveket, aztán finomodott a módszer, felcsíkozták a névsort, és összekeverve adták tovább az „aláírókat”. (Hermann György, az MCP egyik jelöltjének kampányfőnöke a visszásságokat a választások ellenőrzésére hivatott nemzetközi szervezetnek, az EBESZ-nek is jelezte.) Aztán az érintett ötös kör a duplájára gyarapodott: az MSZP-hez beesett egy akta, amiben másoltnak tűnő aláíróívek lapultak – ennek alapján az MSZP tíz pártot jelentett fel.

Tény, a szabályok lehetővé teszik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyszerűen lehúzza a szavazólapról azokat a pártokat, melyekre a gyanú árnyéka vetül. De az is tény, hogy az illetékes hatóságokat nem hajtja a purgálási vágy – noha 26 nyomozás zajlik, illetve az MSZP most tett egy tíz törpepártot érintő feljelentést, az NVB úgy csinál, mintha nem történt volna semmi. Pedig a helyzet súlyos – a 18 országos listás pártból (a parlamenti formációkat leszámítva) csak 4 áll makulátlanul a választók előtt.

A következtetés sem kevésbé súlyos: a jelenlegi politikai eliten kívül gyakorlatilag nincs érdemi választás, csak pénzpártok játszanak a pályán. Hiszen aki össze tudott szedni vagy akár csalni-lopni egy országos listára valót, az kapásból 150 millió forint állami támogatást tehetett zsebre.

A politikai kishalakat – 9 milliárdra hizlalva a választási költségvetést – a Fidesz „etette be”. Az ellenzéki-protest-bizonytalan szavazótábor elaprózása ugyanis nyilvánvalóan a kormánypárt érdeke. És úgy tűnik, a jelenlegi botrány is a Fidesznek kedvez: saját táborát hidegen hagyja, a kormányváltó erőkre nem szavazókat, de a Fidesszel elégedetleneket kiábrándíthatja és otthon tarthatja, illetve ez igaz a bizonytalanokra is.

Mindenesetre – jelen állás szerint – az ajánlásbotrányba keveredett pártok kitartanak a szavazólapokon. Az alapvető probléma az, magyarázza Tóth Zoltán választási szakértő, hogy az új szabályok kriminalizálják a választási csalást, azaz kiveszik a választási eljárási törvényből és a rendőrség, ügyészség illetékességébe utalják. Magyarán, mire kiderül, hogy egy formáció választási csalást követett-e el, addigra leketyeghet a voksolás. Igaz, az NBV-nek lehetősége lenne „lehúzatni” a szavazólapról a visszás gyakorlatot folytató pártokat. Ám Tóth Zoltán úgy véli, az NBV „pártpolitikai intézményként” működik: a balos delegáltak javaslatait csípőből elutasítja, a jobbos felvetéseket kapásból befogadja.

Annak érdekében sem tesz semmit, hogy az ajánlóívekkel kapcsolatos visszásságokat megvizsgálja, noha Tóth Zoltán szerint az adatokat egyszer már rögzítették elektronikus úton, úgyhogy ha csak ki nem törölték őket, akkor meg kell lenniük – azaz gyorsan átpörgethetőek az egyezések. Ráadásul, emlékeztet Tóth, 1998-ban egy névelírás miatt négy órán belül az összes szavazólapot sikerült újranyomni. Marek is úgy véli – praktikus okok miatt –, hogy az íveket gyorsan össze lehet vetni, tapasztalatai alapján ugyanis biztos benne, hogy az elcsalt aláírások mindig az utolsó lapokon szerepelnek.

A választás, ha minden így megy tovább, vélekedett Tóth, nem lesz sem átlátható, sem szabad, sem tisztességes. A választási szakértő szerint még adott a kellő idő a voksolás becsületének helyreállításához, de ha ezt nem teszi meg az NVB, akkor – amennyiben a nyomozás eredményeképpen elmarasztalják a feljelentett pártokat – szembe kell azzal nézni, hogy a választás illegitim. Aztán kezdődik a vita, hogy meg kell-e ismételni vagy sem, és bizony előállhat olyan helyzet, amikor egy hosszú-hosszú jogi procedúra végén a Kúria úgy dönt, hogy igen, a választást meg kell ismételni – hangsúlyozottan abban az esetben, ha az ügyet választási csalásnak minősítik.

Az MSZP feljelentési listája

- Új Magyarország Párt
- Új Dimenzió Párt
- Kisgazdapárt–MIÉP választási szövetség
- Szabad Választók Pártja
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt
- Sportos és Egészséges Magyarországért Párt
- Magyarországi Cigány Párt
- Összefogás Párt
- Elégedetlenek Pártja
- Jólét és Szabadság Demokrata Közösség

(A visszaélések a budapesti, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megyei, szabolcsi, hevesi és zalai körzetekben történhettek, ahol összesen 8-10 ezer aláírást hamisíthattak.)

1,8 milliárd forint

Az NVI tájékoztatása szerint összesen ennyi büntetést szabtak ki 71 pártra, pártszövetségre és jelöltre a későn visszavitt ajánlóívek miatt. Ebből eddig mindössze 3 millió forintot fizettek be az érintettek.

Rács mögött az elnök


Csalás miatt tettek feljelentést a Magyar Demokratikus Unió alapító elnöke ellen. A vád szerint Urbán-Szabó László tízmilliókat csalt ki gyanútlan áldozataitól, a közelgő választásokra és az MDP reménybeli sikereire hivatkozva.

A bíróság elrendelte Urbán-Szabó előzetes letartóztatását. Az MDU is egyike azoknak a kispártoknak, amelyek jelentős kampánypénzekhez jutottak: 8500 aláírást gyűjtöttek össze, 17 jelöltet tudnak indítani a választásokon.

Lejárt az idő

Tegnap délután 4 óráig kérhették felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkezők. Világszerte 74 ország 97 pontján lehet majd voksolni – az előzetes észrevételek alapján rengetegen sérelmezték, hogy indokolatlanul sokat (és drágán) kellene utazniuk ahhoz, hogy leadhassákszavazataikat, ugyanis a külföldön tartózkodó választópolgárok levélben nem, csak személyesen adhatják le szavazataikat.

Az amerikai kontinensen április 5-én lehet szavazni, az első szavazókör Brazíliában és Argentínában nyílik majd.

Címkék: Választás 2014

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!