A több tucat test, amit széttépett a bomba, az Orbán-kormány számára semmi más, csak egy önös belpolitikai érv. Legalábbis Kovács Zoltán kormányszóvivő bízik benne, hogy a brüsszeli merénylet után az ellenzék immár hajlandó benyelni a hatodik alkotmánymódosítást. Azt, amelyik lehetővé tenné, hogy a kabinet bevezesse a terrorvészhelyzetet, illetve gyakorlatilag hatvan napra felfüggessze a törvényeket és rendeleti kormányzásra álljon át. Ebből egyébként a hatalom továbbra sem enged, csak épp nem képes biztosítani az Alaptörvény átírásához szükséges többséget – így előremenekül.
Pintér Sándor (és minisztériuma) egy terrorizmusellenes „salátatörvény” megírásával tölti a húsvéti ünnepeket – tartalmát pedig úgy alakítják, hogy megszavazásához csak a jelen lévő képviselők kétharmadára legyen szükség (ezt a feladatot képes megugrani a Fidesz).
És hiába más a jogtechnika, a tartalma nem kevésbé rémítő – a polgárok jogainak durva korlátozása okán –, mint az elakadt alkotmánymódosításé. A tervezet lehetővé teszi, hogy a kormány ellenőrizze a bankszámlákon lévő mozgásokat. Tévedés ne essék, ha alapos gyanú merül fel, akkor az illetékes hatóságok most is bekérhetik a tranzakciók listáját. Továbbá, ha egy számlára több mint 500 ezer forint érkezik, illetve valaki egy pénzváltónál ennél nagyobb összeget vált be, a pénzügyi szolgáltatóknak ezt mindenképp jelezniük kell – éppen a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem jegyében lépett hatályba ez a szabály még 2007-ben. Csakhogy ez a jelenlegi tervezet szerint kevés: a kormány valós időben akarja látni a számlamozgásokat.
Továbbá a nemzetbiztonsági szervek erősen forszírozzák, hogy azok a magáncégek/ szolgáltatók, melyek titkosítják, kódolják saját vagy ügyfeleik interneten/mobilhálózaton forgalmazott adatait, adjanak lehetőséget a dekódolásra. Magyarán a kabinet megszüntetné az üzleti titkot, a levéltitkot, illetve gyakorlatilag bárkit vagy bármit „lehallgathatna”. Hogy mennyire csak a terrorveszély „visszakalapálását” szolgálja ez a törekvés, az erősen kérdéses, hiszen a párizsi robbantás „éles szakaszában” a terroristák eldobható mobilokon kommunikáltak, illetve az előkészítés során játékprogramok nemzetközi (chat)szerverein üzengettek egymásnak. Ahhoz persze, hogy terrorveszélyt sikerrel hárítsa el a kabinet, nem árt, ha vannak jól működő, zárt kommunikációs csatornái. Ennek érdekében a Belügyminisztérium egy egységes, krízishelyzetekben bevethető kommunikációs rendszerrel javítaná a rendőrség „beszélgetési” képességét.
Ami azért furcsa egy csöppet, mert már majdnem egy évtizede épül ki az erőszakszervezeteknél a titkos forgalmazásra alkalmas Tetra-rendszer. Persze lehet, hogy mindenképp szükség van egy több tízmilliárdos új projektre. De amíg elkészül az új rendszer, a belügynek addig is van terve: vészhelyzetben a polgári lakosság mobilhasználatát SMS-küldésre korlátozná, az így felszabadult csatornákon pedig a rendvédelem kommunikálna. A rengeteg begyűjthető újszerű adattal pedig nyilván kezdeni kell valamit, így feláll egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ, ami elemez, adatot továbbit, illetve ellenlépéseket javasol, ha szükséges.
Hogy világos legyen: a kormány a jövőben bármikor beletúrhat bárki adatforgalmába, belehallgathat a telefonbeszélgetésébe, illetve kutakodhat a bankszámláján. Hiába fogalmazta meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az említett alkotmánymódosítás kapcsán, hogy a hatalom nem korlátozhatja aránytalanul a polgárok alapjogait, ez hidegen hagyja a kormányt. Ugyanis arról senki nem beszél – persze megeshet, hogy a konkrét javaslatszövegből kiderül –, hogy ki határozza meg és milyen szempontok alapján: kit kell vizsgálni. Ahogy az sem világos, miképp lendülhet a „terrorlehárítás” akcióba. Pintér mindössze annyit mondott: bírósági engedélyhez kötnek minden olyan rendkívüli intézkedést, amelyekhez ez szükséges terrorellenes intézkedések esetén. De arról semmit nem árult el, hogy milyen intézkedéseket sorolnak majd az „engedélyköteles” körbe.
Ám jóhiszeműen feltételezve, hogy a „megfigyeléseket” semmilyen cél nem vezéreli, akkor sincs semmi szakmai garancia arra, hogy a TEK (ide tartozik a terrorelhárítás) a megfelelő adatokat akarja majd begyűjteni. A szervezet ugyanis leginkább volt kommandósokat, rendőröket stb. számlál, míg az információszerzés korábban (az MSZP-s kormányok alatt) a nemzetbiztonság feladata volt. Csakhogy a terület szakemberei nem siettek a TEK-be, vagy piacra mentek, vagy maradtak az Alkotmányvédelmi Hivatalnál. Azaz a TEK-nél hibádzik a felderítési munka. A „külföldre dolgozó” Információs Hivatal esetleg segíthetne, ám azt a Miniszterelnökség felügyeli, és Lázár Jánostól távol áll (politikai ellentétek okán) a TEK vagy épp Pintér megtámogatása. Igaz, végső esetben külföldi szervezetek információiból is lehetne okos a TEK, ám a „szövetséges országok” hírszerzése csak mérsékelten tekinti partnernek a magyarokat: egyrészt azt feltételezik, hogy az országban sok orosz „információvadász” dolgozik, másrészt a nyugati kollégák azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy az esetlegesen átadott adatokból Moszkvába is eljut ez-az.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!